Elkaszálták az ukránok 90 milliárdos hitelét, nem Magyarország vétója volt az egyetlen

Portfolio

2026. március 19. 15:51

Az Európai Tanács tagjai végül nem tudták elfogadtatni a 90 milliárdos ukrán védelmi hitelt, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök mellett Robert Fico szlovák miniszterelnök is vétózott. Utóbbi különösen szokatlan, hiszen úgy tűnt, Fico már megkapta, amit akart, de mivel senki sem számított arra, hogy a magyar miniszterelnök meggyőzhető lenne, alapvetően nem volt tétje döntésének. Az ügyben kulcsszerepet betöltő Barátság-kőolajvezeték javítása továbbra is kérdéses, és szűkös lehet az időkeret, de a tagállamokat nem érte váratlanul a szavazás kimenetele, így már megvan az ukrán finanszírozás alternatív útja.

Az Európai Tanács március 19-i ülésén ismét Ukrajna védelmének finanszírozása volt az egyik legkiélezettebb téma, ahol az állam- és kormányfők Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel videókapcsolaton keresztül egyeztettek. A csúcson egy átfogó politikai nyilatkozat elfogadása lett volna a cél, de a

Barátság-kőolajvezeték körül kialakult mizéria miatt kevesen hihették azt, hogy ez sikerülhet.

A szöveg ilyenkor persze számos más elemet is tartalmaz, így például, hogy az EU továbbra is átfogó támogatást ígér Ukrajnának politikai, gazdasági, humanitárius és katonai téren, hogy szükséges alapvetés a tartós és igazságos béke, hogy a meglévő kereteken belül igyekszenek elősegíteni az ország gyors EU-csatlakozását, és újabb szankciókat is kilátásba helyeztek Oroszországgal szemben.

A kulcskérdés persze a 90 milliárd eurós uniós közös hitel volt, amelyről még decemberben egyeztek meg a tagállami vezetők, köztük Orbán Viktor is.

Az akkori alku alapján Magyarország, Csehország és Szlovákia kimaradt volna a hitelből, ám mivel végül a következő uniós költségvetés mozgásterét kellett fedezetként használni, technikai úton fennmaradt a vétó lehetősége.

Orbán, miután belengette a vétót, a csúcsot megelőző napokban több ízben megerősítette, hogy addig nem fogja támogatni az egyhangúságot igénylő döntést, amíg nem érkezik újra olaj az oroszok által lebombázott Barátság-kőolajvezetéken, mivel a miniszterelnök szerint az ukránok csak azért nem szerelték meg a sérült berendezéseket, mert így akarnak politikai nyomást helyezni a magyar kormányra.

Bár a javítások elvégzése valóban komoly erőfeszítéseket igényelne, egyelőre inkább hozzávetőleges időintervallumokat lehetett hallani, most

legfrissebben azt, hogy hat hét múlva, amennyiben nem éri a vezetéket újabb támadás.

A szavazásban azonban nem az a meglepő, hogy a magyar miniszterelnök nem adta meg a támogatását, hanem az, hogy szlovák kollégája, Robert Fico is kitartott vétója mellett, holott ő már jóval visszafogottabb hangnemben kezdett kommunikálni a konfliktusról, miután személyesen tárgyalt az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennel.

A Bizottság az utóbbi hónapokban mindent megtett azért, hogy feloldja a helyzetet:

vállalta, hogy állja a javítás költségeit, és szakembereket is küld, azonban, ahogy lapunk megtudta, a hivatalos tényfeltáró misszió és a szerelőalakulat kiküldése továbbra is bizonytalan.

Az uniós hitel témaköréről mintegy másfél órán keresztül egyeztettek az európai vezetők, de ahogy arról beszámoltunk, nem kizárt az sem, hogy az este folyamán még visszatérnek a kérdéshez, és alternatív utat javasolnak Ukrajna finanszírozására.

Ha a tervek szerint sikerülnek a javítások, akkor a hitelt várhatóan a következő Általános Ügyek Tanácsán, május végén engedhetik át, mintegy másfél hónappal az április 12-i magyarországi választások után.

A skandináv és balti államok által tervezett, 30 milliárd eurós áthidaló finanszírozásra komoly szükség lehet addig, hiszen

még az IMF-hitel megszerzése után is Ukrajnának jelenlegi tudásunk szerint már csak májusig biztosított a finanszírozása.