Itt vannak a részletek: az orosz olajat bünteti Von der Leyen legújabb csomagja

A sajtótájékoztatón tett bejelentés után nem sokkal, az Európai Bizottság elnöke videóüzenetben ismertette a szankciós csomag részeit. Ursula von der Leyen szerint az elmúlt hetekben Oroszország minden eddiginél nyíltabban mutatta meg, mennyire semmibe veszi a nemzetközi jogot és a diplomáciát.

Kiemelte az egyre fokozódó drón- és rakétatámadásokat, amelyek a civil célpontokat sem kímélik, és hogy az EU kijevi képviseletének eltalálása mellett, már az európai légterekbe való belépést is tesztelgették az elmúlt héten.

Az ilyen akciók nem a béke iránti szándékról tanúskodnak, hanem az agresszió folytatásáról.

- mondta von der Leyen.

Erről mostanra talán Trump is megbizonyosodhatott, és ahogy a korábbi bejelentésből kiderült folyamatos koordináció van az USA és az EU közt szankciók terén, így bár azok kivitelezésben és célpontjaikban eltérhetnek, a cél ugyanaz velük. Trump vasárnapi felhívása és hét első felében von der Leyen és Trump között zajlott telefonbeszélgetés után, most elsőként az Európai Unió növeli a nyomást, a megerősített 19. szankciós csomaggal.

Az intézkedések első pillére az energiaszektorra irányul: az EU most teljesen betiltja az orosz LNG behozatalát. Von der Leyen szerint az elmúlt évek energiatakarékossági intézkedései, a források diverzifikálása és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházások meghozták a gyümölcsüket, és Európa felkészülten teheti meg ezt a lépést.

Ezen felül, a nyersolaj árplafonját 47,6 dollárra csökkentették, és a hírhedt orosz "árnyékflotta" további 118 hajóját helyeztek tiltólistára, így összesen már több mint 560 hajó szerepel az uniós listán. Teljes tranzakciós tilalom alá kerülnek az olyan nagy energiacégek is, mint a Rosznyeft vagy a Gazpromnyeft (a Gazprom olajfinomítással foglalkozó leányvállalata), és egy sor további társaság is eszközbefagyasztással fog szembesülni.

Az EU azok ellen a külföldi szereplők ellen is fellép, amelyek az olajcsempészettel közvetve támogatják az orosz háborús gépezetet, ideértve harmadik országok - köztük Kína - finomítóit és kereskedőit is.

Az elmúlt három évben az orosz olajbevételek Európában kilencven százalékkal estek vissza, és eljött az idő, hogy ez a fejezet végleg lezáruljon.

- fogalmazott Ursula von der Leyen.

A második fő intézkedéscsomag a pénzügyi kiskapukat célozza, amelyeken keresztül Oroszország igyekszik kijátszani a szankciókat. Újabb bankok kapnak majd tranzakciós tilalmat, köztük orosz és harmadik országbeli pénzintézetek is.

Most először kiterjednek a korlátozások a kriptovalutákra is.

Betiltják az orosz szereplőkkel való tranzakciókat, valamint szankcionálnak olyan külföldi bankokat is, amelyek alternatív orosz fizetési rendszerekhez kapcsolódnak. Emellett korlátozások vonatkoznak a különleges gazdasági övezetekben működő entitásokra is, ezzel jelentősen megnehezítve a szürkezónás olajkereskedelemben folyó pénzcseréket is.

A csomag harmadik pillérje pedig az exportkorlátozások bővítése: újabb olyan termékek és technológiák kivitelét tiltják meg, amelyek a csatatéren közvetlenül felhasználhatóak lehetnek az orosz katonák számára.

Szankciók alá ezzel kapcsolatban 45 vállalat került, Oroszországból és más országokból egyaránt, amelyek közvetlen vagy közvetett módon támogatják az orosz hadiipart. Kiemelt cél a drónokhoz kapcsolódó technológiák hozzáférésének megakadályozása, hiszen az háború kezdete óta rendkívüli szinten felpörgette gyártási kapacitásait.

Von der Leyen azt is elmondta, hogy az elemzések szerint a szankciók egyre erősebben sújtják az orosz gazdaságot. A kamatláb 17 százalék, az infláció tartósan magas, és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés folyamatosan szűkül. Az orosz gazdaság egyre inkább a háborús túlterheltség határait feszegeti.

A nemzetközi partnerektől érkező visszajelzések is ezt erősítik meg, hiszen az orosz érdekeltségű szereplők első számú kérései között szinte mindig szerepel a szankciók enyhítése, ami azt bizonyítja, hogy az intézkedések jelentős nyomást gyakorolnak a háborút kezdeményező országra. Az EU ezért továbbra is fenntartja és erősíti a szankciós politikát mindaddig, amíg Oroszország hajlandó lesz igazságos és tartós béketárgyalásokat kezdeni Ukrajnával.

Eközben az új csomaggal párhuzamosan,

az Unió új mechanizmust dolgoz ki Ukrajna védelmi finanszírozására, amit Oroszország befagyasztott vagyoneszközeiből fog pénzelni.

Az elképzelés szerint a készpénzegyenlegek felhasználásával egy reparációs hitelt biztosítanak Ukrajnának. Az eszközökhöz közvetlenül nem nyúlnak, a kockázatokat közösen viselik a tagállamok, és Ukrajna csak akkor kezdi törleszteni a hitelt, miután Oroszország a háború lezártával kifizette a lerombolt ország újjáépítését.

Az új szankciós csomag szoros összhangban van a G7 partnerek intézkedéseivel, amelyet épp a kanadai elnökség koordinál. A Bizottság elnöke most arra kérte a tagállamokat, hogy mielőbb hagyják jóvá az új szankciókat, hiszen a cél változatlan:

véget vetni a háborúnak, és elérni, hogy Oroszország elhagyja a csatateret, és a tárgyalóasztalhoz üljön, valódi esélyt adva a békének.

Az új szankciók elfogadásához ez esetben mind a 27 tagállam szavazatára szükség lesz, de valójában csak két mozgó tényező van: Szlovákia, amely már bejelentette követeléseit vétója visszatartásához, és Magyarország, ahol egyelőre a kormány azt kommunikálja, hogy nem érkezett ilyen jellegű kérés Trumptól, de nem is ettől fog függeni, hogy lesz-e vétó.

Trump kérését megerősítheti persze az a friss FT-értesülés is, miszerint a Bizottság kész lehet felszabadítani mintegy 550 millió eurónyi uniós forrást Magyarországnak.

Az elmúlt hetekben Trump erősödő retorikája miatt egyre inkább kérdésessé vált, hogy mit akar valójában az amerikai elnök.

• Egyrészről összehangolt bábjátékról lehet szó, amelyben az amerikai LNG-export felpörgetése miatt összejátszik von der Leyennel a tagállamok Oroszországról való leválasztására.
• Másrészről lehet, hogy pontosan tudja, hogy ez nem vagy csak nagyon lassan fog megtörténni, és egy ilyen előfeltétellel valójában csak a Putyinhoz hasonlóan az időt húzza és a felelősséget hárítja.

Ami ezzel kapcsolatban kulcskérdés lehet, az, hogy az EU valóban képes-e egy évvel korábban, nem 2027 végére, hanem annak első napjára teljesen leválni az orosz energiahordozókról, amire sajtóértesülések szerint már az új szankciós csomag részeként tesznek vállalást.

Minden jel arra mutat, hogy pont ez lehetett a két vezető közti keddi telefonbeszélgetés témája, így ha ott meg tudtak egyezni arról, hogy ez elég jó kiindulás Trumpnak, akkor nem elképzelhetetlen, hogy mostanra valóban megelégelte a Putyinra való várakozást, és

belátta, hogy érdemes határozott lépéseket tenni a szankciós politika vonalán.

Címlapkép forrása: EU