Fityiszt mutattak a válságnak a magyar biztosítók, 14 éve nem szárnyaltak ennyire az életbiztosítások

Palkó István, Portfolio

2022. március 04. 11:15

A járvány okozta kezdeti lassulás után tavaly már ismét gyorsulva, 10,4%-kal növekedett a magyar biztosítási piac díjbevétele. A rendszeres díjas unit-linked életbiztosítások valósággal szárnyaltak: 34%-kal több pénzt helyeztünk el ezekben, mint az „utolsó békeévben”, 2019-ben, miközben a szerződésszám messze nem nőtt ilyen mértékben. A nem-élet üzletág, azon belül különösen a kgfb egyelőre lassabban növekszik, ami jórészt az alacsonyabb kárkifizetésekkel magyarázható, de az infláció miatt átmenetinek tűnő jelenség. A biztosítók profitja valamelyest csökkent: 82-ről 80 milliárd forintra. Március 29-ei Biztosítás 2022 konferenciánkon részletesen foglalkozunk a témával, érdemes mielőbb regisztrálni a hibrid formában zajló rendezvényre.

Pénteken reggel közzétette a biztosítási szektor (fióktelepek nélküli) 2021-es éves statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. Ezek alapján a biztosítási piac díjbevétele egyetlen negyedév során sem maradt el az egy évvel korábbitól, ami nagy szó, hiszen számos piaci szereplő visszaesésre számított a koronavírus miatt. Ehhez képest az éves adatokból kiderült:

2021-ben a magyar biztosítási piac díjbevétele 10,4%-kal, 1330 milliárd forintra nőtt,
az életbiztosítások teljesítettek jobban 13,7%-os növekedéssel, így díjbevételük 603 milliárd volt,
a nem-életbiztosítások 7,9%-kal kerültek feljebb, díjbevételük így 727 milliárdra rúgott.

A 2020-as lassú, 4,7%-os növekedés után tehát ismét kétszámjegyű mértékben bővült a szektor egészének díjbevétele.

Alábbi ábránkon azt mutatjuk, mely kategória milyen mértékben növekedett. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat (kgfb) leszámítva minden fő kategóriában gyorsult a növekedés, és különösen kiugró, 18%-os volt a növekedés a rendszeres díjas unit-linked életbiztosításoknál, illetve a méretében kisebb, de növekedését tekintve még nagyobb, 24%-os bővülést produkáló kockázati jellegű életbiztosításoknál.

Különösen érdekes az életbiztosítások, azon belül is a 60%-os részarányt képviselő befektetési egységgel kombinált (unit-linked) biztosítások alakulása. Miközben ebben a szegmensben az egyszeri díjas termékek lényegében stagnáltak (díjbevételük 1%-kal csökkent), aközben

a rendszeres díjas unit-linked életbiztosítások díjbevétele a 2019-es szintet 34%-kal, a 2020-ast pedig 18%-kal múlták felül.

Hasonló mértékben nőttek a unit-linked nyugdíjbiztosítások és a nem unit-linked életbiztosítások, tehát a bővülés nem magyarázható egyértelműen a 20%-os adójóváírással, amiből eleve kevesebb érvényesíthető most a családi szja-visszatérítés miatt. A statisztikák arra utalnak, hogy nem az életbiztosításban megtakarítók száma emelkedett meg, hanem az eseti befizetések és az átlagdíjak lettek valószínűleg magasabbak.

Ahogy az MNB korábbi statisztikái alapján már írtunk róla, erős évet zártak az öngondoskodási termékek, ugyanis

nyugdíjpénztárba 2010, életbiztosításba pedig 2007 óta nem áramlott ennyi friss megtakarítás

(utóbbihoz soroljuk a nyugdíjbiztosításokat is). Az életbiztosítási díjtartalékok tavaly 105 milliárd forinttal bővültek a nettó befizetéseknek köszönhetően, ami nemcsak a díjbevételek növekedésének, hanem a korábbiaknál alacsonyabb törlési, visszavásárlási aránynak is köszönhető. A járvány miatt nem kényszerültek tehát arra a háztartások, hogy tömegével éljék fel a megtakarítási jellegű életbiztosításokban lévő tartalékaikat.

A nem-élet üzletágban lassabb növekedést látunk, mint élet oldalon, és a nominális GDP tavalyi 12% körüli növekedésétől is elmarad a 7,9%-os bővülés. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjbevétele mindössze 3%-kal emelkedett, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a biztosítók az elmúlt évek díjszintje mellett már visszatértek ezen a területen is a nyereséges működéshez, az elmúlt két év kárstatisztikái pedig még ehhez képest is kedvezően alakultak: a tavalyi nettó 80 milliárd forintos kgfb-kárráfordítás elmaradt a 2019-es és a 2020-as szinttől is.

Az egyéb vagyonbiztosítások, különösen a tűz- és egyéb vagyoni károk közé sorolt viharkárok esetében azonban nagy nyomás helyeződik a biztosítókra:

tavaly a lakásbiztosítási viharkárok értéke csak május 1. és augusztus 31-e között mintegy 9,1 milliárd forint volt, és ezzel 11 éves rekordot döntött.

Elképesztő károkat okozott az idei január 30-i orkán is Magyarországon, egyetlen nap katasztrofális időjárása nyomán közel harmadannyi kárbejelentés futott be a biztosítókhoz, mint a tavalyi teljes – négy hónapos – viharszezonban. A klímaváltozás a helyzet romlását vetíti előre, és az inflációhoz hasonlóan a vagyon- és felelősségbiztosítási kárösszegek és díjak együttes emelkedése várható tőle.

Az utasbiztosítások piaca a járvány nagy vesztese volt, hiszen 2020-ban

a 2019-es csúcs 41%-ára esett vissza itt a biztosítók utasbiztosítási díjbevétele. 2021 sem hozott erős visszapattanást: 51%-ra sikerült ezt feltornázni.

Az életbiztosítási szerződések száma tavaly 1%-kal csökkent, a nem-életbiztosításiaké viszont 2%-kal nőtt, tehát ellentétes reláció volt megfigyelhető, mint a díjbevétel esetében, ugyanakkor az életbiztosítási szerződésszámra a 2008 előtt kötött hosszú távú szerződések „kifutása” is negatív hatást gyakorol még.

A leglátványosabban növekvő szegmens az adókedvezményes nyugdíjbiztosításoké: ezek szerződéses darabszáma tavaly 380 ezerről 418 ezerre emelkedett.

Nem hozott viszont növekedést a tavalyi év a biztosítók eredményességében: a biztosítótársaságok összesített adózás utáni eredménye tavaly 80,2 milliárd forint volt, ami elmarad az előző évi 82,3 milliárd forinttól.

Az életbiztosítási üzletág eredményessége romlott: a 2020-as 28,0 milliárd forintról 22,5 milliárd forintra csökkent itt a biztosítástechnikai eredmény.