Uber, Zipcar, BlaBlaCar és a többiek.
Közlekedés és személyszállítás
A városi személyszállítás tipikusan egy olyan terület, ahol aztán tényleg tarolnak a sharing economy cégek, ezek közül is messze kiemelkedik az Uber. Ennek elég profán okai is vannak, például, hogy mindenki közlekedik, a legnagyobb problémák ehhez kapcsolódóan a világvárosokban adódnak (dugók, tömegközlekedési eszközök zsúfoltsága), és pont ezekben a megapoliszokban él a legtöbb digitálisan fogékony, fizetőképes ember. Ezért, és az elképesztően jól összerakott platform illetve üzleti modell miatt lett ennyire sikeres az Uber, de a rendkívül agresszív terjeszkedést és az "adóoptimalizálásra" való hajlandóságot, illetve az uber-sofőrök okozta költségelőnyt sem szabad elfelejteni. Utóbbit laptársunk, az Index kiválóan foglalta össze itt.)Ahogy fentebb említettük, egy 2009-ben alapított, a legutóbbi értékeltsége alapján 62,5 milliárd dollárt érő (az éves magyar GDP durván kétharmada!) cégről van szó, amely a világ legalább 58 országában, jelenleg 383 városában van jelen.
Ezzel a kis túlzással egyetlen jó mobilappot és platformot összehozó, agresszíven terjeszkedő cég olyan hatalmas munkaerőbázissal és gyártókapacitással rendelkező vállalatcsoportoknál is többet ér, mint a General Motors vagy a Dow Chemical, és nincs túl messze a világ egyik legnagyobb befektetési bankjától, a Morgan Stanleytől sem.
A sharing modell az autóipart is átformálja, hatalmas autógyártó csoportok gondolják újra pozíciójukat és szerepüket a mobilitás jegyében. Az autók sokat veszítettek státuszszimbólum szerepükből, az autókra egyre többen közlekedési alternatívaként gondolnak, a dugók miatt sokan a tömegközlekedést vagy a kerékpározást választják, ráadásul egy autó fenntartása költséges, a parkolóhely keresése miatt is kötöttségekkel jár. A fogyasztói szokások ezért egyre inkább az on-demand jellegű autóhasználat felé tolódnak el. A hagyományos autóbérléssel foglalkozó multik helyett azonban egyre többen használják a közösségi kerépárrendszerekhez (mint Budapesten a Bubi) hasonló ad-hoc autóbérlési szolgáltatókat, mint amilyen például a Zipcar.
Ennek a cégnek ma 950 ezer regisztrált felhasználója van, és 12 ezer autóból álló flottája
az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Spanyolország, Ausztria, Franciaország, Németország és Törökország területén. A trendet figyelve az autógyártók is léptek: a BMW a DriveNow, a Daimler Car2Go autómegosztó szolgáltatást üzemeltet a Zipcahoz hasonlóan, csak nyilván a saját maguk által gyártott autókkal.A távolsági személyszállításban ugyan az utazásmegosztó platformok egyelőre nem döntik romba például egy busztársaság vagy légitársaság üzleti modelljét, de azért egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacukból. A szolgáltatás lényege, hogy a hosszabb távon utazók a kihasználatlan kapacitásukat, vagyis a szabad ülőhelyeket felajánlhatják egy platformon keresztül, cserébe a velük utazók is beszállnak az utazás költségeibe. A platform-szolgáltató a sofőrnek fizetett összegből csípi le a jutalékát, ebből származik a bevétele. Az egyik legnagyobb ilyen szolgáltató a francia BlaBlaCar, amelynek értékeltsége a legutóbbi tavaly szeptemberi 200 millió dolláros forrásbevonáskor
1,6 milliárd dollár volt.
Magyarországon telekocsiként (Oszkar.com) is ismerhetik a szolgáltatást, illetve érdemes megemlíteni, hogy van példa magyar utazásmegosztó cég felvásárlására is. Az eredetileg Zivi néven indult platform később átalakult AutoHoppá, majd a már nemzetközi terjeszkedésben gondolkodó céget felvásárolta a BlaBlaCar. Ez egy jó példa arra, hogy nem egyirányú a sharing cégek bevándorlása Magyarországra, hanem itt is létre lehet hozni sikeres sharing economy cégeket.Hasonló izgalmas témákról is szó lesz a Portfolio Pénzügyi IT 2016 konferenciáján. Ne maradjon le, regisztráljon Ön is!
