Tíz összetevő, amitől sikeres lehet a 2024-2027 közötti beruházási program

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója, a Magyar Bankszövetség agrár munkabizottság elnöke 10 dolgot ismertetett, amelyek fontosak annak érdekében, hogy a következő beruházási program sikeres legyen.  

1. Gazdasági környezet

A következő években mérsékelt gazdasági növekedés várható, amelyet magas kamatszintek kísérhetnek, így a beruházások kiemelt figyelmet igényelnek. Az agrárium számára különösen fontos a tőkeberuházások folytatása, amely egy hosszú távú fejlődési program része. Bár az alapkamatok jelentős csökkenése nem valószínű, az ágazat számára kulcsfontosságú, hogy az elérhető forrásokat hatékonyan használják fel a piaci körülmények között.  

2. Túlpályázás szűrése

A pályázati kedv kiemelkedően magas, különösen az állattenyésztés és az élelmiszeriparhoz kapcsolódó támogatási jogcímek esetében.  

Hihetetlen kemény túlpályázási kedv van a piacon

– fogalmazott Hollósi Dávid, utalva arra, hogy az első kiírások óriási érdeklődést generáltak, 1760 milliárd forint értékben érkeztek be igények. Az államkincstár és az irányító szervezetek döntései nyomán intenzív szűrés várható, amely során a beruházási és támogatási hitelek igénylői közül a legversenyképesebb szereplők kerülhetnek kiválasztásra. 

3. A nagyobb gazdaságok pályázása

A nagyvállalatok és nagyüzemek előnyösebb feltételekkel tudnak pályázni, akár 10 milliárd forintos projekteket is megvalósítva.  Bár a nagyobb ügyfelek számára kedvezőbbek a feltételek, a kisebb szereplők is lehetőséget kapnak, így a program széles körben támogatja a fejlődést.  

4. Állami források rendelkezésre állása

Az állami költségvetés az elmúlt években deficites helyzetbe került, ami kihívást jelent a pályázati források biztosítása terén – ismertette Hollósi Dávid. A szakértő reméli, hogy a 2019-es vállalások teljesülnek, és a források a megfelelő ütemben lesznek elérhetők a pályázók számára.  

5. Intézményrendszerek

Az elkövetkező időszakban az intézményrendszerre óriási koordinációs és irányítási feladatok várnak.  

Minden beruházási jellegű pályázat kiírásra kerül az idei év és a jövő év elején

– hangsúlyozta.  A 2025-ös évben a köztisztviselők és a bankszektor is „kegyetlen módon” fognak dolgozni, miközben az új projektek feldolgozása mellett még az előző uniós program zárása is hátra van, ami duplázott terhelést jelent majd.  

6. Ki fizeti a számlát? 

A Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó jelenlegi időszakában a maximális, 80%-os hazai társfinanszírozásnak köszönhetően rekordot jelentő 1500 milliárd forint fejlesztési forrás és új elemként kamattámogatás áll a magyar agrár- és élelmiszeripar rendelkezésére. Az 1500 milliárd forint pályázati pénzhez az ügyfeleknek önerőt is biztosítaniuk kell. Ez komoly kihívást jelent, mivel az agráriumban rendelkezésre álló 500-700 milliárd forintnyi megtakarítás nem elegendő.  

7. Banki finanszírozási étvágy

Az agrárium és az élelmiszeripar hitelállománya az elmúlt két évben stagnált, sőt, a harmadik negyedéves adatok szerint 1781 milliárd forintra csökkent, ami példa nélküli visszaesés – ismertette Hollósi Dávid. Az ágazat reálértékben is veszít a finanszírozási lehetőségekből az infláció hatására. A piaci körülmények helyzete is hozzájárul a kihívásokhoz, ami az ágazat lassú, de folyamatos gyengülését mutatja.  

8. Nem lesz olcsó a forrás 

Az amerikai pénzpiac továbbra is meghatározó, de 

nem számítunk arra, hogy a következő 5-10 évben visszatérnének az olcsó források.

-vélekedett a szekértő. A 10 éves államkötvények magas hozamai és a 400 ezer milliárd dolláros globális piac körülményei nehezítik a finanszírozást.  

9. Kivitelezési kapacitások 

Az elmúlt öt évben drámai áremelkedés zajlott le, például az építőiparban is. Az infláció és a pályázati források közötti egyensúly megteremtése komoly kihívás, különösen, ha  figyelembe vesszük, hogy az 1500 milliárdos érték is veszít vásárlóerejéből – ismertette Hollósi Dávid. 

10. Időfaktor 

Ha ez a beruházási program megvalósul, akkor 11 ezer milliárd forint támogatás érhető el 2002-óta az ágazatban, ami az elmúlt húsz év mezőgazdasági fejlődésének alapját is képezte. Az akkori kis léptékű kezdetekhez képest ma már óriási számokról beszélünk, amelyek reálértéken is meghatározók. Hollósi Dávid úgy fogalmazott: 

„Én azt kérem és azt szeretném, hogy ezt a forrást most ne csak elköltsük, hanem fektessük be az ágazatba!”

Címlapkép forrása: Mónus Márton/Portfolio