Nemcsak válásnál jó, a hitelezőktől is védhet a házassági szerződés

Nem mernek előhozakodni vele

Magyarországon a házassági szerződés tabu témának számít, megemlítése egy kapcsolatban önmagában vitákat szít, a legtöbben ugyanis a bizonytalanság jeleként értékelik, feltételezve, hogy párjuk már az oltár előtt kalkulál a válással. Bár kétségtelen, hogy a házassági vagyonjogi szerződés egyik legalapvetőbb funkciója, hogy válás esetén az előre rögzített forgatókönyv szerint történjen a vagyon felosztása, elkerülve a jogvitákat, ugyanakkor más - kevésbé ismert - előnye is van, amely már a házasság alatt is hasznos lehet.

A házassági szerződés - egészen pontosan a házassági vagyonjogi szerződés - témaköre legtöbb házasság esetén olyan érzékeny terület, amit a házasulók inkább fel sem hoznak egymás előtt. Kétségtelen, hogy sok esetben az egyik fél ilyen jellegű igénye alááshatja a másik fél bizalmát, azonban vannak olyan esetek, amikor a szerződés mindkét felet védi

- mondta a Portfolio-nak Szűcs Bálint, az RSM Legal vezető ügyvédje.

"Azt tapasztalom, hogy a házassági szerződés egyre gyakoribb Magyarországon, azonban kulturális szempontból ez inkább az angolszász országokban jellemző. Az ügyfél és a privátbankár közötti kapcsolat bizalmi szintjét pedig jól tükrözi, hogy sok esetben a bankár elsők között értesül arról, ha az ügyfél válik. Éppen ezért úgy gondolom nekünk, mint privátbanknak felelősségünk is, hogy azon ügyfelek esetében akik igénylik a házassági szerződés megkötését - legyen szó akár női, akár férfi ügyfélről -, segítséget nyújtsunk a megfelelő szakértők megtalálásában, így elkerülve a jövőbeli esetleges vitákat és kellemetlenségeket" - mondta el Kállay András, az Erste Group Private Banking Kompetencia Központ Igazgatója.

A házassági vagyonjogi szerződés lényege, hogy a házasulók maguk határozzák meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet együttélésük ideje alatt a szerződés megkötését követően alkalmazni kívánnak. A polgári jog ugyanis arra az alapvető elvre épül, hogy ilyen szerződés hiányában a házassági életközösség fennállása alatt szerzett vagyon - bizonyos kivételekkel - a házastársak közös vagyona lesz.

Mindenben osztoznak

A Polgári Törvénykönyv szerint közös vagyon minden olyan vagyontárgy, amelyet a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Így például közös vagyon lesz mindkét házastárs keresete, függetlenül azok mértékétől, de közös vagyon lesz a vagyonközösség alatt a közös vagyonból vásárolt lakás is még abban az esetben is, ha csak az egyik házastárs kerül tulajdonosként bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásban.

A házastárs külön vagyonába tartozik a házasság létrejöttekor már meglévő vagyontárgy, az az alatt örökölt vagy kapott ajándék, ingyenes juttatás. Ha a házastárs szellemi tulajdont hoz létre - például egy könyvet ír - úgy a mű vagyoni jogai őt illetik, de az abból az életközösség ideje alatt befolyó díj már közös lesz. Külön vagyon továbbá a személyt ért sérelemért kapott juttatás, a személyes használatú vagyontárgy, illetve minden, amit a házastárs a különvagyonából szerzett, vagy ami a különvagyona helyébe lépett.

A vagyonközösség ugyanakkor nem csak a vagyontárgyakra, hanem a tartozásokra is kiterjed. Így a közös vagyontárgyak terhei és bármelyik házastárs által vállalt kötelezettség alapvetően ugyancsak közös lesz.

Az életközösség megkezdése előtt felvett kölcsön ugyanakkor külön vagyonhoz tartozó kötelezettség lesz, és az a tartozás is, amelyet a házastárs a másik házastárs beleegyezése nélkül vállalt a közös vagyon terhére. Fontos, hogy a közös vagyonra kötött visszterhes szerződés esetén - még ha csak az egyik házas fél köti is azt - vélelmezni kell a házastárs hozzájárulását. Így a hozzájárulását nem adó félnek bizonyítani kell tudnia azt, hogy nem adta hozzájárulását, illetve azt, hogy arról a szerződő harmadik személy tudott, vagy tudnia kellett, ellenkező esetben legalább a közös vagyon rá eső részével felel a szerződésből eredő tartozásokért.Hasonló bizonyítási terhet eredményez, hogy a vagyonközösség alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakat alapvetően a közös vagyonhoz tartozónak kell tekinteni. Azaz a külön vagyonba tartozást a házastársnak kell bizonyítania, amennyiben arra például egy hitelező igényt tartana.

Tehát a házassági szerződés nem csak arra - az általában alapul vett - esetre lehet jó, hogy a vagyonosabb házas felet egy esetleges válás esetén védje, hanem arra is, hogy az üzleti életben részt nem vevő házastársat adott esetben megóvja a másik fél által felelőtlenül vállalt tartozásoktól, vagy hogy egyszerűsítse egyes vagyontárgyak külön vagy közös vagyoni jellegének megállapíthatóságát.

"Alapvetően megfontolandó a szerződéskötés arra az esetre, ha a házasulók egyike nagyobb vagyonnal, vagy fizetéssel rendelkezik, de olyan esetben is célszerű lehet, ha mindkét fél jelentős vagyonnal és bevétellel bír és fontosnak tartják, hogy a házasságuk alatt szerzett vagyonok is elkülönüljenek. Amennyiben valamelyik fél kiemelten kockázatos tevékenységet folytat, úgy a házassági szerződés a másik felet biztosíthatja arról, hogy ezen kockázatokat ne, vagy csak korlátozott mértékben viselje. Emellett kézenfekvő lehet az ilyen megállapodás abban az esetben is, ha a feleknek nem első ízben kötnek házasságot, hiszen akár hagyatéki viták is elkerülhetőek egy ilyen megállapodással" - összegzi az RSM Legal vezető ügyvédje, mikor érdemes nem a Ptk-ra hagyni a házassági vagyoni viszonyok meghatározását.

 

TÁMOGATOTT TARTALOM

A cikk megjelenését az Erste támogatta.

• Címkék:
• erste,
• Vallalatok,
• válás,
• generációváltás,
• házassági vagyonjogi szerződés