Elsöprő háború közelít Magyarország felé - Jönnek az új Uberek?

‹ 1 2 3 4 5 ›

Pénzintézeti szektor

A leendő adósokat és hitelezőket (befektetőket) összehozó alternatív hitelezők is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a hitelezési piacból:

• 2014-ben már 5,5 milliárd dollárt hiteleztek Amerikában az ilyen, úgynevezett P2P (peer-to-peer), azaz a hitelezők és adósok összepárosításán alapuló hitelezési platformokon keresztül.
• A PwC szerint 2025-re 150 milliárd dollárosra nőhet az amerikai P2P hitelezési piac.
• A Morgan Stanley elemzői szerint pedig az amerikai fedezetlen fogyasztási hitelek piacán 8 százalékos, a kkv-hitelezésben 16 százalékos részesedéssel rendelkeznek majd 5 év múlva a P2P hitelezési platformok. A fedezetlen fogyasztói hitelezésen belüli súlyuk 2014-ben még csak 1,1 százalék volt, de gyorsan növekszik a részesedésük.

A terület legnagyobb szereplőjeként számon tartott Lending Club platformján keresztül 2007-es indulás óta eddig 16 milliárd dollárnyi hitelszerződést kötöttek, ebből egyedül a tavalyi negyedik negyedévben 2,58 milliárd dollárnyit.

A New York-i tőzsdén jegyzett Lending Club ugyan még növekedési fázisban van, de a bővülést nem aprózzák el: a cég működési bevétele (kamatbevételektől tisztítva, mivel a kamatot a befektetők kapják) a tavalyi utolsó negyedévben közel kétszeresére (+93%), 134,5 millió dollárra emelkedett az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.

A bankok bevételeinek nagyjából harmada származik pénzforgalmi szolgáltatásokból, amire rendkívül sok cég pályázik, például az Apple, a Google, a Samsung vagy éppen a PayPal. Létezik azonban egy startup, amely úgy teszi lehetővé a határokon átívelő átutalásokat, hogy közben a pénz valójában el sem hagyja a fogadó vagy küldő oldali országokat. A Transferwise összepárosítja, pontosabban összegyűjti, és újracímzi a különböző országokban élő ügyfelei átutalásait, a cég a különböző országokban élőket kovácsolja közösséggé. Egy példával élve, amikor egy londoni ügyfél Budapestre küldene 100 fontot, és egy budapesti ügyfél pedig ennek megfelelő értékű (azaz kb. 43 ezer) forintot Liverpoolba, akkor a pénz határokon átívelő utaztatása helyett mindkét országban átirányítják az utalásokat.

A 2011-es indulás óta 91 millió dollárnyi kockázati tőkét szereztek, és már havonta 500 millió fontnyi átutalást bonyolítanak.

Jelenleg több mint 50 országban elérhető a szolgáltatásuk, és a cég neve a magyarok fülében is ismerősen csenghet, ugyanis forintban is lehet náluk utalni.

A P2P platformok mindeközben már a biztosítási szektort is elérték, méghozzá ezeken keresztül közösségi alapon szerveződő kockázatközösségeket lehet létrehozni, ha úgy tetszik, ezek a közösségek a kockázatukat osztják meg egymással. Egyelőre ugyan nem világos, hogy ezek a kezdetben minden bizonnyal rendkívül kicsi kockázatközösségek hogyan működhetnek eredményesen, ez egyelőre a jövő zenéje.

Az úgynevezett crowdfunding, vagyis bizonyos célok közösségi finanszírozása egyre inkább elterjedt üzleti lehetőség. Ennek egyik legismertebb művelője a Kickstarter, amelyet 2009-ben alapítottak az Egyesült Államokban azzal a céllal, hogy honlapján keresztül kreatív projektek számára biztosítson lehetőséget a tőkeszerzésre. Az új ötletek magvalósításához szükséges tőkéhez az ötletgazdák nem a hagyományos módon jutnak hozzá. A támogatás összegét ugyanis nem kell visszafizetni, csupán nem pénzbeli visszatérítésben részesülhetnek a támogatók. Ilyen nem anyagi jellegű visszatérítés lehet egy ebéd az ötletgazdával vagy egy az ötletből született termék egy példánya. A Kickstarter ugyanakkor nem az első ilyen próbálkozás volt, a 2000-ben alapított, amerikai ArtistShare volt az első kifejezetten közösségi tőkegyűjtő oldal.

Mára a Kickstarteren keresztül több mint 10 millió ember több mint 2,2 milliárd dollárnyi tőkét adományozott összesen közel 101 ezer projektre.

• Címkék:
• autóipar,
• információs technológia,
• Uber,
• Vallalatok,
• ivsz,
• airbnb,
• netflix,
• google,
• crowdfunding,
• digitális gazdaság,
• sharing economy,
• bmw

• Ezek is csak pénzből élnek.
• Uber, Zipcar, BlaBlaCar és a többiek.
• Airbnb, Netflix, Spotify.
• A bankokat sem kímélik.
• Jó ez nekünk? Hogyan lehet őket szabályozni?.