Bank

Ugrásra készen a takarékszövetkezetek

Szívélyes fogadtatásra talált a kormánynál a takarékszövetkezetek tavaly benyújtott Nemzeti Hitelintézeti Program elnevezésű tervezete. A programból kirajzolódó jövőkép mellett a Jógazda csődjének tanulságairól és a takarékszövetkezeti szektor kihívásairól beszélgettünk Varga Antallal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatójával. A szakember szerint hazánk az EU pénzügyileg legkiszolgáltatottabb országa, így a helyit, a hazait minden körülmények között támogatni kell.
Portfolio.hu: A takarékszövetkezetek jelentősebb hitelportfólió-gondokkal küzdenek, mint a bankok, a Jógazda esete pedig kézzel fogható módon bizonyította, nem minden rózsás a szektorban. Mégis, ez a legalkalmasabb időpont arra, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a magyar gazdaság finanszírozásában?



Ugrásra készen a takarékszövetkezetek
Varga Antal: Minden nehézség ellenére azt mondom, hogy igen. Ketté kell választani az ön által említett ügyeket. Ami a hitelportfolió minőségét illeti, valóban romlást tapasztalunk, de mi is Magyarországon élünk, csakúgy, mint a kereskedelmi bankok. Amíg tart a válság, sajnos számolni kell a nem-fizetési spirállal. Nálunk a lakossági portfolió romlása nagyobb, ennek hátterében leginkább az elbocsátások állnak, ráadásul a kis összegű lakossági hitelek nagy volument képviselnek. Küzdünk, prolongálunk, ugyanabban a cipőben járunk, mint a bankok.

Ami a Jógazda esetét illeti, öt éve kizártuk őket szövetségünk és intézményvédelmi alapunk soraiból. Ha tagja lenne a szövetségnek, és kapcsolt tagja az intézményvédelmi alapnak, akkor az ilyen típusú felszámolás értelmezhetetlen kategória lett volna. Amikor a kormányzat és a takarékszövetkezetek egymás támogatásáról biztosítják egymást, akkor az integrált rendszerre gondolunk, és nem a Jógazdához hasonló szabadúszókra. Ezért is kértük, hogy ismét legyen kötelező az intézményvédelmi tagság, ezt ugyanis 2003-ban megszüntették. Igaz nem sok, mindössze néhány takarékszövetkezet léptette ki magát, náluk elő is fordultak problémák. Az integrációnak két nagyon jó sajátossága van: mivel a tagszervezetek üzleti döntése szabad benne, rugalmas a rendszer, másrészt védi a sérülékenységtől a kis szervezeteket az intézményvédelmi alap tőkéje.

P.: Miben alakult volna másként a Jógazda sorsa, ha tagjai az integrációnak?

V.A.: Nagyon egyszerű. A Jógazda problémája tőkeproblémaként kezdődött, a felügyelet fellépett ez ellen, kinevezett egy biztost. Ennek megjelenése az ügyfelek körében pánikot keltett, ami betétproblémává terebélyesedett. Mi még a tőkefázisban meg tudtuk volna fogni az esetet, ugyanis több mint 10 milliárd forintnyi készpénz-alappal rendelkezünk, amivel az ilyen problémákat megnyugtató módon lehet kezelni.

P.: Lát-e olyan veszélyt, hogy az integrációban lévő takarékszövetkezetek valamelyikénél is felmerül hasonló gond?

V.A.: Felszámolás és betétprobléma egészen biztosan nem lesz. Azt ma nem lehet előre megmondani, tőkeprobléma adódik-e, hiszen a válság megtépázza a tőkéket. Az elmúlt három évben nem kellett tőkét juttatni a takarékszövetkezeteknek, de nem tudom, hogy 2011-ben vagy 2012-ben kell-e majd. Logikailag nagyobb az esély erre, mint az elmúlt három évben volt.

P.: Orbán Viktor miniszterelnök tavaly ősszel jelezte, a takarékszövetkezetek egy ún. Nemzeti Hitelintézeti Programot tettek a kormány asztalára. Nagyon ambíciózus az elnevezése, de mind a mai napig alig derült ki valami a tartalmáról. Elárulná, mi van benne?

V.A.: A programot a takarékszövetkezeteknek három ún. központi szerve, a központi bankként működő Takarékbank, az intézményvédelmi alapként funkcionáló OTIVA (Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap) és a tagok érdekképviseleti szerve, az OTSZ nyújtotta be közösen. Részleteiről ősz óta tárgyalunk, annyi publikus belőle, hogy a kormány százmilliárd forintos nagyságrendű tőkekeretet biztosít a takarékszövetkezetek számára. Hangsúlyozom, hogy ez egy keret, több év alatt lehet igénybe venni. Nem azért, mert a takarékszövetkezeteknek problémájuk lenne, hanem azért, hogy fokozzák üzleti aktivitásukat, ami nagyobb tőkeigényt keletkeztet.

P.: Mit jelent a megnövekedett aktivitás?

V.A.: Hitelezési aktivitást. Bejelentették az Új Széchenyi Tervet, pörgetni szeretné a kormány a gazdaságot. Mi több százmilliárd forint szabad likviditással rendelkezünk, ha ezt nem állampapírban pihentetjük, hanem hitelekbe helyezzük, annak kemény tőkevonzata van.

P.: A takarékszövetkezetek mintegy 125 milliárd saját tőkével, 740 milliárd kihelyezett hitelállománnyal s 440 milliárd forintnyi értékpapír-befektetéssel rendelkeznek. A hitelezési aktivitás fokozása elsősorban tőkeemeléssel, vagy az értékpapír-állomány leépítésével kezdődne meg?

V.A.: Az utóbbival kell kezdeni. Amit a szabad pénzünkből hitelre fordítunk, annyival csökken a vásárolható állampapír-állományunk. A tőkével nem ilyen egyenes az összefüggés, hisz tőkemegfelelési mutatónk az integrációban közel 15 százalék, ez majdnem a duplája a minimális 8-nak. De ez intézetenként változó, tehát van, aki elkezdhetne hitelezni, és nem kellene hozzá plusz tőke. Van, aki már most aktívabb hitelező, és a hitel/betét aránya magasabb, mint az országos 50 százalék, ott hamarabb felmerülhet a tőkepótlási igény.

P.: Honnan lesz az új hitelekre kereslet?

V.A.: A magyar közvéleményben még nem tudatosult, hogy a takarékszövetkezeti szektor egy magyar tulajdonú, professzionális pénzügyi csoport. Kevesen nyitották ránk az ajtót. A hazai bankfiókok csaknem 50 százalékát mi adjuk, de pénzügyi szereplőként kevésbé voltunk eddig ismertek a piacon. Mi elsősorban azt várjuk a kormányzat kommunikációjától is, hogy fordítsa figyelmét a magyar takarékokra, mint helyi pénzügyi szolgáltatókra, mert érdemes rájuk építeni. És ha a közfigyelem ide fordul, akkor több hitelt tudunk kihelyezni.

P.: Az állam által biztosítandó tőke nem versenytorzító tényező? Mit szól ehhez Brüsszel?

V.A.: Mivel nem vissza nem térítendő juttatásról beszélünk, hanem alárendelt kölcsöntőkéről, ennek a forrásnak is ára lesz, amit a pénzintézet meg is fizet majd. Lejárata lesz, és rendben vissza kell fizetni, ami nem vet fel versenyjogi aggályokat.

P.: Az utóbbi időben minden évben előfordult, hogy egy-egy takarékszövetkezet bankká alakult, ilyen a frissen létrejövő Pannon Takarékbank is. Támogatják a takarékszövetkezetek bankká alakulását?

V.A.: Tavaly az integráció tagszervezetei lefolytattak erről egy belső vitát. Végül úgy foglaltak állást, hogy egy integrációba tartozik a szövetkezet és a részvénytársaság. Ami a közeljövő fejleményeit illeti, idén és jövőre nem számítok további átalakulásra. Tőke és szándék kell ehhez, ez a kettő együtt a legtöbb helyütt nem áll fenn. Magát az átalakulási folyamatot az integráció szempontjából semlegesnek tartom.

P: Ugyanez a semleges álláspont vonatkozik a rivális REPIVA megalakulására is?

V.A.: Nem, ezt egyértelműen elítéljük. Egy joghézag kihasználásáról van szó, remélem, hogy az idei törvénymódosítás bezárja ezeket a kiskapukat.

P.: Személyes ellentét vagy szakmai nézeteltérés áll a háttérben?

V.A.: Nem személyi kérdés ez, kollégák voltunk, ám ők más utat választottak. A legnagyobb különbség a két integráció szerint véleményem szerint az lesz, hogy míg nálunk továbbra is csak profitelvárás jellemző a tulajdonosok részéről, náluk inkább profitnyomás lesz, és ezáltal másfajta filozófiát képviselnek a környezetükkel és a társadalommal szemben, mint mi.

P.: Bejelentette a kormány az Új Széchenyi Tervet. Milyen szerepet szánnak ebben a takarékszövetkezeteknek?

V.A.: Remélem, hogy nagyon aktívak leszünk, hisz a Széchenyi Terv erősen fókuszál a kkv-kra, ráadásul ez kör nekünk a természetes ügyfélkörünk. Azt szoktuk mondani, hogy mi a kkv-kkal vagyunk egy szemmagasságban, és nem a multicégeket finanszírozzuk. Egyetértünk a Széchenyi Terv céljaival, örülünk annak, hogy valaki nagyon komolyan gondolja a munkahelyteremtést, a minél kisebb szervezetek támogatását, forráshoz juttatását, és az eljárási rend racionalizálását. Utóbbiban nagy problémák voltak. Remélem, hogy nem csak a kommunikáció szintjén, hanem ténylegesen is támogatják a kkv szektort.

P.: Társul-e a takarékszövetkezetek aktivizálódásához termékinnováció is?

V.A.: Az elektronizált banki termékek körében eddig volt némi lemaradásunk, de most már bátran kijelenthetem, hogy az átlagos magyar pénzügyi kultúra által keletkeztetett igényt ki tudjuk elégíteni. Ami pedig a hiteltermékeket illeti, mindig kapcsolódunk ahhoz, amit a kormány preferál. Most szép számú új terméket tartalmaz a Széchenyi-kártyacsalád, a fiatalok körében fizetéskönnyítő megoldásinkkal szép számú új ügyfelet szereztünk, például legutóbb a PayPass karóra termékünkkel.

P.: Milyen jövőt lát a hazai takarékszövetkezetek előtt?

V.A.: A takarékszövetkezetek 5 százalékos piaci részesedése a pénzintézeti piacon hungarikum, hisz a Lajtától nyugatra 20-40 százalékos a helyi szövetkezeti bankok szerepe. Ha nálunk 25 százalékos súllyal szerepelnénk, egészen máshogy alakult volna a vállalkozások finanszírozási ellátottsága. Franciaországban vidéken nem éreztek likviditási válságot, mert ott 40-60 százalék e szervezetek piaci részesedése. Azon vagyunk, hogy erősítsük szerepünket, miközben a profitunk itthon marad. Filozófiám: segítsd a helyit, a magyart, mert nincs még egy pénzügyileg ennyire kiszolgáltatott ország az EU-ban.

Az egészséges fejlődés ugyanakkor mindig időt igényel, a nagy boomokat nem szeretjük, ez mindig a visszájára sül el. Ami úgy nő meg, mint a rizsfelfújt, az annyit is ér. Naivitás lenne a részünkről azt mondani, hogy egy éven belül megháromszorozzuk a piaci részesedésünket. Az időigényen túl humán kapacitás, technikai háttér is kell. Törekvéseink hosszú távon azonban be fognak érni.

Ugrásra készen a takarékszövetkezetek
Holdblog

Szabó Dávid: Érik a kriptó iparág

Mintha a korábbiaknál jóval kisebb hype mellett lenne alakulóban a kriptománia újabb köre. Milyen gátak szakadtak át az elmúlt időszakban, hol tart a szabályozás, hogyan... The post Szabó Dá

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Ez is érdekelhet
MBH 6