Két fontos változás, ami felforgatja a bankolást Magyarországon

A válság utáni fintech boom

A pénzügyi válság sokkja után a bankokat szigorúbb szabályokkal sújtották, hogy többé ne fordulhasson elő a Lehmann Brotherséhez hasonló eset, és persze a csődök és bankmentések miatt az ügyfelek bankokba vetett bizalma is megroppant. A technológiai fejlődés, az okostelefonok és tabletek elterjedése pedig egy tökéletes pillanatot teremtett arra, hogy nem banki szereplők jelenjenek meg a hagyományosan bankok uralta piacokon.

A PayPal, a Transferwise, a Wealthfront és társaik azonban jóval egyszerűbb, rugalmasabb arhitechtúrán, kevesebb szabályozói teher mellett kezdték elhódítani a bankok bevételeit. Sőt, a sikeres szereplők sokszor maguk is bankká válnak:

• A P2P hitelezésben utazó egyik nagy szereplő, a Zopa például nemrégiben kezdte csak el építeni azt az infrastruktúrát, amivel aztán banki licencre pályáznak,
• a szintén P2P hitelező SoFi pedig a napokban adta be banki lincenc kérelmét.
• Az Ant Financial, az AliPayt is működtető hatalmas kínai fintech pedig sok év és több száz millió ügyfél után 2015-ben szerzett banki licencet.

A bankok tehát szigorú szabályok közé szorítva, régebbi, ezért már kissé elavult és túlburjánzott alaprendszerekkel vetették bele magukat az élesedő versenybe. Persze a bankok az új szereplők működésének szabályozott keretek közé szorításáért lobbiztak, de a szabályozó - legalábbis a fintech cégek egyik fontos vadászterületén, a pénzforgalomban - kétélű fegyvert alkotott: egyrészt szabályozza az új szereplőket, de megengedi nekik, hogy kapcsolódjanak a bankokhoz.

PSD2

A PSD2-ről, vagyis a szóban forgó új uniós pénzforgalmi irányelvről Bartha Lajos, az MNB Pénzügyi Infrastruktúrák igazgatója azt mondta:

A fintech vállalatok meg fognak jelenni, ne ringassuk magunkat abba a hitbe, hogy nem jönnek ide. Ma is sokan keresnek meg minket ezzel kapcsolatban, és a PSD2 életbe lépése után tervezik az indulást. Az már a bankokon múlik, és stratégiai döntés lesz, hogy versenytársként, ellenségként, vagy partnerként tekintenek rájuk.

Az új pénzforgalmi irányelv kétféle új típusú szolgáltatót határoz meg:

• fizetéskezdeményezési szolgáltatókat (PISP - Payment Initiation Service Provider)
• és számlainformációs szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat (AISP - Account Information Service Provider).

Ezek a cégek beékelődnek az ügyfelek és a pénzintézetek közé, és új platformokat, aggregátor appokat, pénzügyi menedzsment szolgáltatásokat , új fizetési módokat és még egy sor előre nem is látható szolgáltatást nyújtanak majd. Lemák Gábor, a FinTech Group Think Tankje szerint

A PSD2 a pénzügyi közvetítői rendszer átalakulásához vezet, ami a bankok, az ügyfelek és a harmadik feles szolgáltatók új szimbiózisát teremti meg. Ennek egyik eredményeként a bankok digitális értékesítési frontvonalán kereskedelmi láncok, telco társaságok, webshopok és fintech startupok is megjelennek, amelyek az ügyfeleknek új digitális pénzügyi ügyféléményt, a bankoknak pedig még több eladott pénzügyi terméket hoz majd.

Azonnali átutalás

Az uniós szabályozók tehát a jelek szerint a PSD2-vel hatalmas lökést adnak a fintech-boomnak, de ehhez nagyon hasonló szerepet vállalt fel az MNB is az azonnali átutalás 2019 közepi kötelező bevezetésével. Ahogy Csanak Gabriella, a T-Systems Pénzintézetek üzletágának szenior üzleti tanácsadója is fogalmazott:

A Magyarországon működő bankoknak a 2019. július 1-jei határidőre már egy kész rendszerrel kell rendelkezniük. Lehet, hogy ma futurisztikusnak tűnhet, hogy másodpercek alatt tudunk pénzt küldeni a világban, de ez az idő nagyon hamar el fog jönni, és ez mindenkinek teljesen természetes lesz.

Az azonnali átutalás kötelező bevezetésével az MNB célja nem csupán az átutalások felgyorsítása és kiterjesztése 0-24 órás működésre, hanem olyan magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások fejlesztésének ösztönzése, amely Magyarországon a PSD2-höz hasonló változásokat hozhat a pénzforgalomban. Az új szolgáltatások megjelenését ösztönzi, hogy

a rendszer képes lesz másodlagos azonosítókat is alkalmazni, vagyis például telefonszám vagy e-mail cím alapján is képes lesz az átutalásokat címezni,
olyan új típusú üzenetküldési lehetőséget (fizetési kérelem) is a rendszerbe építenek.

Utóbbi lehetővé teszi, hogy egy mobilfizetési applikációban a kereskedő küldhet egy, a fizetéshez szükséges adatokat tartalmazó fizetési kérelmet a vásárlójának. Ezzel már egyetlen érintéssel elindítható a fizetési tranzakció, vagyis bolti mobilfizetésre is alkalmas lehet egy azonnali rendszerre épített alkalmazás. Az összeg pedig 5 másodpercen belül a kereskedő számláján lesz.

Egyrészt a bankok is fejleszthetnek új mobilfizetési szolgáltatásokat az azonnali rendszerre, másrészt új szereplők is megjelenhetnek önálló - vagy éppen a bankoknak eladott - megoldással. Mindez pedig valódi versenytársat jelenthet a kártyás mobilfizetési megoldásoknak. Rakovszky Balázs, a T-Systems Pénzintézetek Üzletágának igazgatója szerint

a mobiltelefonos fizetés egyelőre nem hozott nagy áttörést Magyarországon, de az azonnali átutalás bevezetésével a kártyatársaságokra nem lesz feltétlenül szükség a fizetésnél, ez felértékelheti a mobilfizetést.

A bankokat a piaci verseny már eleve innovációra sarkallja, erre erősít rá a PSD2 és az azonnali átutalás kötelező bevezetése. Összességében egy dolgot várhatunk szinte teljes bizonyossággal: az ügyfelek jól járnak majd a változásokkal.

A megjelenést támogatta a T-Systems Magyarország.

.

• Címkék:
• információs technológia,
• Vallalatok,
• PSD2,
• fintech,
• azonnali átutalás,
• pénzforgalom