MNB: Nem maradhatnak a piacon túl költséges megtakarítások

Az etikus 1.0 szabályozás megjelenése előtt két számjegyű TKM-ek (teljes költség mutatók) is voltak a unit-linked biztosítások piacán – idézte fel a Portfolio Biztosítás 2026 konferencia 3/B szekcióját megnyitó előadásában Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója.

Ez azt jelentette, hogy évente 10% fölötti hozam elérésére lett volna szükség ahhoz, hogy egyáltalán a költségeit kitermelje a megtakarítás.

Ennek a helyzetnek a normalizálása érdekében Magyarország – európai mércével is élen járva – először MNB-ajánlásokkal, majd rendeletekkel is elkezdte szabályozni a levonható költségeket, így jelentős tisztulás következett be a megtakarítási célú biztosításoknál. Azt a gondolatot, hogy "nem baj, ha drága az ügyfél megtakarítása, mert legalább van", egyszerűen ki kell törölni – szögezte le Nagy Koppány.

A közelmúltban bevezetett etikus 2.0 szabályozás sokkal holisztikusabb megközelítést alkalmaz, belső megtérülési rátán alapuló mérés (reduction in yield, RIY) alapján értékelik a megtakarítások nettó teljesítményét, így minél jobb ár-érték arányú szerződésekkel találkozhatnak az ügyfelek. A magasabb költség önmagában nem feltétlenül jelent problémát, ha a hozam ezt kompenzálja – mutatott rá Nagy Koppány.

Jelentős eredmény, hogy az átlagos éves díjak 500 euróról mostanra közel 1000 euróra emelkedtek az évek során, tehát lépésről lépésre halad előre a piac.

Az új szabályozás piaci hatásairól elhangzott: az etikus 2.0 megjelenése nem okozott olyan sokkszerű hatást, mint korábban az etikus 1.0, de még mindig maradt feladat, hiszen európai összevetésben a magyar biztosítások továbbra is drágábbak az átlagosnál. Az EIOPA (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) megközelítése a legrosszabb kvartilisbe – negyedbe – tartozó szerződéseket tekinti problematikusnak, míg a magyar megközelítés az abszolút értékű benchmarkokat is figyelembe veszi, ami robusztusabb módszertan, hiszen a piac tisztulásával a relatív küszöbök értelemszerűen eltolódnak.

Egy termék akkor kerülhet a piacra, ha jó az ügyfélnek és jó a tulajdonosnak is, szemben azzal a korábbi gyakorlattal, hogy csak a tulajdonosi szemszögből tesztelték a termékeket

– jelentette ki Nagy Koppány.

A vezető elmondta: az etikus 2.0 következtében a 101 nem megfelelőnek ítélt eszközalap 74%-ánál megtörtént vagy folyamatban van valamilyen intézkedés:

• 23%-ot bezártak vagy terveznek bezárni,
• 51%-nál pedig valamilyen módosítás történt vagy fog történni.

Ma már 5% fölötti TKM-et lényegében nem látunk, az ügyfelek jobb hozamú termékekkel és kedvezőbb költségekkel találkoznak, mint korábban. Nagy Koppány ezt konkrét számokkal is alátámasztotta:

a unit-linked biztosítások átlagos nettó hozampotenciálja a 2023. év végi 3,36%-ról mostanra 5,56%-ra növekedett, ami egyértelműen infláció feletti hozamnak (reálhozamnak) tekinthető.

Ez nagy eredmény, ilyen még nem volt, hogy a unit-linked biztosítások tartósan és stabilan reálhozamot fognak termelni az ügyfeleknek – hangsúlyozta Nagy Koppány.

Ezen belül az alacsony kockázatú eszközalapok hozampotenciálja 3,16%-ról 3,93%-ra nőtt, a magas kockázatúaké ugyanez idő alatt 3,47%-ról 6,79%-ra. Azaz bő két évvel ezelőtt a magasabb kockázatú alapok szinte az alacsony kockázatúakkal megegyező hozampotenciált kínáltak, mára azonban jelentősen nőtt a különbség.

Az igazgató ezután kitért a hitelfedezeti életbiztosítások kérdéskörére: a szabályozás ezen a téren is fejlődött, a felügyelet arra biztatja a bankokat és biztosítóknak, hogy jobban mérjék fel, milyen tipikus nemfizetési élethelyzetek állhatnak elő az ügyfeleknél, és ha van ezekre biztosítás, akkor azokat juttassák el minél többekhez. Jutalékplafon nincs, habár jó lenne, ha csökkennének a banki jutalékok, hogy több jusson az ügyfeleknek.

A költséglimitek bevezetése azonban elősegíti azt, hogy jobb ár-érték arányú szolgáltatásban részesüljenek az ügyfelek.

Nagy Koppány aláhúzta: az átkötések visszaszorítása érdekében ugyancsak vizsgálatokat folytat a felügyelet, hiszen az sem szolgálja az ügyfél érdekét, ha egy meglévő megtakarítási szerződését felmondatják, majd újra megkötnek számára egy hasonlót a jutalék megszerzése céljából.

Az etikus 2.0 elhozhatja az életbiztosítások negyedik generációjának korszakát, a '90-es évek vegyes életbiztosításai, a 2000-es évek MLM-dominanciája, majd az etikus keretek között történő, nyugdíjbiztosítások által hajtott felfutást követően – zárta előadását Nagy Koppány.

Az etikus 2.0 szabályozás piaci hatásaival a héten itt foglalkoztunk alaposabban.

Címlapkép forrása: Portfolio