Hamarosan betörhetnek a robotok a magyar tőzsdére

Portfolio.hu: Néhány napja indult el a Budapesti Értéktőzsdén az új kereskedési rendszer, a Xetra. Mik az első tapasztalatok a rendszerrel kapcsolatban?

Csorba Gyula: Szerencsére azt mondhatjuk, hogy zökkenőmentes volt az átállás. A Dorsum szempontjából azért volt ez nagy kihívás, mert egyszerre 9 projekttel indultunk el. A BÉT is most kezdte el használni az új CEE Tradert, amit mi szállítunk, illetve nyolc banknál és brókercégnél is levezényeltük az átállást. Utóbbiaknál vegyes volt a felállás attól függően, hogy ki hány piacon köt, a bankok és brókercégek között akadt olyan is, ahol többpiacos nemzetközi kereskedéses rendszer indult el! A mi részünkről mindenképpen nagy sikerként éljük meg, hogy tudtuk támogatni a Xetra elindulását, erre készültünk már másfél éve. Amióta megszületett a döntés, folyamatosan jártuk az ügyfeleket, tájékoztattuk őket, gyűjtöttük az információkat. Volt, akinek tanácsadóként segítettünk, és házon belül is folyamatosan képeztük a kollégákat. A visszajelzések alapján az ügyfeleink és a felhasználók egyaránt nagyon elégedettek a rendszerrel, mert gyors, megbízható, hibamentes, valamint szeretik az új terminált, képernyőket. Bebizonyosodott a piac számára, hogy tényleg egy nemzetközi szintű eszközt tudtunk a kezükbe adni.

P.: Miért volt szükség egyáltalán az átállásra? Miben jobb a Xetra, mint a korábbi MMTS rendszer?

Cs. Gy.: Az MMTS rendszert kizárólag a BÉT használta, az átállással viszont az értéktőzsdénk csatlakozott egy kb. 10 tőzsdét magába foglaló hálózatba, amelybe beletartozik Frankfurt, Bécs, Szófia, vagy például Dublin is. A Xetráról tudni kell, hogy a világ top 10 tőzsdéje közé tartozik, Európában az egyik legnagyobbnak számít. Nagyon sokat költenek a rendszerfejlesztéseikre, büszkén mondják, hogy ennek a rendszernek a rendelkezésre állása hajszálnyira van a 100 százaléktól. Nem beszélve azokról a plusz funkciókról, amelyek a nemzetközi szereplők igényeit is kielégítik. A Xetrában új ajánlattípusuk is elérhetővé váltak, ilyen például az iceberg ajánlat, amely egy nagy volumenű megbízást "adagolva" helyez el a könyvben. Ezt jellemzően intézményi befektetők használják, ha nem szeretnék, hogy a piac többi szereplője látná, valójában mekkora nagyságrendű az ajánlatuk.

P.: A Xetra, és az így elérhetővé vált direkt frankfurti és bécsi kapcsolat mennyire támogatja a high frequency tradinget (HFT), vagyis az algoritmus alapú robotkereskedést?

Cs. Gy.: Nagyon sok olyan kereskedési rendszer van, ahol algoritmikus kereskedőmotorok adják be az ajánlatokat, a Xetra ezt a kereskedési módot is támogatja a gyorsaságával és robosztusságával. Nagyon fontos továbbá, hogy fizikailag hol kapcsolódnak a rendszerhez, az adott országban lokálisan, a saját hálózaton keresztül, vagy az algo-trading szervert helyben telepítik. Aki komolyan foglalkozik a high frequency tradinggel, az Frankfurtban teszi le a szerverét, a Xetra szerverszoba mellé, hogy az a vonal, amin egy ajánlatnak el kell jutnia, a lehető legkisebb legyen. Az igazán nagy bankoknak egyáltalán nem mindegy, hogy Frankfurtban, Bécsben vagy budapesti kapcsolaton keresztül érik el a Xetra háttérrendszerét. A magyar bankok között is van olyan, amelyiknél a kereskedési rendszernek ez a komponense Frankfurtba van telepítve.

P.: Várható, hogy a BÉT-en is megjelennek a HFT robotok?

Cs. Gy.: A BÉT-en is találhatunk olyan szekciókat, ahol komoly, nagy árjegyzők teszik be folyamatosan az ajánlataikat, a nagyobbak közül ilyen például az Erste az OTP. De azt mindenképpen ki kell várni, hogy a tőzsde üzletszabályzata mennyire fog elmozdulni az árjegyzést támogató irányba. Azt is tervezték a BÉT-en egy évvel ezelőtt, hogy az árjegyzéseket megfelelő diszkontokkal, a kötési díj diszkontjával támogatják. Ez a döntés bizonytalan időre elhalasztásra került. Ha az üzletszabályzat elmozdul ilyen irányba, akkor a nagyobb szereplők nemcsak bizonyos szekciókban, hanem akár az összesben, sokkal többféle eszközben, instrumentumtípusban fognak árjegyzőként megjelenni.

P.: Most jellemzően melyik szekcióban beszélhetünk árjegyzésről?

Cs. Gy.:Elsősorban a certifikátoknál, az ETF-eknél és a BÉTa alpiac az a hely, ahol markánsan megjelennek az árjegyzőkMindig halljuk a hírekben, hogy a legnépszerűbb termékek az OTP, a MOL, vagy a Richter, de ezeknél kevésbé jellemző az árjegyzés.

P.: Most hol tartanak a tárgyalások a kialakítandó árjegyzői modellről? Van valami fejlemény az elmúlt egy évhez képest?

Cs. Gy.: A tőzsde szempontjából a Xetra átállás hatalmas projekt volt, és nemcsak IT projekt, hanem a tőzsde kereskedési szabályzata is megváltozott, máshogy kereskednek most a tőzsdetagok, mint december hatodika előtt. Most kezdhetnek el majd arra a részére is koncentrálni, hogy a kereskedési kódexet hogyan változtatják meg olyan irányba, ami az árjegyzést támogatja. Szerintem ez a pillanat is el fog jönni, azt várom, hogy 2015 közepén indulhat el ilyen irányba a piac.

P.: Milyen konkrét változások történtek a kereskedésben a Xetra átállás kapcsán?

Cs. Gy.: Megváltoztak a limitek és az árlépésközök. Eddig egy instrumentumnál fix árlépésközről beszéltünk, az OTP-t például 1 forintos sávval lehetett venni és eladni. Ez úgy változott meg, hogy most az árszinthez kötve, dinamikusan változik az árlépésköz az adott eszköznél. Ez egy olyan változás, ami kisbefektetői szinten is megjelenik, míg az új ajánlattípusok inkább az intézményi befektetők számára hasznosak.

P.: Üzletileg mennyire látják a brókercégek az átállás előnyeit? Hiszen az átállásnak a cég nagyságától függően több tízmillió forintos nagyságrendű költségei is voltak.

Cs. Gy.: Eleinte egy természetesnek mondható ellenállás volt érezhető, de tavaszra ez eltűnt. Most kezdték el megtapasztalni a brókercégeknél menedzsmentszinten, hogy mégis csak jobb egy nagyobb kereskedési hálózatba bekapcsolódni, mint ha egy elszigetelt rendszerrel dolgoznak. Könnyebben lehet az új rendszerhez fejlesztéseket illeszteni, IT szempontból sztenderd eszközöket kaptak a cégek. Ezzel a tudással már könnyebben léphetnek nemzetközi színtérre is. Most már nemcsak a BÉT-hez kapcsolódó híreket és árakat tudja megmutatni a bécsi tőzsde (a BÉT többségi tulajdonosa, a terminál szolgáltatója) a kereskedőnek, hanem egy kattintással és egy csupán egy oldalas szerződés megkötésével a környező tőzsdéknek is el tudja érni az árfolyamadatait. A rendszer tovább bővíthető, például a CEE Traderben bármelyik tőzsdének könnyen elérhetővé tudjuk tenni az adatszolgáltatást, adott esetben a londoni, frankfurti piac árait is beköthetjük a rendszerbe. A másik felismerés, hogy megtapasztalták, ezzel a terminállal tényleg nemzetközi szintű eszközt kaptak a kezükbe.

P.: Az átállás kapcsán korábban sokat emlegetett brókerpiaci konszolidáció mennyiben valósult meg? Előfordult olyan eset, amikor egy kisebb brókercég esetleg beállt egy nagyobb mögé?

Cs. Gy.: Valóban nagyon megmozgatta a piac fantáziáját, hogy melyik nagy alá melyik kicsi brókercég fog bemenni. Én is számítottam erre, de az ilyen esetek száma nulla, senki nem állt be egy másik mögé. Nem tudom, hogy ennek pontosan mi volt az oka, de úgy gondolom, hogy a cégek talán vettek egy nagy levegőt, és beruháztak. Ugyanis lehet, hogy a jövőben az üzletmenetemet ezekkel az új eszközökkel úgy tudják átalakítani, hogy az ügyfeleknek sokkal hamarabb tudnak például egy új terméket, egy új piacot bevezetni.

P.: Mik a Dorsum tervei a jövőre nézve? Gondolkoznak azon, hogy külföldön is megjelenjenek például ezzel a frissen kifejlesztett terminállal?

Cs. Gy.: Mindenki könnyen beláthatja, hogy egy magyar cég életében mekkora dolog, hogy tendert nyert Ausztriában. Siker ez nemcsak nekünk azt gondolom, hanem az egész országnak, hogy magyar cégként, egy új szolgáltatással meg tudtunk jelenni egy fejlett piacon. Ausztria a nyugat kapuja, a projektet az elejétől kezdve stratégiai fontosságú projektként kezeltük. A bécsi tőzsde nagyon pozitívan nyilatkozik az elvégzett munkánkról, a legjobb IT projektek közt említi a CEE Trader leszállítását. Ezt a referenciát felhasználva el szeretnénk menni más európai országokba is, és ott is meg szeretnénk mutatni a termékpalettánkat, illetve azt a tudást, amit a magyar banki szektorban megszereztünk. A bécsi tőzsdei projekt is megmutatta, hogy jók a magyar IT szakemberek nyugat-európai mércével mérve is, és erősen hiszünk benne, hogy ezt újabb megrendelések esetén is bizonyítani tudjuk.

Kapcsolódó cikkeink:

• Címkék:
• információs technológia,
• Vallalatok,
• dorsum,
• xetra