Rengeteg kihívással néznek szembe a magyar cégek - Néhány lépéssel sokkal sikeresebbek lehetnének

A KSH adatai szerint 2018 negyedik negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások 2017 elejétől tartó dinamikus bővülése: a fejlesztések volumene 17 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát. A kkv-k beruházási hajlandósága is nőtt, a beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 10%-kal emelkedett. Ebben a finanszírozási lehetőségek is nagy szerepet játszanak, az igénybe vehető banki források kedvező feltételei döntő hatással bírnak a beruházások megvalósítására.

A felhasználási célokat tekintve nagyon széles a beruházások tárgya. A telephely-vásárlásokon, -fejlesztéseken túl jelentős a fókusz a gép-, és gépjárműpark korszerűsítésén, de tulajdonképpen minden eszközszegmensben növekedést érzékelünk a piacon. Ebben a hatékonyság- és a versenyképesség növelésén túl az is szerepet játszik, hogy egyre több vállalkozás ismeri fel annak hosszú távú költségcsökkentő hatását, hogy ha fiatalítja flottáját vagy gépparkját, jelentős, sokszor váratlan karbantartási, szervizelési költséget kerül el, valamint megelőzi az esetleges szolgáltatás-, illetve termeléskiesést

- mondta a Portfolio-nak Váczi Dávid, a Budapest Bank vállalati értékesítés támogatási vezetője, aki hozzátette, hogy a fentieken túl egyre inkább tapasztal szemléletváltást a digitalizáció, automatizáció terén is.

Nem csak a számok és a megtérülési mutatók fontosak

A kedvező, és jó kilátásokat nyújtó gazdasági környezet a hazai vállalkozások hitelfelvételi kedvét növeli, így bátrabban vágnak bele fejlesztésekbe. Ugyanakkor az elbírálásnál a különböző pénzügyi mutatókon túl több- számokban nem mérhető - szempontot is figyelembe vesznek a pénzintézetek.

Finanszírozói oldalról lényeges a cégtörténet, a cég és a szervezet strukturális felépítése, fontos a cégen belüli információáramlás szervezettsége és az adminisztrációs stratégia fejlettsége is. Ezek mellett lényeges a különböző kontrollmechanizmusok működése, a hozzáadott know-how, de az esetleges új belépők jelentette kockázatok, valamint a fejlődési és új piaci lehetőségek is

- sorolta Váczi Dávid.

A Budapest Bank tavalyi kkv-kutatása rámutatott arra, hogy bár a szektor szereplőinek többsége tisztában van azzal, hogy - akár banki hitelfelvételnél, akár utódlás vagy a cég értékesítése esetén - fontosak a fenti tényezők, szükség van további fejlesztésekre az olyan hatékonyságnövelést elősegítő területeken, mint például a tudatos szervezetfejlesztés vagy az üzleti stratégiai tervezés.

A felmérésből szintén kiderült, hogy a munkatársak toborzását és megtartását segítő kezdeményezések egyelőre nem terjedtek el a kkv-knál széles körében. Pedig a munkaerő-hiány mérettől függetlenül gyakorlatilag minden hazai vállalatot érint, ezért érdemes olyan HR-tevékenységekbe fektetni, amelyek elősegítik a megfelelő tapasztalattal rendelkező szakemberek megtalálását és megtartását, hiszen ez is szorosan összefügg az eredménytermelő képességgel.

"Banki oldalról folyamatosan arra biztatjuk a vállalatokat, hogy ne kizárólag az előnyös forrásszerzési lehetőségekre, hanem a valós piaci szükségletekre alapozzanak beruházásaik megtervezésénél. Mindez az egyes cégek és a teljes kkv-szektor számára is kulcsfontosságú a hatékonyság és a versenyképesség növelése, illetve a kockázatok csökkentése érdekében" - tette hozzá Váczi Dávid.

A szándék megvan, mégis, sokan nehezen lépnek 1-ről a 2-re

Az akarattal szerintem nincs gond a fejlesztés, beruházás terén, jelenleg forrás is van bőven, a kérdés inkább ennek az időzítése és strukturálása

-értékelte a helyzetet a beruházásokkal kapcsolatban Paulovits Ádám Márton, a Budapesti Értéktőzsde Kibocsátói Akvizíciók igazgatóságának igazgatója, hozzátéve, szerinte azok a cégek járnak jó úton, amelyek már most felkészülnek azokra az időkre is, amikor máshogy, más csatornákon keresztül kell hozzányúlni a beruházást éltető forrásokhoz.

"Azokban az időkben majd azok a vállalatok lesznek igazán versenyképesek, akik szorgos hangyaként már most felkészülnek, és szilárd alapokat építenek ki - legyen akár szó új rugalmas forrásbevonásról, ütésálló szervezetről, letisztázott vállalati folyamatokról" - mondta. Paulovits szerint sok vállalkozás a válság után elhalasztotta komoly beruházásait, szinte csak az amortizáció pótlására törekedett.

A beruházások viszont akkortól válnak igazán a gazdaság motorjává, ha már nem csak az elmaradt beruházási igényt "foltozzák" be, hanem képesek a vállalatot új növekedési pályára emelni.

Csakhogy ez nem egyszerű a hazai viszonyokat tekintve. Szendrői Gábor, a Concorde MB Partners ügyvezetője a Portfolio-nak arról beszélt, ahhoz, hogy a magyar vállalkozások hatékonysága és versenyképessége jelentősen javuljon, az alábbi változásokra lenne szükség:

A magyar vállalatokat jellemzően egyetlen személy működteti: az alapító-tulajdonos hozza a stratégiai döntéseket, ő oldja meg a napi operatív problémákat is, nincs strukturált menedzsment. Van már ugyan arra példa, hogy egy céghez vettek fel középvezetőket, azonban valójában az alapítók döntenek mindenről, nem adják át a stafétát. Szendrői szerint ezen változtatni kellene, ugyanis a szakképzett, tapasztalt menedzsment nemcsak szakmailag tudja tehermentesíteni az első számú vezetőt, de a cég értékét is nagyban növeli, ami előnyös pozícióba juttatja a vállalatot egy esetleges eladás esetén.

Nincs kidolgozott, középtávú stratégia, nincs 3-5 éves üzleti terv, nincs jövőképe a magyar cégeknek. Szendrői szerint azonban egy pénzügyi terv és konkrét célok nélkül nehezebb külső finanszírozást találni az elképzelések megvalósítására.

Nem strukturált az adminisztráció, sokszor az adminisztráció kiszervezésének lehetőségével élnek a cégvezetők, ami sok kuszaságot okoz.

Kontrollmechanizmusok hiánya tapasztalható a hazai cégeknél: például sok olyan vállalkozás van, ahol a bevétel jelentős százalékát 2-3 ügyfél adja. Mivel ezt nem azonosítják problémaként, nincs sales/értékesítés, aki új ügyfeleket hozna, és ha a meglévő megrendelők kiesnek, bajban lesz a cég.

Különféle testületek hiánya: a legtöbb cégnél nincs informális tanácsadó testület, vagy formalizált felügyelő bizottság vagy igazgatóság - a tulajdonos-alapító senkivel nem vitatja meg problémáit, egyedül kell megoldást találnia.

Nincs független ügyvezetés: a magyarországi cégek nagy problémája, hogy úgy kellene átörökíteni a céget, hogy a vállalkozás működéséről, a mindennapi ügyes-bajos dolgokról egyedül a cégvezető rendelkezik tudással.

Alacsony azoknak az aránya, akik megbízható adatokkal rendelkeznek cégük valós piaci értékéről. Pedig ezzel folyamatosan foglalkoznia kellene a cégvezetőnek, mert ha csak akkor fordít erre gondot, amikor már az eladás gondolata megfogalmazódik, akkor már késő elkezdeni a strukturális átalakításokat, amelyek növelhetnék a cég értékét

- tette hozzá Szendrői. Márpedig Magyarországon a kis- és középvállalkozások jelentős részét 20-25 éve alapították, így a közeljövőben számos kkv ér abba a szakaszba, hogy az alapító valamilyen módon - akár a cég eladásával - kiszálljon.

A hazai kórkép alapján egyértelműen látszik az, hogy a cég értékével kapcsolatban nagyon mást gondol a tulajdonos és egy külső partner

- jegyezte meg Paulovits Ádám Márton, aki szerint korántsem csak eladási vagy nyilvános tőkepiacra lépés esetén kellene a tulajdonosoknak a piaci értékkel foglalkozniuk. Az alapító-tulajdonosok számára segítséget nyújthat a vállalatfejlesztésben a Budapesti Értéktőzsdén elérhető ELITE Program, amely a cég értéke szempontjából meghatározó kvantitatív tényezők mellett épp az ún. "puha" értékvezérlőket segít fejleszteni. Példaként említi a növekedési stratégiák kialakítását, a nemzetközi piacra lépést, az innovációs képesség fejlesztését vagy az üzleti tervezést.

"A vállalatok közötti verseny egyre inkább nemzetközi terepre helyeződik át a következő években. Ha valaki ebben a versenyben helyt akar állni, nem elegendő csak az árbevételre, profitra koncentrálni. Szükség van a legjobb nemzetközi gyakorlatok elsajátítására, azok beépítésre a vállalati kultúrába. És szükség van minden olyan elemre, ami megkülönbözteti, és magasabb szintre emeli a céget a többi versenytárssal szemben" - tette hozzá a szakember.

 

TÁMOGATOTT TARTALOM

A cikk megjelenését a Budapest Bank támogatta.

• Címkék:
• KKV,
• Vallalatok,
• beruházás,
• fejlesztés,
• budapest bank