Teljes fordulat: Magyarország is kaphat pénzt az eurózónás minibüdzséből

A cikk főbb információi:

• Bár eredetileg több célra tervezték a külön eurózónás költségvetést, de különböző okok (viták) miatt mára odáig jutottak az egyeztetések, hogy csak egy strukturális beruházásokra és reformtámogatásra szolgáló 22 milliárd eurós keretnek van igazi esélye. Ráadásul ennek is csak úgy, hogy a 7 évre szóló nagy EU-s keretköltségvetésen belül jön létre. A 22 milliárd eurós összeg valójában 25 milliárd eurót jelent akkor, ha az euróhoz csatlakozni kívánó országok ún. technikai támogatási programjait is belevesszük a képbe.
• Dilemmát okoz, hogy miközben az EU-költségvetésen belüli külön tételként hoznák létre a mini eurózónás költségvetést, amit csak az eurózóna-tagok és önkéntes alapon az ERM II-ben bennlévő országok vehetnék igénybe, aközben mind a 27 EU-tag befizetéseiből finanszíroznák ennek a mini büdzsének a kiadásait. A dilemma feloldására (az eurót nem használó és egyelőre bevezetni sem szándékozó országok leszerelésére) elképzelhető, hogy kettévágják ezt az összesen 25 milliárd eurós csomagot, úgy, hogy csak az egyik fele lenne exkluzívan fenntartva az egységes valutát használó tagállamoknak.
• A lap úgy tudja, hogy Magyarország és más nem eurózóna-tagok könnyebben ráállnának az alkura, ha az allokációs kritériumokat (minden ország számára kiszámolnának a keretből egy maximálisan felhasználható összeget) úgy módosítanák, hogy a népességszám mellett az egy főre jutó GDP-t is tükrözze.

Bár a lap nem mondja ki, de értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy az eurózónásnak mondott mini-költségvetésből Magyarország is kaphatna forrásokat strukturális reformok és beruházások támogatására, noha belátható időn belül nem tervezi az euró bevezetését (egy minapi magyar jogszabály arra utalt, hogy a kormány 2030 előtti bevezetéssel nem számol).

Ez teljes fordulatot jelentene, hiszen a februárban kiszivárgott német-francia paktum és maga az Európai Bizottság tavalyi javaslata is afelé mutatott, hogy szándékosan beépítettek volna egy ösztönzőt az eurót még nem használó tagállamok irányába ebbe a reformtámogató és beruházási költségvetésbe, hogy lépjenek be legalább az ERM-II árfolyamrendszerbe, mert csak így férhetnének majd hozzá ezekhez a "plusz" forrásokhoz. Mivel azonban a mini eurózónás költségvetés végül a nagy EU-s költségvetés berkein belül jön létre, ahova minden tagállam befizet, így igazságossági kérdés is, hogy ebből ne lehessen kizárni azokat a tagállamokat, amelyek nem tervezik egyelőre az euró bevezetését.

Az már más kérdés, hogy ebből az egyébként is kicsire sikerülő eurózónás költségvetésből ténylegesen mekkora lehetne az a forrástömeg, amelyet például Magyarország a népességszáma és akár az egy főre jutó GDP-alapú allokáció alapján megszerezhetne. Az Európai Bizottság az eredeti javaslatában 2,16 milliárd eurónyi reforntámogatási összeget (+0,84 milliárd eurónyi tecnikai segítségnyújtási összeget) szánt annak a 7 tagállamnak, amely még nem használja az eurót (a svédeken kívül), de ezek közül az előrehaladott tervei miatt nagyobb összegek eleve csak a bolgárok, a horvátok és esetleg a románok számára körvonalazódott. Ezek alapján már egy éve is azt írtuk: eldőlt, hogy nem kapott igazi cukorkát az euróbevezetéshez Magyarország. Az akkori feltételek mentén csak lakosságszám alapján azt kalkuláltuk, hogy pár százmillió eurónyi forrást kaphatna (0,2 milliárd eurót a technikai segítségnyújtási keretből és további 0,4 milliárd eurót a strukturális reformtámogató eszközből.

A fentieken túl az is lényeges a Bruxinfo cikkéből: az már eldőltnek látszik, hogy a fenti 25 milliárd eurós mini eurózónás költségvetési eszközt az európai szemeszterhez és az országspecifikus ajánlásokhoz igazítanák hozzá egy, az eurózóna pénzügyminiszterei által elfogadott iránymutatással (strukturális reformok és versenyképesség). Ez tehát az is jelenti, hogy ha Magyarország hozzá is férne az euróbevezetési vállalása nélkül a reformtámogató kerethez, azt csak az EU ajánlásainak megfelelő reformokra (és feltehetően utófinanszírozással) kaphatná meg.

Nem fejeződik be a bankunió, lekerül a napirendből az Európai Valutaalap

Emellett az is lényeges, hogy a bankunió utolsó, harmadik elemében továbbra sem lesz előrelépés (az európai betétbiztosítási rendszerben, azaz az EDIS-ben).

Amíg magas a rosszul teljesítő hitelek aránya és kételyek lengik körül az olasz bankrendszert, a németek egy lépést sem mozdulnak

- világította meg a helybenjárás fő okát a lapnak egy uniós diplomata.

Az is érdekes, hogy bár a görög hitelválság tetőpontján létrehozott kormányközi pénzügyi mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) alapító szerződését módosítják, de a többek között az Európai Bizottság által dédelgetett Európai Valutaalap terve egyelőre lekerült a napirendről. Az inkább kozmetikai változások része egy, az IMF-éhez hasonló elővigyázatossági kölcsön nyújtásának jövőbeli lehetősége, ám az előrelépést árnyalja, hogy ehhez jószerivel csak azok az országok férhetnek majd hozzá, amelyeknél "fut a szekér", és nem pedig a ténylegesen rászorulók.

Arról már tavaly decemberben létrejött a megállapodás, hogy az ESM lesz a közös bankszanálási alap biztonsági tartaléka (backstop), arra az esetre, ha a pénzügyi alap forrásai nem lennének elegendők nagyobb pénzintézetek szanálására.Nevük mellőzését kérő tanácsi források arra is felhívják a figyelmet, hogyaz eurózónás költségvetésről és a fenti reformokról a tárgyalások - amelyek kibővített, azaz 27-es formában bonyolódnak - "vakon zajlanak", mert Mario Centeno, az Eurócsoport portugál elnöke eddig semmiről sem készíttetett papírt. És ha lesz ilyen, azt csak június 13-án ismerhetik meg a tagállamok miniszterei, akik a kifárasztás taktikája alapján addig tárgyalnak majd, amíg nem lesz meg a megállapodás.

Címlapkép és kép forrása: Thierry Monasse/Getty Images

• Címkék:
• eurózóna,
• gazdaságfejlesztés,
• uniós költségvetés,
• euróbevezetés,
• erm-2,
• strukturális reform