szerző szerző

Hamarosan ezrével szűnnek meg a munkahelyek Magyarországon

,
2017. április 19. 05:50    
nyomtatás
 
Félreértjük Magyarország helyzetét, ha a látványosan emelkedő munkahelyszámból arra következtetünk, hogy minden rendben van a kilátásokkal. A rekord foglalkoztatási számok ugyanis elfedik azt a borús jelenséget, hogy egyre csak csökken a munkaképes korúak száma. A magyarok munkakínálata ténylegesen sokat javult a válság kiheverése után, de a foglalkoztatási rátánk nem emelkedhet örökké, miközben a népességcsökkenés tartós lehet. Számításaink szerint középtávon már csak stagnálhat, azt követően pedig eshet a munkahelyek száma itthon, még úgy is, hogy 2022-ig fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár, illetve látunk további teret a munkakínálat bővülésére. Amennyiben a kormányzat nem lesz képes az olyan mélyen gyökerező problémákra választ találni, mint például az alacsony termékenységi ráta, akkor idővel újra terítékre fog kerülni a nyugdíjkorhatár emelése.



Nézzünk a rekord munkahelyszám mögé!

 1 2 következő oldal  >


Soha nem látott mélyponton a munkanélküliség, és több mint két évtizedes csúcsot döntött a foglalkoztatottság. Ha egyre többen dolgoznak, akkor mégis hogyan lehet, hogy a közbeszéd szerint nem lesz nyugdíjunk a jövőben? A furcsának tűnő helyzet az, hogy mind a két üzenetben van igazság: fellendülőben van a magyar munkaerőpiac, de a jövőben mégis kevesebben fognak dolgozni.

Mindez csak látszólag áll ellentmondásban egymással, hiszen nincs másról szó, minthogy a népességünk egyre csak fogy és öregszik, ami miatt a munkaképes lakosok száma és aránya tendenciájában csökken. Eközben viszont évekig akár emelkedést is mutathat a munkahelyszámláló, például mert pont egy válságból lábalunk ki, vagy azért, mert emeljük a nyugdíjkorhatárt. Jelenleg éppen ez a helyzet Magyarországon, ahol látszólag minden a legnagyobb rendben van, rekordon a munkahelyszám, az MNB szerint közel a teljes foglalkoztatottság, a cégek pedig egyenesen munkaerőhiányról panaszkodnak.

A tisztánlátás végett már most leszögeznénk, hogy a javuló munkapiaci mutatóink mellett van egy másik, kiemelten fontos aspektusa is a történetnek: a népességfogyás és az elöregedés. Ezt a régóta fennálló, makacs és tartós folyamatot márpedig csak ideiglenesen feledteti a munkaerőpiac fellendülése. Igen nagy bizonyossággal jelenthetjük ki, hogy ennek a jelenségnek a hatására hamarosan megáll a foglalkoztatottság bővülése, sőt újra süllyedni kezd. Ebben a cikkben mindezt számokkal alátámasztva mutatjuk be, az állításaink technikai hátterét pedig külön oldalon részletezzük, rávilágítva az elemzés nehézségeire és a gondolatmenetünk főbb pontjaira.

Miért fogy a magyar?


A magyarországi népességfogyás döntően az alacsony születésszámhoz köthető. A termékenységi rátánk - ami a szülőképes korú nőkre jutó születések átlaga - három évtizede elmarad a hosszútávú reprodukcióhoz szükséges 2,1-es értékről. A 2015-ös, évtizedes csúcsot hozó évben is pusztán 1,44 volt az értéke. Az ilyen alacsony ráta azt jelenti, hogy a gyermekek száma nem pótolja a szülők nemzedékét. Mivel a születések száma nem képes ellensúlyozni a halálozások miatti létszámcsökkenést, az elmúlt években átlagosan évi 38 ezer fővel csökkent a magyarok száma.

A népességcsökkenés mellett a másik meghatározó demográfiai probléma a társadalom elöregedése, aminek köszönhetően egyre több idős ember jut a munkaképes korúakra. Hazánkban ehhez az alacsony születésszám mellett a várható élettartam emelkedése is hozzájárul. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének előrejelzése alapján a munkaképes korúak állománya, azaz a 15-64 évesek létszáma a 2015. évi 6,6 millió főről 4,3 millió főre mérséklődhet 2060-ig Magyarországon. A demográfiai változások a 2020-as és a 2040-es években okozhatják a legjelentősebb munkaerő-piaci hatást, ekkor ugyanis 11-11 százalékkal eshet vissza a munkaképes korúak állománya. A KSH NKI adatai szerint 2010-2019 között 6,6 millió, 2020 és 2029 között 5,9 millió lesz a munkaképes korúak várható létszáma.

Hamarosan ezrével szűnnek meg a munkahelyek Magyarországon



Hányan fognak dolgozni?


A munkahelyszám kapcsán érdemes először elkülönülten nézni a demográfiai folyamatok hatását, vagyis azt, hogy minden más változatlansága mellett (nyugdíjkorhatár emelése nélkül, stb.) mi történne a foglalkoztatással, illetve az aktívak számával. Szimulációnk szerint öt év alatt nagyjából 300 ezer fővel csökkentené a munkahelyszámot pusztán az a tény, hogy egyre fogy és öregszik a magyar lakosság. Így 2022-re a munkaképes korúak létszámcsökkenése miatt már csak nagyjából 4 millióan dolgoznának (a 15-64 éves népességen belüli értékeket mutatjuk be), ha a foglalkoztatási ráta az aktuális szintjén maradna. Eközben az aktívak száma az év első negyedévében megfigyelt ráta változatlansága mellett 4,2 millióig esne öt év alatt.

Hamarosan ezrével szűnnek meg a munkahelyek Magyarországon


A fentiekből logikusan következő második fő kérdésünk, hogy pontosan mit is okoz a nyugdíjkorhatár emelése ezen az ötéves időtávon. 2022 azért igazán ideális év ennek a kiszámításához, mert éppen ekkorra fut ki az öregségi nyugdíjkorhatár 65 évre való folyamatos emelése. Számításaink szerint igen jelentős támaszt nyújt az aktivitás és a foglalkoztatás számára a korhatár emelkedése, enélkül - tehát a 62 éves korhatár érvényben tartása mellett - nagyjából negyedmillióval dolgoznának kevesebben öt év múlva.

A számításaink arra is rávilágítanak, hogy a korhatár-változtatás egy rendkívül erős eszköz arra, hogy növeljük a munkaerő-állományt: további két évnyi emelés teljesen ellensúlyozhatná a negatív demográfiai folyamatokat középtávon. Ezen eszköz hatásfokát viszont jelentősen rontja, hogy a magyar rendszerben 2011-től a nők kedvezményes korhatárt kaptak (Nők 40 program), amit eddig nagyjából 200 ezren vettek igénybe. Amennyiben az elkövetkező években is ilyen kimagasló arányban veszik igénybe a nők a korai nyugdíjazás lehetőségét, akkor a fentebb említett ellensúlyozó hatás akár a felére is csökkenhet. A gyakorlati oka az, hogy a kedvezmény miatt a lakosság felére nézve alig érvényes a korhatáremelés, ugyanis nagy arányban tudják teljesíteni a program feltételeit.

Nyugdíjkorhatár itthon és Európában


Magyarországon csak a 2008-as válságot követő intézkedéseknek köszönhetően indult emelkedésnek az effektív nyugdíjkorhatár, ami a 60 év felettiek aktivitási rátájának fokozatos növekedését eredményezte, hiszen egyre hosszabb ideig tartotta az embereket a munkaerőpiacon. Az MNB egy 2016-os tanulmányban mutatott rá, hogy a magyar férfiak a különböző életkorukban milyen valószínűséggel voltak járulékfizetők. A 2010-es évre vonatkozó adatok szerint 45 évesen még majdnem 90 százalékos volt a hozzájárulási ráta, 55 évesen már alig több mint 70, 60 évtől pedig meredek zuhanásba kezdett a mutató, így 62 éves korban szinte alig volt valaki a munkaerőpiacon. A magyar nyugdíjkorhatár 65 évre való fokozatos emelkedése pontosan ezt hivatott kezelni 2022-ig.

Az átlagéletkor növekedése és a viszonylag alacsony nyugdíjkorhatár együttesen azt eredményezi, hogy egyre több lesz a nyugdíjas és kevesebb a dolgozó, járulékot fizető ember. Ezt a problémát rövidtávon kizárólag a nyugdíjkorhatár emelésével lehet megakadályozni, ahogy azt több uniós ország meg is teszi: egyre gyakoribb a törekvés Európában, hogy a várható élettartam növekedéséhez igazítsák a nyugdíjkorhatárt. Az EU több tagállamában már most is 65 év a nyugdíjkorhatár, Magyarország tehát jelenleg azok közé az uniós országok közé tartozik, ahol a legalacsonyabb, és ez a jövőben sem fog változni, hiszen több országban (Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Spanyolország) emelik 67 évig a 2020-as vagy a 2030-as években.


Megáll a munkahelybővülés


A különféle hatások számszerűsítése után rátérhetünk a munkahelyek számának előrejelzésére, vagyis egy olyan valószínűnek gondolt kivetítésre, amiben a nyugdíjkorhatár fokozatosan 65 évre emelkedik (egyelőre a Nők 40 torzító hatása nélkül), a munkaerőpiac további fellendülése pedig ellentart egy darabig a demográfiai folyamatokból eredő hatásnak. Ebben az előrejelzési alapváltozatban a foglalkoztatottak száma egyre lassabban emelkedik, majd három éven belül visszafogott csökkenésbe kezd. A fordulat akkor következik be, amikor a munkapiaci kínálatbővülés és a nyugdíjkorhatár emelkedése már nem tudja kompenzálni a demográfiai hatásokat.

Hamarosan ezrével szűnnek meg a munkahelyek Magyarországon


Az előrejelzésünk szerint így 2022-re 4,28 millióan dolgoznak majd, vagyis nagyjából 100 ezerrel kevesebben, mint most a 15-64 éves korosztályban. Az aktívak száma hasonló nagyságrendben, kb. 120 ezerrel esik öt év alatt, míg a munkanélküliek száma némi csökkenést követően 170 ezerig jut a szimulációnk végére (az egyensúlyi munkanélküliségi rátát már jövőre elérjük). A munkahelyek számának ez a csökkenése ugyanakkor kicsi az előrejelzésünk bizonytalanságához képest, így a fő megállapításunk inkább az, hogy a munkaerőpiac további fellendülése és a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése, középtávon még többnyire képes ellensúlyozni a negatív demográfiai folyamatokat. Amennyiben ugyanakkor a Nők 40 program kihasználtsága kimagasló lesz az elkövetkező években, akkor a munkahelyszám akár további 130 ezer fővel is alacsonyabb lehet 2022-re. Összességében tehát még a kifejezetten óvatos feltételezések mellett is azt mondhatjuk, hogy már nem lesz érdemi bővülés a munkahelyek számában, sőt akár középtávon esés jöhet.

Hamarosan ezrével szűnnek meg a munkahelyek Magyarországon


A fenti számításokra alapozva magabiztosan kijelenthetjük, hogy a kormányzat által 2010-ben kitűzött egymillió új munkahely 2020-ra való elérése még a hivatalos számok szintjén sem valószínű, hogy teljesül. Ráadásul annak ellenére nem, hogy számszerűleg már nem is volna messze a cél (nagyjából további 300 ezer állás hiányzik), ha nem csak a magánszférát vesszük, továbbá nem szűrjük ki a közfoglalkoztatottakat és a külföldön dolgozókat. Amennyiben ez utóbbiakkal is korrigálunk, akkor pedig szinte kizártnak tűnik, hogy eléri a foglalkoztatás a 4,7 milliós számot.

Ennél még rosszabb is lehet


Az előrejelzésünket ráadásul inkább lefelé mutató kockázatok övezik a megítélésünk szerint. Ennek az az oka, hogy a munkaerőpiacunkat több olyan strukturális probléma is terheli, ami gátat szabhat a foglalkoztatottság további emelkedésének. Különösen a munkakínálat további bővülése akadhat el itthon a következő tényezők miatt:
  • Az alacsony képzettségűek és a képzetlenek még a visegrádi régiónál is magasabb arányt képviselnek a magyar népességben, márpedig az ő foglalkoztatásuk és munkapiaci részvételük világszerte jóval alacsonyabb, mint a magasan képzetteké.
  • A szülőképes korú nők aktivitása jelentős részben elmarad a hasonló életkorú férfiakétól, ami a gyerektámogatáshoz köthető transzferek magas szintjén, és a szociokulturális okokon túl a bölcsődei férőhelyek hiányával és a rugalmas foglalkoztatási formák alacsony elterjedtségével magyarázható.
  • Magyarországon nemzetközi összehasonlításban magas a "kallódó", vagyis a formális oktatásban és képzésben nem részesülő, ugyanakkor munkát sem vállaló fiatalok aránya.
  • A magyar munkavállalók alacsony országon belüli mobilitása miatt az üres álláshelyek és a szabad munkapiaci kapacitások földrajzilag erősen szegmentáltak, ami érdemben gátolja a foglalkoztatás további bővülését.

Mindezek együttes hatását nehéz számszerűsíteni egy előrejelzés készítésekor, de az elmondható, hogy megfelelő gazdaságpolitikai intézkedések híján ezek megakadályozhatják, hogy a foglalkoztatási rátánk felzárkózzon a többi visegrádi országéhoz. A magyar népesség az 1980-as évek óta folyamatosan csökken, ezzel együtt a várható élettartam (egyébként örvendetes) emelkedése pedig azt eredményezi, hogy egyre kevesebb foglalkoztatott lesz a jövőben.

Eredményeink jól rámutatnak, hogy a munkahelyszám elmúlt években látott felívelését nem szabad tartósnak tekintenünk. A munkahelyek száma már középtávon stagnálhat, de azt követően a kedvezőtlen demográfiai folyamatokkal párhuzamosan csökkenhet a magyar munkaerő-állomány.


Ez pedig ahhoz vezet, hogy a gazdaságunk potenciális növekedési képessége is alacsonyabb lesz, sőt a nyugdíjkorhatár további emelésére is kényszerülhet a kormányzat, amikor a felosztó-kirovó rendszer fenntarthatatlanná válik.


Ez a cikk folytatódik:

1. Nézzünk a rekord munkahelyszám mögé!
2. A jövő munkahelyszámlálója: hogyan lehet ilyet csinálni?
 1 2 következő oldal  >

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium