Az idei harmadik negyedév végén az MNB adatai szerint már több mint 505 ezer adókedvezményes nyugdíjbiztosítást kezeltek a hazai biztosítók, 6,2 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint a következő hetekben még sokan kötnek majd új szerződést, hogy idén is kihasználják a tárgyévi befizetések után járó 20 százalékos, akár 130 ezer forintot is elérő adójóváírást. Ennek nyomán a folyamatos díjas szerződésállomány év végére elérheti az 515 ezres szintet.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak és a nyugdíjbiztosításoknak is megvan az előnye és hátránya, ha viszont arra vagyunk kíváncsiak, melyik az olcsóbb konstrukció, akkor érdemes a Teljes Költségmutató (TKM) alapján is összehasonlítani a portfóliókat. Az MNB adatai szerint egyértelműen az önkéntes pénztárak jönnek ki győztesként a versenyből, de azért itt se árt résen lenni.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségmutatói tavaly alig változtak, a klasszikus díjterhelési mutató 0,72 százalék, a korrigált díjterhelési mutató 0,73 százalék lett. A nyugdíjpénztárak más öngondoskodási ajánlatokkal összevetve változatlanul az egyik legversenyképesebb konstrukciót kínálják - derül ki az MNB közleményéből.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit jelző klasszikus díjterhelési mutató 2021-ben 0,71 százalék, a korrigált díjterhelési mutató 0,75 százalék volt. Az immár két évtizede tartó trendszerű díjcsökkenés során előfordulnak olyan évek – így a tavalyi is –, amikor a díjterhelés enyhén meghaladja az előző időszakét. A nyugdíjpénztárak más öngondoskodási termékekkel összehasonlítva így is az egyik leginkább költséghatékony hosszútávú befektetési formának számítanak - derül ki az MNB közleményéből.
Trendszerűen, immár hosszú idő óta csökkennek az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonra, illetve tagdíjbevételekre vetített költségei: a díjterhelési mutatók először 2020-ban estek szektorszinten 0,7 százalék alá. A vagyonkezelési költségek 2020-ban 0,4 százalék alá estek, ami kevesebb, mint a jogszabályban megadott korlát (0,8 százalék) fele. A vagyonra vetített összköltség, amit a klasszikus díjterhelési mutató fejez ki, szintén történelmi mélypontra került, 0,64 százalék lett. Az így kedvezőbbé váló nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségekhez, a szektor versenyképesebbé válásához nagyon kellettek a jogalkotó és a felügyelő hatóság szabályozó lépései. S persze az is, hogy a pénztárak – amelyeknél a piaci verseny önmagában nem indította el ezeket a folyamatokat – együttműködjenek a jegybankkal például a választható portfóliós rendszereknél ajánlott vagyonkezelői díjazás, a befektetési alapok esetében fizetendő sikerdíj, illetve a speciális nyugdíjpénztári TKM alkalmazásában.
Friss adatokat közölt az MNB arról, hogyan alakultak az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelései. A változatlan működési levonásoknak és a jelentősen visszaeső befektetési költségeknek köszönhetően korábban soha nem látott mértékben, 0,75-ról 0,64 százalékra csökkent az önkéntes nyugdíjpénztárak tagokat terhelő átlagos díjterhelése tavaly az MNB adatai szerint. A pénztártagok jövőbeni költségeit modellező hosszú távú pénztári TKMNyp 0,85 százalék lett.
Frissültek az MNB oldalán az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozóan a Teljes Költségmutatók (TKM). A számokból kiderül: a nyugdíjpénztárak 10 éves időtávon 0,33-2,55%-os éves költséget vonnak el, ami jellemzően alacsonyabb, mint a nyugdíjbiztosítások 1,08-5,39%-os terhelése. Az idei eddigi hozamokból az is látszik, hogy a kockázatkereső portfóliókkal lehetett a legtöbb pénzt zsebre tenni.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak – idén először kiszámított - átlagos 30 éves teljes költségmutatója 0,84 százalék volt, míg korrigált díjterhelési mutatójuk 0,78 százalékra rúgott. A jövőt egy feltételezett összegű tagi megtakarítással és a pénztár közvetett költségeivel is modellező TKMNyp összevethető az élet- és nyugdíjbiztosítások azonos mutatószámával, ami erősíti a transzparenciát, valamint a pénztári szektoron belüli és a szektorközi versenyt. Az adott éves adatok alapján kalkulált korrigált díjterhelési mutató a 2019-es kiváló hozamok utáni befektetési költségek miatt nőtt enyhén - derül ki az MNB közleményéből.
Nagy előnye a nyugdíjbiztosításoknak, hogy az éves befizetésünk 20%-át, 130 ezer forintos maximumig visszakapjuk az államtól adójóváírás formájában. A lehető legnagyobb nettó hozam elérésére törekedve viszont nem mindegy, hogy mennyi vándorol a biztosító, illetve a mögöttes alapkezelők zsebébe költségek formájában. Megnéztük, melyek most a legolcsóbb nyugdíjbiztosítások a piacon az MNB TKM-összesítője alapján.
Közzétette az MNB az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozóan is a megtakarítási célú életbiztosításoknál már évek óta elérhető Teljes Költségmutatókat (TKM), ezzel nemcsak egymással, hanem fő riválisukkal, a nyugdíjbiztosításokkal is összehasonlíthatóvá váltak a nyugdíjkasszák, bár a két számítási módszertan enyhén eltér. A TKM-számokból kiderül: a nyugdíjpénztárak 10 éves időtávon 0,33-2,55%-os éves költséget vonnak el, ami jellemzően alacsonyabb, mint a nyugdíjbiztosítások 1,89-5,69%-os terhelése.
Az MNB ideiglenesen felfüggesztette a szlovákiai NOVIS Biztosító SENSUM befektetési életbiztosításának magyarországi forgalmazását. A jegybank vizsgálatának eddigi adatai szerint a biztosító nem a jogszabályban előírt számítási módszertannak megfelelően határozta meg a Teljes Költség Mutató értékét, valamint a termék egyes mögöttes eszközalapjainak várható teljesítményét – áll a jegybank közleményében.
2020. január 1-jétől kiterjeszti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az önkéntes nyugdíjpénztárakra is a megtakarítási célú életbiztosításoknál régóta használt Teljes Költségmutatót (TKM). A modellszámítást tükröző mutatószámnak köszönhetően végre megtudhatjuk, hogy az önkéntes pénztárak tagjai a befektetéskor elvont, működési és fedezeti tartalékba kerülő összegeken felül milyen közvetett, mögöttes díjakat kell, hogy kifizessenek és összehasonlíthatóvá válnak régi riválisuk, a nyugíjbiztosítások költségterhelésével is.
Kiterjesztené a biztosításoknál használatos Teljes Költségmutatót a nyugdíjpénztárakra is az MNB, ezen kívül összehangolná ennek számítását az EU-s módszertannal. A felügyelet többek közt a nem életbiztosítási szektorban is növelné a versenyt, melynek olcsóbb és ügyfélbarátabb termékek lehetnek az eredményei és korábban bejelentett, megtakarítási termékekre járó, 30 milliós garancialapjuk összerakását is elkezdenék.
Pörög a magyar nyugdíjbiztosítási biznisz, annak ellenére, hogy az EU-s és a magyar szabályozók is bekeményítettek a szektorral szemben. A felügyeleti szigor viszont két remek eszközt is adott a befektetők kezébe, melyek segítségével könnyebben tudunk válogatni egyes nyugdíjcélú termékek közül, ezen kívül a biztosítók saját oldalain lévő adatokból is tájékozódhatunk. Megnéztük, melyek most egyes paraméterek alapján a legjobb befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások a piacon, melyekhez akár éves 130 ezer forintos állami támogatást is igénybe tudunk venni.
Jelentősen olcsóbbak lettek tavaly a megtakarítási célú életbiztosítások, így a nyugdíjbiztosítások is, melyekhez 20%-os éves, befizetésarányos adójóváírás is igénybe vehető, 130 ezer forintos felső határig. Megnéztük, melyek a legolcsóbb termékek azoknak, akik ezzel a megtakarítási formával tennének félre nyugdíjas éveikre.
Hamarosan egymással is összehasonlíthatóvá válhatnak a különféle nyugdíjcélú terméktípusok, állítólag az MNB már majdnem el is készült a nyugdíjbiztosításoknál elérhető TKM-hez hasonló mutatószámokkal a másik két adókedvezményes nyugdíjtermékre adaptálva is. Úgy tűnik, a jövőre életbe lépő EU-szabályokat viszont még megvárja a felügyelet, mielőtt tényleg megtudjuk, melyik a legolcsóbb nyugdíjcélú termék. Mindenesetre, akárcsak a TKM, egy ilyen mérőszám publikálása egész Európában élenjáró innovációnak számítana, melynek az EU-s szabályozók is a csodájára járhatnak.
Teljesen elfoglaltak egy régiót.
Ez mérföldkő a cég szerint.
A ZF év elején már hazánkban is jelentette be leépítést.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
A butorlánc két vezetőjével beszélgettünk.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
