Napelemes piaci körkép: hatalmas lakossági és vállalati támogatások jönnek

Az Európai Unió 19 országában támogatják valamilyen formában a megújuló napenergia rendszerek lakossági telepítését; a támogatási formák alapvetően két típusra bonthatók. A kevésbé fejlett országokban a telepítés után van egyfajta bónusz kifizetés (közvetlen állami támogatás), ez Magyarország esetében az unión belül a negyedik legmagasabb, 7500 euró körül van. Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában a legalacsonyabb, ott 1500 euró körüli ez az összeg.

A másik támogatási forma, a betáplálási tarifa, amely azokban a fejlettebb országokban jellemző, ahol már nagyon sok háztetőn és háztartásban működnek napelemes rendszerek, ez Magyarországon jelenleg 5 forint körüli átvételi árat jelent a visszatáplálásnál. Luxemburgban a legmagasabb, ott 15,5 eurocentet (60 forint) fizetnek per kWh, Olaszországban és Franciaországban 10 cent (40 forint) körül, Németországban durván 7 centet (28 forint). Ezekben a térségekben már kifejezetten magas a telepített napelemrendszerek száma. A következő rendszerszintű, megoldásra váró probléma az energiatárolás, azaz hogyan lehet a megtermelt energiát megfelelően elosztani, úgy, hogy minden szereplő kellőképpen motivált legyen az együttműködésben, és ezzel még az Európa-szerte egyre gyakrabban jelentkező elektromos hálózati problémákat is csökkentsék.

Székely András, a Solar City tulajdonosa szerint a következő lépés lehet az energiaközösségek alakítása, amire Nyugat-Európában már több sikeres mintaprojekt, példa van és a legutóbbi bejelentések értelmében jövő évtől már Magyarországon is teret nyitnak ennek. Az energiaközösségek létrehozása 2025-től kaphat igazi lendületet, hiszen a szabályozást érintő bejelentett változások értelmében több formában is megvalósítható lesz.

Azt gondolom, hogy a leginkább, rendszerszinten is nagy potenciált jelentő változás a társasházak energiaközösségekké történő alakulásában van, hiszen egyrészt urbanizált környezetről van szó, másrészt sok emberre lehet ez hatással, harmadrészt volumenben is jelentős értéket jelent.

– mondta Székely, aki szerint bár a tavalyi évben jelentősen visszaesett az iparág, mára lassan helyreállt a piac: 2022-ben még rekordokat döntött itthon a napelemes rendszerek telepítése, az EU-ban a top 10 ország között voltunk telepítés szempontjából, azonban a gazdasági válság, a szaldó elszámlás kivezetése és az uniós pályázati források kifizetésének késése miatt tavaly gyakorlatilag a 10 százalékára esett vissza az új megrendelések száma. Ez természetes módon a piac konszolidációját is magával hozta.

Nehéz év után növekedés jöhet

A hazai napelemes pályázatok kifizetésnek csúszása sok napelemes céget hozott nehéz helyzetbe. Azóta azonban az állami kifizetések, ha lassan is, de újra elindultak.

A nehéz gazdasági környezet ellenére 2023-2024-ben a cégnél számos stratégiai fejlesztéseket hajtottak végre. A múlt év további nagy változása volt a brandváltás mellett, hogy a szolgáltatás- és termékportfoliót is jelentős mértékben kibővítették. A megvalósított projektek száma csak az elmúlt öt évben megközelíti a 4 ezret.

Tudatosan kezdtek bele saját forrásból elsősorban az agráriumot célzó energetikai K+F projektekbe is. „Ma már tudományos tény, hogy a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás óriási hatással van a jelen és a jövő növénytermesztésére is. Nyugat-Európa után már itthon is egyre nagyobb az érdeklődés a különböző, adott iparági problémákra megoldást jelentő zöldenergetikai technológiákra” – mondta a több mint 30 éve Gödöllőn élő cégvezető, akinek vállalata nemrégiben együttműködési megállapodást kötött a szintén gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, hogy elsősorban a növénytermesztés sajátosságaihoz és igényeihez szabva saját agro-PV rendszert fejlesztve (olyan energetikai és agrár megoldások, ahol egyazon földterületen történik mezőgazdálkodás és fotovoltaikus (PV) napelemekkel való villamosenergia-termelés) nyújtsanak innovatív technológiát a hazai agrár szektornak is. Az első prototípust már be is mutatták az augusztus végi FarmerExpo szakkiállításon.

A termékportfólió bővítésével összhangban átalakították és kibővítették a cégstruktúrát is, hogy hatékonyan tudjanak reagálni a piac változásaira és igényeire: vállalati szinten most az energetikai korszerűsítés és zöldenergiához kapcsolódó agrárberuházásokat támogató Közös Agrárpolitika (KAP) pályázatok, valamint az idén decemberben induló hazai vállalkozásoknak szóló Demján Sándor program van fókuszban. Mindkettővel jelentős támogatással tudnak a vállalatok - előbbivel napelemes rendszert és energiatárolót, míg utóbbival energiatárolót- telepíteni, amivel a várható energiaár emelkedést tudják részben vagy egészben kompenzálni. A vállalati napelemes rendszerekhez telepített ipari energiatárolókhoz pedig akár 65% TAO kedvezmény vehető igénybe.

A lakossági szegmens esetében is több támogatás jelent meg és fog megjelenni a közeljövőben: "Jelenleg a Napenergia Plusz Programon dolgozunk, ahol több mint 500 nyertes pályázat telepítését kezdtük meg. Ebben a pályázatban – ahol egyébként 66% vissza nem térítendő támogatással valósítható meg energiatárolós napelem rendszer - a hajrához érkeztünk" - tette hozzá Székely. Ugyanakkor 5 ezer olyan előregisztrációval rendelkező pályázó van, aki még nem adta be a kérelmét, nekik január 15-én jár le ez a határidő, így érdemes sietniük. A november közepén bejelentett 2025. januárjában startoló Vidéki Otthonfelújítási Támogatásban 50% vissza nem térítendő támogatással lehet többek között meglévő napelemes rendszert bővíteni, új rendszerre pályázni és/vagy hőszivattyús rendszert telepíteni.

Illetve

várható egy energiatárolós pályázat is jövő év első felében magánszemélyeknek, akik több mint 10 éve telepítették napelem rendszerüket.

"Ezen pályázatok esetében már most is nagy az érdeklődés, folyamatosan fogadjuk a lakossági előregisztrációkat. Ahol a meglévő HMKE rendszert lehet bővíteni, vagy teljesen újba is belefoghatnak az ügyfelek, illetőleg energiatárolóra is lehet támogatást igényelni, nagy mértékben segítik a hazai megújuló energiát hasznosító háztartások növekedését, amiben szeretnénk komplex zöldenergetikai megoldásainkkal minél nagyobb segítséget nyújtani a környezettudatos jövő felé vezető úton” - tette hozzá Székely.

A napelemeken túl, más zöldenergetikához kapcsolódó szolgáltatások piacára is beléptek: „Megvizsgáltuk azokat az üzletágakat, mint az épületenergetika, a hőszivattyúk, klímaberendezések, elektromos autótöltők, tehát minden olyan zöldenergetikához kapcsolódó terméket és szolgáltatást, amelyek számunkra vállalható, tudunk vele azonosulni környezetvédelmi szempontból is, és ennek megfelelően történt egy komoly portfólióbővítés. Ilyen irányú érdeklődések egyébként ügyfeleinktől is érkeztek, tehát ez is indokolta és vissza is igazolta a bővítés létjogosultságát” – mondta a tulajdonos, aki végzett jógaoktatóként, család- és rendszerállítóként spirituális szemléletű vezető, és az üzleti célok mellett a zöldenergia mögöttes működési szellemiségét és a társadalmi szerepvállalást is fontosnak tartja.

A cégnél Felmérték a szomszédos országok piacait is, és az derült ki, hogy nincs a magyar piacéhoz hasonló visszaesés, sőt, Romániában például most indul el az a boom, ami Magyarországon 8-10 éve kezdődött.

Az elmúlt évek szabályozási intézkedései jelentősen visszavetették az iparágat Magyarországon és elbizonytalanították a vásárlóközeget mind a lakossági, mind a vállalati szinten, hiszen a bizonytalan gazdasági és jogi környezet nem előnyös semmilyen szintű befektetésnek vagy nagyobb beruházásnak.

Ezen kívül Székely szerint hiányzik az a tudatos építkezés, stratégia is, ami például a német piacot jellemzi, ahol már az 1970-es évektől komplexen gondolkoztak az energiahatékonyságról, a megtakarításról és egy átgondolt stratégia mentén támogatta az állam a szigetelést, a nyílászáró cseréket, következetesen támogatták az ingatlanok fejlesztését. Ehhez képest itthon nagyon csapongóak a pályázatok, nem látható mögöttes stratégia, miközben az uniós irányelv előírja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az épületek.

Ettől jelenleg rendkívül messze vagyunk, nagyjából ott tartunk energiahatékonysági szempontból, mint a németek az 1980-as években.

A cégvezető szerint a holisztikus, teljes képet szem előtt tartó építkezéshez először is a bizalmatlanságot és a tévhiteket kell megszüntetni, amelyek az elmúlt évek rossz gyakorlatai miatt alakulhattak ki.

Az egyik legelterjedtebb tévhit még ma is él, miszerint egy átlagos napelemes rendszer a körülbelül 10-12 éves megtérülés után el is használódik és cserére szorul. „Ismerünk olyan napelemes rendszereket, amelyeket az 1960-as években telepítettek és még ma is működnek, tehát egyes rendszerek képesek 50-60 évig is üzemelni. A rendszer gyenge pontja az inverter, és az energiatárolók, amelyeknél 10-15 év élettartammal lehet számolni ma is, és ezek várható élettartalma folyamatosan nő, ráadásul újrahasznosíthatók. Arról nem is beszélve, hogy a lakossági és vállalati napelemes rendszerek telepítésére rendszerint igénybe vehető valamilyen, akár 50-60-70%-os uniós támogatás is, amivel - a várható energiaár-növekedést is figyelembe véve – a környezet védelme mellett, gyorsabb megtérülésre is lehet számítani" – mondta Székely.

Természetesen a különböző termékek minősége is meghatározó: aki nem annyira jártas a témakörben az lehet, hogy a legolcsóbb távol keleti napelemmel szereli fel a rendszerét, amire jellemzően csupán 10-12 év termékgaranciát adnak. Ezzel szemben 20 százalékos felárért prémium napelemeket lehet telepíteni, amire akár 30 év gyártói garancia vonatkozik. Egy rendszer költségének több mint felét pedig maga a napelem teszi ki, ezért a 20 százalékos felár az ügyvezető szerint nem olyan nagy különbség, tekintettel arra, hogy ezzel háromszorozódik a garanciális időszak. „Mi elsősorban ilyen, kiemelkedő garanciával rendelkező napelem paneleket ajánlunk az ügyfeleknek” – teszi hozzá Székely András.

A cégvezető szerint félrevezető a megtérülési idő kapcsán, hogy ilyenkor az aktuális, rezsicsökkentett villamos energia áron végzik a kalkulációt, de hosszútávon nem biztos, hogy lehet számolni az állam által biztosított rezsitámogatással, és nehéz előre jelezni az olyan turbulens időszakokat, amikor az energiaár a többszörösére ugorhat. Mindehhez még hozzátartozik az is, hogy az okosrendszerek- és mérők megjelenésével az ügyfél is tudatosabbá tud válni, főleg, ha kereskedhet a saját maga által megtermelt villamosenergiával. A kérdés komplex, ám egyik aspektusa elég egyértelmű irányt mutat: a megtérülési idő kalkulációin túl kevés figyelem fordul az energiafüggetlenség tényére, holott ezt egy független háztartási erőmű biztosítani tudja.  

Energiatudatosságtól az energiaadományozásig

A cégnél úgy látják, hogy az energiatudatosság úgy növelhető, ha minél több energiatárolós rendszert telepítenek a háztartások, vagy olyan termékeket, amelyek vagy közvetlenül tudják elhasználni a napenergiát, például egyenárammal működő klímaberendezések, amelyet jellemzően nappal használunk, de jó megoldás a napelemes bojler is: nappal fel tudjuk melegíteni a használati melegvizet, és így tároljuk el az energiát, de ide tartoznak az olyan okos szabályozók, amelyek például programozzák a mosást és akkor indítják el, mikor a napelem termel. Nem kell feltétlenül energiatárolásban gondolkozni, hogyha az adott pillanatban, tehát zsinórfogyasztóként elfogyasztják a megtermelt energiát, de hosszútávon mindenféleképpen az energiatárolás lesz az új irány.

A cég jövőre tervezi megnyitni romániai irodáját, de a 2030-as üzleti tervben további 4 európai országba való piacra lépés szerepel.

Első körben Romániában és Ausztriában látunk nagy lehetőséget, előbbiben azért, mert ott most indul el az a robbanásszerű fejlődés, ami a magyar piacot 10 évvel ezelőtt jellemezte, itt az első években mindenképpen a napelemmel szeretnénk kezdeni, és utána folyamatosan vezetnénk be a piaci sajátosságnak megfelelően a többi üzletágunkat is

– mondta Székely. A román piac kapcsán külön érdekes az a kezdeményezés, hogy a tervek szerint a szabályozás oldaláról is támogatnák, hogy a napelemek által termelt és visszatáplált többletet a háztartás szabadon felajánlhatja egy másik háztartás számára, ahol technikailag nem kivitelezhető a beruházás vagy nem engedheti meg magának. „Ez megteremti az energiaadományozás fogalmát és nagyon közelít ahhoz a mentalitáshoz, amely az energiaközösségek megalakuláshoz vezethet, és amely személy szerint hozzám is közel áll. Sok ilyen kezdeményezés kellene, itthon is” – tette hozzá.

A másik piacon, Ausztriában pedig a mai napig egyenletes a napelemes piac növekedése, ráadásul ÁFA sincs a napelempaneleken. A kereslet itt az uniós pályázati források nélkül is jelentős, így a hazai piac után az osztrák piactól is hasonló sikereket várnak a cégnél.

A cikk megjelenését a Solar City támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio