Összeroppanhat Irán: már tervezik a jegyrendszer bevezetését

"Azért döntöttem úgy, hogy nyilvánosságra hozom ezeket a dokumentumokat, mert minden iráni életét érintik, képet adnak az ország katasztrofális helyzetéről és a választások után bevezetni tervezett változtatásokról" - hangsúlyozta Amir Hoszein Dzsahancsahi egy párizsi sajtótájékoztatón.

Dzsahancsahi a száműzetésben élő iráni ellenzékiekből álló Zöld Hullám nevű mozgalom alapítója. A 2010 márciusában létrehozott szervezet célja a teheráni kormány hatalmának megdöntése.

Az egyik nyilvánosság elé tárt dokumentum állítólag az iráni központi bank vezetőjétől, Mahmúd Bahmanitól származik. A 2013. április 4-én kelt jelentés a gazdasági összeomlás rémét vetíti az irániak elé.

A dokumentum szerint "a bankrendszer egyszerre küzd hitel- és likviditási válsággal, negatív kamatrátákkal és tőkehiánnyal". Ehhez társul még az iráni atomprogram miatt kiszabott nemzetközi szankciók következtében lelassult gazdaság, amely miatt a kereskedelmi bankok teljesen kiszolgáltatottak a jegybanknak, amely viszont forráshiány miatt képtelen kisegíteni azokat. A központi banknak mintegy negyvenmilliárd dollárra lenne szüksége ahhoz, hogy 2013-ban finanszírozza az iráni pénzintézeteket.

Eközben a munkanélküliségi ráta 25,4 százalék, a 15 és 29 év közötti korosztályban pedig 38,8 százalék, míg az infláció meghaladja a 30 százalékot, és az iráni valuta csaknem 80 százalékkal értékelődött le az utóbbi másfél évben.

A válságra az iráni nemzetbiztonsági tanács április 10-ei jelentése drákói megszorításokat javasol. A többi között 20 százalékos adót vetne ki a bankbetétekre, jegyrendszert vezetne be az élelmiszerekre, és a bankokat a Forradalmi Gárda felügyelete alá utalná.

"Az ország a csőd szélén áll" - összegezte Dzsahancsahi, aki azt várja a rezsimtől, hogy az igazat mondja az elnökválasztási kampány alatt.

A nem túl fényes gazdasági helyzetet tovább nehezíti, hogy a szunnita többségű Kuvait szerdán bejelentette: bojkottálja az iráni élelmiszeripari termékeket, mivel az iszlám köztársaság nyíltan támogatja a több mint két éve a felkelőkkel küzdő Bassár el-Aszad szíriai elnök alavita rezsimjét.

Egy üzletlánc jelezte, végső megoldásként kész elbocsátani iráni alkalmazottait és visszavonatni tartózkodási engedélyüket. Kuvaitban mintegy ötvenezer iráni dolgozik. Az iszlám köztársaság szinte kizárólag élelmiszeripari termékeket exportál az arab országba.

Mint ismeretes, Iránnal szemben szigorított nemzetközi szankciók vannak érvényben annak érdekében, hogy a perzsa állam ne juthasson nukleáris fegyverhez. Teherán elutasítja az Amerika által bevezetett szankciókat, és azzal érvel, hogy nukleáris programja tisztán békés célokat szolgál. A szankciók érintik az ország hajózási, hajóépítési és energiaipara mellett a bankrendszert is. A büntetőintézkedéseket az Egyesült Államok azon országokra és társaságokra is alkalmazza, amelyek az érintett területeken együttműködnek a perzsa állammal.

Ennek hatására az elmúlt másfél évben jelentősen csökkent Irán olajexportja. Az ország 2011 elején, még a szigorított gazdasági szankciók meghirdetése előtt kb. napi 3,5 millió hordó olajat termelt ki, amelyből napi 2,5 millió hordó került ki a nemzetközi piacokra. Ezzel szemben az elmúlt hónapokban már csak napi 2,6-2,6 milliót hoztak a felszínre, amiből a legfontosabb exportpiacok csupán napi 750 ezer hordónyi mennyiséget vettek át.

• Címkék:
• energia,
• Vallalatok,
• irán,
• olaj,
• megszorítás