Kiugróan erős hepatitis A-járvány van Magyarországon, íme a tünetek

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) heti járványügyi összesítése szerint 2025 novemberének elejéig

nagyjából 1600 hepatitis A-esetet jelentettek.

Összehasonlításképp, a 2019–2023 közötti időszak éves átlaga 102 volt. A hatóság legutóbb márciusban, majd júniusban adott helyzetértékelést.

Az NNGYK akkori közlése alapján 2025 első öt hónapjában a bejelentett esetszám hétszerese volt az előző év azonos időszakának. A földrajzi eloszlás egyenetlen: Budapest mellett Pest, Fejér és Komárom–Esztergom vármegyében regisztrálták a legtöbb fertőzést, de az ország minden térségéből érkeztek bejelentések. A 3 és 59 év közötti korosztályokat közel azonos arányban érintette a vírus.

A Hepatológiai Központ szakértője, dr. Németh Alíz szerint a hepatitis A vírus májgyulladást képes okozni. Sok érintett tünetmentes, másoknál fáradékonyság, gyengeség, hányinger, hasmenés, alhasi fájdalom, sötét vizelet, világos vagy agyagszínű széklet, étvágytalanság, láz, bőrviszketés, illetve a bőr és a szemfehérje sárgulása jelentkezhet. A panaszok rendszerint a fertőződést követő körülbelül egy hét múlva jelennek meg.

A fertőzés védőoltással megelőzhető; a vakcina receptre, térítés ellenében elérhető a patikákban. A megelőzés másik alappillére a kézhigiéné, mert a kórokozó többnyire széklettel szennyezett élelmiszerrel vagy ivóvízzel terjed. A fertőzöttek szoros kontaktussal is továbbadhatják a vírust, ritkábban vérrel vagy szexuális érintkezéssel.

A hepatitis A legtöbbször enyhe lefolyású, a panaszok hetek alatt rendeződnek, bár előfordulhat hosszan elhúzódó, súlyosabb forma. A hepatitis más típusaival ellentétben krónikus májbetegség nem alakul ki. Gyanú esetén, még enyhe tünetek mellett is indokolt orvoshoz fordulni a hasonló kórképektől való elkülönítés érdekében. Célzott gyógyszeres terápia nincs; a szervezet maga számolja fel a vírust. A legtöbb betegnek pihenés, bőséges folyadékfogyasztás, valamint az alkohol és egyéb májterhelő szerek kerülése javasolt. Idősekben, várandósokban és krónikus betegséggel élőkben ritkán májelégtelenség léphet fel, ami kórházi ellátást, súlyos esetben májátültetést tehet szükségessé.

Dr. Kiss István, a PTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Népegészségtani Intézetének igazgatója márciusban két fő kiváltó tényezőt említett: a vírus terjedése rossz higiénés körülmények és nem biztonságos ivóvíz mellett, illetve a behurcolás lehetősége egy fejlődő országból érkező utazó révén. Hangsúlyozta, hogy hasonló járványgócok időről időre megjelennek; megfelelő higiéné hiányában egy fertőzött akár 8–10 embernek is továbbadhatja a vírust, akik aztán tovább terjesztik. Ugyanakkor országos, kiterjedt járványtól nem kell tartani, mert az esetek jellemzően néhány, jól körülhatárolható területre koncentrálódnak, és a terjedés megfékezéséhez rendelkezésre állnak a szükséges eszközök.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio