A Portfolio Banking Technology III/B panelbeszélgetésén a harmadik feles pénzügyi szolgáltatók részéről Szabó Márton a Koin ügyvezetője, Zádor Balázs a Recash ügyvezetője, banki oldalról Kuhárszki András, az OTP digitális banki fejlesztési igazgatója, szabályozói oldalról pedig Luspay Miklós az MNB főosztályvezetője osztották meg gondolataikat a bizonyos értelemben csalódásként értékelt PSD2 kapcsán.
Az OTP Bank most induló nyílt banki szolgáltatása (OTP OpenBank) lehetővé teszi, hogy a más bankoknál vezetett számlák egyenlegét is megtekinthessék a bank ügyfelei. Így egyetlen felületről kontrollálhatóak a pénzügyek: elég csak az OTP Bank új internetbankjába vagy mobilalkalmazásába bejelentkezni és máris követhető, mennyi pénz van a más bankoknál vezetett számlákon - derül ki az OTP közleményéből.
A Billingo online számlázó rendszert üzemeltető társaság bejelentette, hogy mostantól 10 bankkal képes szinkronizálni a számlázójában a banki pénzügyi tranzakciók adatait.
Van abban valami fantasztikusan rockandroll-érzés, hogy az ember vásárol a boltban, és csak úgy visszakapja a költése egy részét. Persze tudjuk, a boltnak így is megéri, hogy náluk vásároltunk, a cashback és a hűségprogramok szerves részét képezik az üzleti modelljüknek, de két és fél hónap után közel 6 ezer „ingyenforintot” zsebre tenni egyáltalán nem rossz biznisz. Úgy, hogy mindezért az ujjamat sem kellett mozdítani.
Külföldi kiadáskövető, azaz PFM-alkalmazásokkal Dunát lehetne rekeszteni, de a hazai paletta egy-két működőképes megoldásból áll. Ezek közül az egyik, a Koin, mely a PSD2-es engedélye birtokában néhány hónappal ezelőtt új szakaszba lépett: elkezdte bekötni a bankokat az alkalmazásba, ezzel pedig teljesen automatikussá válik a kiadáskövetés. Ráadásul akár több bankszámla összes tranzakcióiról, egyenlegéről egy helyen kaphatunk aggregált információkat, kimutatásokat. Szabó Mártonnal, a Koin egyik alapítójával és ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a terveikről.
Bár már látni követendő példákat is, a nyílt bankolás a hazai piacon és egyébként egész Európában nagyon lassan indul el, a PSD2-es engedéllyel rendelkező új szolgáltatók alig-alig működnek élesben, kevés bankkal integrálódtak eddig. Az MNB az open banking előtt tornyosuló akadályok elhárítására tesz kísérletet, a Fizetés rendszer jelentésben mutatták be, mire készülnek.
A Visa felvásárol egy svéd fintech vállalatot, a Tinket, mintegy 1,8 milliárd euróért – írja a CNBC.
Elindult, és a neobankok mellett már hazai nagybankok ügyfeleinek is elérhetővé vált a Recash, egy olyan app, amely a kártyás fizetések esetében teljesen teendőmentesen fizet vissza 2-10, vagy ennél is több százalékot a vásárlásaink után. Az appot az egyik PSD2-es engedéllyel rendelkező hazai szolgáltató, a Recash Europe fejlesztette, amely már a külföldi terjeszkedésének első lépéseit is megtette. Megnéztük, mit tud az app, és hogy állunk a nyílt bankolás területén aktuálisan Magyarországon.
A karácsonyi bevásárlást az eddigi évek trendjei alapján is egyre többen intézik online, ehhez idén még a koronavírus is hozzáteszi a hatását, valószínűleg rengeteg vásárlási rekord dől majd meg. Éppen ebben a nagy forgalmú időszakban, vagy csak pár héttel ezelőtt élesítette több hazai bank is azt az új online fizetési rendszert, amellyel már meg tudnak felelni a januári határidőre előírt erős-ügyfélhitelesítési elvárásnak. Ez egyrészt technkai galibákat is okozott egyes szolgáltatóknál, másrészt az új folyamatot még az ügyfeleknek is meg kell szokniuk, mutatjuk a részleteket.
"Tájékoztatjuk, hogy problémák lehetnek az online kártyás fizetések során" – közölte sms-ben ügyfelei egy részével a K&H Bank.
Jövő januártól az online bankkártyás vásárlásoknál is kötelező lesz az erős ügyfélhitelesítés. Az Erste bank idén januárban bevezette a kétfaktoros azonosítást az internetes kártyás tranzakcióknál, ám a folyamat most a jogszabályi elvárások szerint változik: már nem elég az SMS-ben kapott kód, szükség lesz a netbanki belépéshez használt jelszóra is, a mobilbankot használóknak azonban továbbra is csupán egy push üzenettel kell megerősíteni a fizetést. Az online kártyás vásárlás lehetőségének biztosítása érdekében az Erste netbanki hozzáférést nyújt minden, a szolgáltatással eddig nem rendelkező ügyfelének.
Legkésőbb 2021. január elsejétől valamennyi hazai pénzintézetnek be kell vezetnie az erős ügyfél-hitelesítést az internetes vásárlási tranzakciók biztonságának erősítése érdekében. Az átállást az Európai Unió pénzforgalmi irányelve (PSD2) írja elő. Eszerint a netes vásárlásokkor az eddigi adatok - bankkártya szám, név, lejárat, ellenőrző (cvc2/cvv2) kód – megadása már nem lesz elég. Szükség lesz egy olyan azonosításra, amely kapcsán egyértelműsíthető, hogy az adott tranzakciót valóban a kártyabirtokos indította, s nem pusztán a kártya adataival kíván visszaélni valaki. Erre az ügyfél aktív közreműködését kívánó újabb azonosítási lépés adhat garanciát - hívja fel a figyelmet a változásra a Bankszövetség.
Már több mint egy éve éles a PSD2, vagyis az új pénzforgalmi irányelv Magyarországon, ami a „nyílt bankolás” időszakát hivatott elhozni. Az európai szintű szabályozás célja, hogy a fintechek és bankok, illetve a bankok egymás közötti technológiai és üzleti kapcsolódási kockázatait kezelje, egyidejűleg kinyissa a versenyt a szereplők között. Banki körképet készítettünk arról, mi történt a területen az elmúlt bő egy évben, milyen szolgáltatásokat indítottak el azóta a bankok a területen.
Idén egy új szolgáltató szerzett PSD2-es engedélyt az MNB-nél, egy korábbi engedélyt pedig visszavontak. Az MNB szerint az új PSD2-es szolgáltatók nem tolonganak az engedélyekért, inkább a bankok között bontakozik ki verseny az új szolgáltatások területén: már öt pénzforgalmi szolgáltatót vettek nyilvántartásba, akik élhetnek a nyílt bankolás lehetőségével.
A második pénzforgalmi irányelv (PSD2) hatályba lépése óta az úgynevezett harmadik feles szolgáltatóktól nagyszámú visszajelzés és panasz érkezett az Európai Bankhatósághoz (EBA) a rendszer működésével kapcsolatban. Erre reagálva az EBA június elején tette közzé irányadó véleményét, mellyel azt szeretné segíteni, hogy a harmadik feles szolgáltatók innovatív megoldásai minél előbb elérhetőek legyenek a pénzügyi szolgáltatók ügyfelei számára. Herce Zoltán, a Deloitte és Réti Bálint, a Péntech Solutions tanácsadó szakértője összegyűjtötték, melyek a legfőbb problémák, és az EBA szerint hogyan lehet azokat mindenki számára megnyugtatóan megoldani.
Tavaly ősszel léptek életbe az Európai Unió második pénzforgalmi irányelvének (PSD2) nyílt bankolással kapcsolatos rendelkezései, azóta az AISP-engedéllyel (számlainformációs szolgáltatói engedéllyel) rendelkező cégek harmadik félként hozzáférhetnek az ügyfelek banki adataihoz, az ő hozzájárulásukkal. Legalábbis abban az esetben, ha a banki kapcsolat megfelelően működik, azonban az egyik engedéllyel rendelkező fintech cég tapasztalatai szerint ez koránt sincs mindig így. Az MNB 2020-ban minden pénzforgalmi szolgáltató esetében ellenőrizni fogja, hogy megfelelően alakították-e ki a szolgáltatók az API kapcsolatot.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Rafah sorsa továbbra is lebeg a levegőben.
Az EU legalapvetőbb rendszere vált diszfunkcióssá.
A kormány már jövő héten tárgyal az új benzinárstopról.
A Karmelitában járt Viola Amherd.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.