Belenézhettünk az EU-tagállamok elé tárt új mestertervbe: teljesen felforgathatják az uniós piacot

Az Európai Unió versenyképességi nehézségeiről beszélve a legtöbbször a közéleti viták leragadnak a magas energiaárak és a nyersanyagok hiányánál. Ezeken kívül a legtöbbször a kritikusok leginkább a túl szigorú EU-s szabályozást szokták felemlegetni, azonban egyre több a bizonyíték, hogy ezt a képet árnyalni kell:

az uniós előírások ugyan gyakran rigorózusak, a belső piacon a cégek működését a 27 tagállam még tovább bonyolítja a saját adminisztratív és jogi kötelezvényeivel.

Amint arról már írtunk, az Európai Bizottság szerdán bemutatta a tervét egy egységes, uniós szintű cégjogi keretről, amely alapjaiban változtatná meg, hogyan lehet vállalkozást indítani és működtetni az EU-ban egy kardsuhintással megoldva a fent vázolt gordiuszi csomót. A „28. rezsim” néven futó koncepció lényege, hogy a jelenlegi 27 különböző nemzeti szabályrendszer mellé létrejönne egy választható, egységes európai rendszer – afféle virtuális tagállamként –, amely a teljes vállalati életciklust lefedi. Ennek részletszabályait tartalmazó dokumentumcsomagot – amelyet a Portfolio is látott – a csütörtöki uniós csúcson mutatták be a tagállami kormányfőknek.

A javaslat középpontjában az EU Inc. nevű új vállalati forma áll, amely egy minden tagállamban azonos módon működő, rendeleti szinten szabályozott konstrukcióként jelenne meg, és alternatívát kínálna a nemzeti cégformák mellett.

Ez a konstrukció – amelynek konkrét működési szabályait szintén tartalmazza a csúcsra benyújtott, a Portfolio által is megismert anyag – lehetővé teszi, hogy a vállalkozók egy egységes európai jogi keretben működjenek, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban alapítják meg a cégüket.

A működés egyik legfontosabb újítása a teljes digitalizáció, amely a cégalapítástól a napi adminisztrációig minden folyamatot lefedne.

Így az EU Inc. vállalatok bejegyzése legfeljebb 48 órát venne igénybe, maximum 100 eurós költséggel, teljes egészében online.

A Bizottság által most bemutatott részletszabályok – amelyek a csütörtöki csúcson is napirendre kerülnek – kifejezetten rögzítik, hogy nem lenne szükség közjegyzőre vagy személyes jelenlétre, az egész folyamat egy központi uniós nyilvántartáson keresztül zajlana.

Ez a központi nyilvántartás nem csupán adatbázisként működne, hanem a vállalati működés egyik kulcsplatformjaként is, ahol a cégek kezelhetik a tulajdonosi struktúrát és alapadataikat, miközben a „once-only” elv alapján az egyszer benyújtott adatokat más hatóságok is felhasználhatják. A Portfolio által látott dokumentumok szerint ez a rendszer kifejezetten arra épül, hogy megszüntesse a párhuzamos adminisztrációt a tagállamok között.

A vállalat belső működését egységes, minimális tartalmi követelmények határoznák meg, amelyek az alapító okirat kötelező elemeit rögzítik, így például a cég nevét, székhelyét és annak tagállamát, tevékenységi körét, a kibocsátott részvények számát, a jegyzett tőke összegét – amely akár nulla euró is lehet –, valamint az alapítók és az első vezetők személyét. A most bemutatott, lapunk által is látott melléklet részletesen szabályozza a részvényjegyzés feltételeit is, beleértve az ellenérték típusát és teljesítésének ütemezését, ami egységes, minden tagállamban értelmezhető vállalati struktúrát hoz létre.

A napi működés során a vállalatirányítási és tőkeműveletek teljes mértékben digitalizált környezetben zajlanának, így a részvényátruházás közvetítők nélkül történhetne, miközben a rendszer támogatja a modern finanszírozási eszközöket is. A csúcsra készített anyagokban az uniós végrehajtó testület ezt kifejezetten a befektetői környezet egységesítésének egyik kulcselemeként emeli ki.

Hogyan nézne ki a gyakorlatban?

A tagállamok közötti szabályozói különbségek kérdését a javaslat nem pusztán elvi szinten kezeli, hanem egy konkrét, kötelező erejű jogi mechanizmuson keresztül próbálja kikényszeríteni, amelynek központi eleme, hogy az EU Inc. cégek szabadon választhatják meg a bejegyzésük helyét, miközben a teljes uniós piacon ugyanazzal a jogi státusszal működhetnek. A Portfolio által látott, a csütörtöki csúcsra benyújtott részletszabályok szerint ezt egy részletesen körülírt „tiltott gyakorlatok” listája garantálná, amely kifejezetten felsorolja azokat a tagállami intézkedéseket, amelyek nem alkalmazhatók EU Inc. vállalatokkal szemben.

Ide tartozik például, hogy egy tagállam nem követelheti meg helyi leányvállalat vagy fióktelep létrehozását, nem írhat elő kötelező helyi képviselőt, és nem tagadhatja meg gazdasági tevékenység végzését vagy engedély kiadását arra hivatkozva, hogy a cég más tagállamban van bejegyezve.

Ugyanez vonatkozik a pénzügyi működésre is: egy másik tagállamban vezetett bankszámla nem lehet akadálya az engedélyezésnek vagy a működésnek.

A mechanizmus célja tehát nemcsak a jogi forma egységesítése, hanem annak kikényszerítése is, hogy a tagállamok a gyakorlatban is egyenrangúként kezeljék az EU Inc. cégeket a saját nemzeti vállalataikkal, megszüntetve azokat a rejtett vagy informális korlátozásokat, amelyek ma gyakran széttördelik a belső piacot.

A fentiek lényegi – és gyakorlati – következménye, hogy egy vállalat ténylegesen egységes piaci szereplőként működhet, anélkül hogy minden egyes országban külön jogi struktúrát kellene kiépítenie, ami jelenleg az egyik legnagyobb akadálya az európai cégek növekedésének. Az Európai Bizottság ezt a problémát nevezi meg a most a kormányfők elé kerülő csomag egyik fő indokaként.

Az adminisztratív folyamatok egységesítését tovább erősítené az európai üzleti pénztárca bevezetése, amely egy digitális felületként szolgálna a hatóságokkal való teljes körű kapcsolattartásra, beleértve az adóbevallást, az engedélykérelmeket vagy a szerződéskötést.

A csúcson ismertetett részletszabályok szerint ez a rendszer automatikusan kezeli a vállalati adatokat, és lehetővé teszi azok újrafelhasználását különböző eljárásokban.

A nyelvi akadályok csökkentését szolgálná az a mesterséges intelligencián alapuló fordítási megoldás is.

Ez segítené a tagállami hatóságokat a más országokból származó dokumentumok feldolgozásában, így mérsékelve a hiteles fordítások költségét és idejét.

Financial IT 2026

AI-boom, fintech innovációk, digitális transzformáció - Merre tart a bankszektor digitális fejlődése? Erről lesz szó május 28-án a Financial IT konferenciáján! Regisztráció és részletek itt!

Információ és jelentkezés

A finanszírozási környezet javítása a meglévő uniós eszközökön keresztül történne, például a kockázati tőkepiacok integrációjával és a nyugdíjalapok befektetési szabályainak módosításával. Az Európai Bizottság a csúcsra készített anyagban ezt a 28. rezsim egyik kulcsfontosságú kiegészítő elemének tekinti, mivel a jogi keret önmagában persze szükséges, de az uniós cégek növekedési-felskálázódási kihívásait nem kezeli – ez még jövőbeni viták tárgya lesz, most még csak kevés részlet ismert belőle.

Ami viszont látszik, hogy az amerikai startup-kultúra részvényopciós világát megidéznék Brüsszelben: a csúcstalálkozóra beküldött dokumentum alapján a munkavállalói ösztönzés egységesítése egy EU-s, támogatott dolgozó részvényprogramos rendszerrel valósulhatna meg.

Ez lehetővé teszi, hogy az alkalmazottak csak a részvények értékesítésekor fizessenek adót, így elkerülhető a nem realizált jövedelmek utáni adózás.

Arra is készülnek az uniós szakértők, hogy a startupok nagy része földbe áll, nem lesz mindenkiből európai unikornis: a kudarc kezelésének egyszerűsítését ezért szintén beépítették a rendszerbe, amely gyorsított felszámolási eljárást és elektronikus eszközértékesítést kínál az EU Inc. cégek számára, lehetővé téve a gyors újrakezdést.

A dokumentum szövege szerint a jogi környezet kiszámíthatóságát erősítené az is, hogy a tagállamok kijelölhetnek speciális bíróságokat az EU Inc.-hez kapcsolódó ügyek kezelésére, ami egységesebb jogértelmezést és gyorsabb eljárásokat eredményezhet. Az Európai Bizottság ennek kidolgozását kifejezetten a befektetői bizalom szempontjából tartja kulcsfontosságúnak, de már a nemzeti jogra hagyná, csak nagy vonalakban adnának egy keretet a rendszerhez.

Uniós diplomaták szerint a 28. rezsim rendszerét az EU-nagykövetek találkozóin a tagállamok mind pozitív vagy semleges lépésként értékelték – Magyarország inkább az utóbbi táborhoz húz, ahogy az kirajzolódott az uniós csúcson nyilatkozó diplomaták elmondásából. A kérdés így nem is az, hogy a cégjogi formát bevezetik-e – a bizottsági tervek szerint már akár 2027-től –, hanem hogy a kísérő, finanszírozással kapcsolatos, még kidolgozás alatt lévő tervek körül mekkora vita robban ki.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images