Tagállami vezetők levélben kérik Ursula von der Leyent az Ukrajna sorsát eldöntő hitelkérdés lezárására

További intenzív egyeztetések várhatóak Bart De Wever belga miniszterelnök és Európa legbefolyásosabb vezetői közt, miután Lengyelország, Finnország, Svédország, Írország, valamint a három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia közösen kérte az úgynevezett „jóvátételi hitel” tető alá hozását.

Figyelembe véve Ukrajna költségvetési és katonai szükségleteinek jelenlegi mértékét és sürgősségét, határozottan támogatjuk a Bizottság javaslatát, amely szerint a kártérítési kölcsönt az EU-ban befagyasztott orosz eszközök pénzbeli egyenlegéből kellene finanszírozni. Ez a megoldás nemcsak pénzügyileg a legmegvalósíthatóbb és politikailag a legreálisabb, hanem az agresszió által okozott károkért Ukrajnának járó kártérítés alapvető elvét is figyelembe veszi.

– áll a Politico által megszerzett levél szövegében.

Az eredeti terv szerint mintegy 140 milliárd eurós hitelt folyósítanának Ukrajnának a következő két év költségvetésének kipótlására, ami az ország katonai kiadásait is fedezné, 2026-ban 50 milliárd, 2027-ben pedig 30 milliárd eurós értékben.

Ezt persze fokozatosan, feltételekhez kötve folyósítaná az EU, de a hitelhez használt, Európában elérhető orosz vagyonelemek 90%-a a belgák kezében van, és az Ukrajnának meglehetősen kedvezőtlen béketerv kiszivárogtatás árnyékában De Wever még erősebb garanciákat kért a tervhez. Belgium ugyanis attól tart, hogy Oroszország jogi úton követelheti majd vissza kamatostul a fedezetként használt összeget.

Eközben Ursula von der Leyen bizottsága több alternatívát is kidolgozott, amelyekről részletesen beszámoltunk korábban, az is felmerült, hogy csak 90 milliárdot állna az EU, de a legambiciózusabb elképzelés egy 210 milliárdos, több évre elnyújtott támogatásról szól, amely nemcsak a belgák által zárolt forrásokra alapszik, és 2028-tól évi mintegy 20 milliárd euróval támogatná az ukrán haderőt, a háború esetleges befagyasztása után is.

Amennyiben ez a verzió valósul meg, és minden tagállam arányosan vállal kötelezettséget egy esetleges peres eljárás költségeire, Németországnak több mint 50 milliárd euróval kéne beszállnia a kártérítésbe, míg a Politico számításai szerint,

a Magyarországra eső rész csupán 2,4 milliárd euró lenne.

Ez persze így is egy jelentős, 920 milliárd forintos összeg és a magyar kormány már az elején elhatárolódott bármilyen olyan támogatástól, amely további terheket róna az országra Ukrajna támogatásáért, és ezt Orbán Viktor levélben is jelezte Ursula von der Leyen felé, ahol az ukrán felsővezetéssel kapcsolatba hozható 100 millió eurós korrupciós botrány kivizsgálását is követelte.

Bár a feltételezett összeg kevesebb mint az EU által folyósított teljes támogatás 0,05%-a, Brüsszel meglehetősen komolyan veszi a korrupciós aggályokat, és emiatt korábban azt is elérte, hogy az ukrán vezetés ellenőrzése alá vonja az országban eddig függetlenül működő korrupcióvizsgáló szerveket.

Von der Leyen és Friedrich Merz német kancellár még az elmúlt héten is személyesen győzködte De Wevert a jóvátételi hitel fontosságáról, de egyelőre azt látni, hogy bár a belga vezetés nem zárja ki a konstrukciót, sokkal több érvet vonultat fel ellene, mint mellette, és már az amerikaiak is inkább kritizálják a lépést a korábbi támogatással szemben.

A döntésre kevesebb mint két hét múlva derülhet fény a december 18–19-én esedékes uniós csúcstalálkozón, ahol vagy eldöntik, hogyan teremtsék elő a 100 milliárd eurós összeget, vagy egy kisebb áthidaló hitelben tudnak csak megegyezni, de amellett a legtöbben kitartanak, hogy nem szabad elengedni Ukrajna kezét, hiszen az csak még jobban felbátoríthatja a már így is Európát célzó hibridháborút folytató Oroszországot.

Címlapkép forrása: EU