Elsöprő háború közelít Magyarország felé - Jönnek az új Uberek?

‹ 1 2 3 4 5 ›

Turizmus és vendéglátás

A szállodaipar legnagyobb szereplői közé nőtt fel kevesebb mint 8 év alatt az Airbnb, amely mára

1,5 millió kiadó szállást közvetít a világ 190 országában megközelítőleg 34 ezer városban. Az Uber mellett a másik talán legismertebb sharing economy céget tavaly júniusban 25,5 milliárd dollárra értékelték.

Ahogyan az Uber, az Airbnb is rendszeresen összetűzésbe kerül a hatóságokkal adózási ügyek miatt. A cég bevétele abból származik, hogy minden egyes internetes foglalásnál 3 százalékos díjat szednek, és emellett még a vendégektől 6-12 százalék közti szervizdíjat is kapnak. Becslések szerint Magyarországon is több ezer lakást adnak ki az Airbnbn keresztül.

Közben olyan helyi szolgáltatók is feltűntek már Magyarországon is, amelyek kifejezetten az airbnbzőknek segítenek átadni, kitakarítani a szálláshelyeket, elintézik az adózási ügyeket, lecserélik az ágyneműt, kezelik a foglalásokat. Ilyen példaként a Hostie, az egyik magyar szolgáltató, amely a bevétel 20-25 százalékát kéri a teljes kiszolgálásért. Ezért, és az Airbnbnek fizetett díjért cserébe a lakástulajdonosoknak gyakorlatilag teljesen leveszik a válláról a szálláskiadással járó összes terhet.

Szórakozás, multimédia és telekommunikáció

A zene, a videók, sőt, a filmek és sorozatok terjesztése ma már gyakorlatilag nem kerül pénzbe, a digitális tartalmak legnagyobb része egyszerűen hozzáférhető az interneten keresztül. Ezt a régi lemezkiadók és filmstúdiók is kénytelenek voltak elfogadni, ezért az iparág gyökereiben változott meg. Ehelyett ma az üzlet a hozzáadott értékben rejlik: hogy mennyire egyszerű, kényelmes hozzáférni a tartalmakhoz, és milyen kapcsolódó szolgáltatásokat tudnak nyújtani. Például ahelyett, hogy illegális, vírusoktól hemzsegő torrentoldalakról szednénk le a tartalmakat, egy pár dolláros havi előfizetési díjért streamelhetjük a zenéket, vagy nézhetjük meg a kedvenc sorozatainkat.

Gerd Leonhard jövőkutató nemrégiben az MTA-n adott elő, a prezentációjából származó egyik slide nagyon érzékletesen mutatja be, mennyire forgatják fel az iparágat a streaming szolgáltatások.

130 új országban, köztük Magyarországon is elindította január elején szolgáltatását a Netflix. A népszerű online "videotéka" a videóstreaming szolgáltatók egyik legnagyobbika, filmeket és sorozatokat lehet rajtuk keresztül letöltés nélkül megnézni, alapvetően a kábeltévé társaságok piacára jelentenek fenyegetést. Az alapvető üzleti modell, hogy médiatartalmat vásárolnak másoktól, illetve mostanában elő is állítanak saját gyártású sorozatokat (pl. a népszerű House of Cards), amit az előfizetőinek továbbértékesítenek. Amerika a fő piacuk, de az utóbbi években agresszív terjeszkedést mutattak be az Egyesült Államokon kívül is.

Zenei vonatkozásban a két piacvezető szolgáltató a Spotify és a Deezer, ugyanakkor január közepére már 10 millió felhasználónál járt azApple streaming zeneszolgáltatása, az Apple Music. Ehhez mindössze fél év kellett az amerikai technológiai óriásnak, miközben a Spotify-nak ez hat évbe telt. Bár azóta gyors növekedést mutatott a Spotify, tavaly júniusban

20 millió előfizetője volt és több mint 75 millióan használták a szolgáltatást havonta.

A Deezer jóval elmarad mögöttük, hiszen mindössze 6,3 millió felhasználója van jelenleg. A gyors növekedést egyrészt annak köszönheti az Apple, hogy már induláskor jelentős felhasználói bázissal rendelkezett a több száz millió eladott iPhone-nak köszönhetően.

• Címkék:
• autóipar,
• információs technológia,
• Uber,
• Vallalatok,
• ivsz,
• airbnb,
• netflix,
• google,
• crowdfunding,
• digitális gazdaság,
• sharing economy,
• bmw

• Ezek is csak pénzből élnek.
• Uber, Zipcar, BlaBlaCar és a többiek.
• Airbnb, Netflix, Spotify.
• A bankokat sem kímélik.
• Jó ez nekünk? Hogyan lehet őket szabályozni?.