Minél több zöld hitel kihelyezésében látja a jövőt az OTP - Ez a kulcs a gazdaság zöldítésében
Bank

Minél több zöld hitel kihelyezésében látja a jövőt az OTP - Ez a kulcs a gazdaság zöldítésében

Nincsen zöld átállás megfelelő pénzügyi háttér nélkül, ezért is van kiemelkedő szerepe a bankoknak a zöld projektek finanszírozásában, az energiahatékonyság előremozdításában, a lakossági és vállalatok fenntartható útra való segítésében. De vajon hogyan állnak a kérdéshez a hazai bankok? Hogyan tudják a gazdaság egészének zöldítését előmozdítani, miközben a saját finanszírozási stratégiájukat is szem előtt kell tartaniuk? A pozitív vagy a negatív pénzügyi ösztönzők a jellemzőbbek, illetve hatékonyabbak Magyarországon? Miként tudnak kalkulálni a működési, az átállási és a klímakockázatokkal az ügyfeleiknél? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Pókos Gergellyel, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatójával, aki a zöld gazdaság kapcsán előadónk lesz a szeptember 12-i Sustainable World konferencián is.

Banki szemszögből milyennek találja a magyarországi vállalatok zöld átállási folyamatát, a fenntartható beruházások megvalósulását, az ESG szempontok gyakorlását?

A fenntarthatóságnak számos aspektusa van, - ahogy azt az ESG mozaikszó is mutatja - számunkra ebben a régióban a környezeti fenntarthatóság kap kiemelt jelentőséget. Egyrészt a bankok általában ebbe fektetik a legtöbb energiát. Másrészt a gazdaság és a társadalom előtt álló kihívások közül messze ez a legnagyobb, legösszetettebb, erre kell a legtöbb erőforrást, időt és pénzt fordítanunk. Megközelítés kérdése, hogy milyennek írhatjuk le a gazdaságunkat a környezeti fenntarthatóság szempontjából. Egy klímaaktivista biztosan azt mondaná, hogy nagyon le vagyunk maradva, egy tudós azt, hogy még annál is jobban. Ezen a területen nem lehet elég jól haladni, mindig van tér a gyorsabb haladásra, így talán a helyzetképnél sokkal fontosabb, hogy mennyire veszik komolyan a fenntarthatóság kérdését az egyes szereplők. Ha visszagondolok 5-10 évvel ezelőttre, biztos, hogy a környezeti fenntarthatóság nem volt benne a napi közbeszédben, a napi híradásokban, a sajtóban, nem szerepelt szempontként gazdasági döntésekben. E tekintetben hatalmas változás ment végbe az elmúlt években. Kétségkívül még rengeteg feladatunk van, óriási gazdasági és társadalmi kihívás a karbonsemleges gazdaságra való áttérés, de az alapfeltételek elkezdtek teljesülni: a gazdasági döntéshozók foglalkoznak a témával, a jogszabályi háttér is folyamatosan épül, aminek köszönhetően a pénzügyi ösztönzők – pozitívak és negatívak – is megjelentek. Azt látjuk, hogy már nem a klímaváltozás veszélyeiről szólnak a viták, nem is arról, hogy miként lenne érdemes nekiállni, hanem a cselekvések továbbfejlesztéséről, konkrétumokról van szó. Innen már nincs visszaút, már nem fogunk megfordulni. Talán most először van valós esélyünk arra, hogy tegyünk a klímaváltozás ellen, illetve alkalmazkodjunk a klímaváltozás hatásaihoz.

Szeptember 12-én jön az üzleti fenntarthatósági konferenciánk, a Sustainable World 2023, ahol a zöld gazdasági átállás, valamint a finanszírozás is kemelt téma lesz. Pókos Gergely, az OTP képviseletében előad a rendezvényen. A részletekért kattintson!

Nincsenek most egyszerű gazdasági helyzetben a vállalkozások. A nagyvállalatok egy jelentős részénél a szabályozó is kikényszerít bizonyos fenntarthatósági lépéseket, de a közepes vállalatoknál ez még nem történt meg. Mit várhatunk el a kkv-szektortól, illetve, hogy látják ők a zöld átállást, a klímakockázatokat?

Még a nagyvállalati szegmensben sem teljes a megértés, illetve a szembenézés, annak ellenére sem, hogy a nagyvállalatokra sokkal konkrétabb szabályok vonatkoznak például a jelentéstételben.

Úgy látjuk, hogy nem annyira a cégmérettől függ, hogy mennyire foglalkoznak ezzel a vállalkozások, sokkal inkább iparágtól, illetve a beszállítói, vevői hálózattól.

Például az autóipari beszállítói hálózatban lévő cégek, vagy akik közvetlenül kötődnek egy német kiskereskedelmi lánc beszállítói hálózatához, azok relatív régóta, és sokat foglalkoznak ezzel a kérdéssel, nem úgy tekintenek a fenntarthatóságra, mint egy szükséges rosszra, hanem úgy, mint a működésük egyik feltételére. Ennek az az oka, hogy a vevők, az üzleti partnereik megkövetelik ezt, így természetesnek veszik, hogy a környezeti lábnyomukkal is foglalkozzanak. A mezőgazdaságban, élelmiszer iparban, valamint az ingatlanpiacon is hasonlóan kézenfekvő, hogy ezzel foglalkozni szükséges. Ezzel ellentétben például a könnyűiparban, a turizmusban, illetve még több más ágazatban ez nem magától értetődő. Ezekben a szektorokban a régiós különbségek is jobban kiütköznek. A környezeti fenntarthatóság mögötti motiváció, illetve az elköteleződés mértéke is igen változó. Egyes vállalatok nemcsak a vevői követelések miatt kell, hogy ezzel foglalkozzanak, hanem az őket érintő közvetlen szabályozás miatt is, vagy azért, mert olyan tevékenységet végeznek, ami érintett a kvótakereskedelemben. Azt is látjuk, hogy a szabályozás köre folyamatosan bővül. Jelenleg csak a legnagyobb cégek, a tőzsdei vállalatok kötelezettek arra, hogy nem pénzügyi jelentést hozzanak nyilvánosságra, de jövő évtől kibővül ezeknek a köre. Magyarországon ez azt jelenti, hogy pár tízről néhány százra emelkedik a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettek száma, ez egyben a kiszolgáló ágazatoknál is újabb szereplőket von be a zöld átállás folyamatába. Az energiahatékonysági tanúsítással foglalkozók, a környezetvédelmi felméréseket, környezetterhelési tanulmányokat készítők számára is bővül a piac. Azzal párhuzamosan, hogy elkezd kialakulni erre vonatkozóan egy iparág, várhatóan a szabályozás köre is bővül, egyre több vállalatot rákényszerítve, hogy a felmérje a tevékenysége környezeti hatásait és stratégiát alkosson a káros hatások csökkentésére.

Pókos Gergely
OTP Bank Zöld Program Igazgatóság, ügyvezető igazgató
Pókos Gergely az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatója, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen majd a London Business School-ban folytatta tanulmányait. 8 évig tanácsadóként dolgo
Tovább
Pókos Gergely az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatója, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen majd a London Business School-ban folytatta tanulmányait. 8 évig tanácsadóként dolgo Tovább

A pozitív és a negatív ösztönzésről, ösztönzőkről mit gondol akár a vállalatok, akár a lakosság szintjén?

A vállalatok azon csoportja, amelyek nagy környezeti lábnyommal rendelkeznek inkább a negatív ösztönzőket - adó, járulék, szabályok, - tapasztalják meg inkább. A pozitív ösztönzés azoknál merül fel, akik üzleti lehetőséget látnak a zöld átállásban: ez lehet adott esetben egy kiskereskedelmi termék előállításánál a fogyasztóik igényeinek kiszolgálása, más iparágakban például új piacok nyílhatnak meg a vállalkozás számára. Nem elméleti kérdésekről van szó, hanem gyakorlati problémákról, amelyek a tőkepiacon is megjelennek. Egy alapkezelőnek vagy egy banknak is releváns, hogy a befektetők elfordulnak tőle, ha nem veszi komolyan ezt a kérdést. Amennyire mi látjuk, azon 12 országban, ahol az OTP jelen van mindenképpen igaz, hogy a lakosság gyakorlati érdeklődése lényegesen kisebb, mint a nyugat- vagy észak-európai társadalmakban. Ez nem jelenti azt, hogy egyes emberek ne viselkednének felelősen, hanem inkább a prioritásaik elején nem a fenntarthatóság szerepel.

Az energiaválság azért elég sok mindenkit rádöbbentett az energiahatékonyság lényegére.

A pénzügyi ösztönzők működnek,  lakossági, kis- és nagyvállalati szinten egyaránt.

Amikor elkezdődött az energiaválság, sokan gondolták, hogy a fenntarthatósági törekvések hátrébb szorulnak, hiszen a "túlélés" a kérdés, nincs idő olyan úri huncutságokkal foglalkozni, mint a fenntarthatóság. Végül a fosszilis energiahordozók relatív megdrágultak a megújulókhoz képest, és ez a piaci körülmény kifejezetten jót tett a fenntarthatósági törekvéseknek.

Ennek örülhetünk, hiszen fenntarthatósági szempontból különösen értékes ez az időszak. Sokan most bizonyosodnak meg afelől, hogy valós alternatíva a fenntartható energiatermelés, megtérülővé válik a fenntartható lakhatás. Ennek a legkézenfekvőbb része az épületüzemeltetés, amely lakossági szinten a lakhatást, vállalati szinten az üzemek, irodák működtetését érinti. Megmutatkozott, hogy a fenntarthatóság arról is szól, hogy működőképesek lehessünk.

Egyértelmű, hogy környezeti fenntarthatóság nincs gazdasági fenntarthatóság nélkül, és a környezeti fenntarthatóság segít a gazdaságiban.

Ahogy telik az idő, a szabályozás egyre inkább azt fogja  előírni, hogy a környezetet használó gazdasági szereplők a teljes környezetterhelésük díját ki kell, hogy fizessék, vagyis azokat az externáliákat is, amelyeket korábban nem nekik kellett. Ezáltal lesz forintosítható a környezethasználat, és így lesz motiválva mindenki a környezet terhelésének  a csökkentésére. A környezeti fenntarthatósági gondolkodásból gazdasági lesz, és ezek a szempontok beépülnek a gazdasági döntéshozatalba. A fenntartható gazdaságba való átmenet gyakorlatban azt jelenti, hogy minden szereplőnek megváltozik a működése, ami az esetek döntő részében, gyakorlatban beruházásokkal jár. Lakossági szinten ez lehet egy ingatlanszigetelés, napelemek telepítése, míg vállalati környezetben fűtéskorszerűsítés, vagy a gépjárműflotta elektromos autókra történő cseréje. Ezek mind beruházások, amikhez finanszírozásra van szükség, méghozzá olyanra, amely elgondolkoztatja azokat a beruházás megvalósítása előtt állókat, akik eddig a fenntarthatósági szempontokkal egyáltalán nem foglalkoztak. Ha az energiahatékonysághoz adott esetben jobb finanszírozás társul, mint egy hagyományoshoz, akkor miért ne döntenének többen amellett?

Pókos Gergely interjú
Pókos Gergely, kép forrása: Bácsi Róbert/Portfolio

Ha egy hosszú skálaként tekintünk a zöld finanszírozási gyakorlatokra, ahol a mérce eleje a legzöldebb projektek finanszírozása, a vége pedig a "barna" projektek kizárása a finanszírozási listáról, akkor az OTP-nél hol tart ez a folyamat?

Ez a folyamat nem fekete-fehér, de úgy is fogalmazhatnék, hogy nem zöld-barna. Nyilván a skála két végét nagyon egyszerű meghatározni, a zöld végén van a napelemprojekt vagy szélerőműpark, a másik végén pedig egy természetvédelmi területen nyílt színi lignitbánya nyitása. Minden banknak van kizárási listája, ezen vannak bizonyos tevékenységek, amik nem kaphatnak finanszírozást, de alapvetően a gazdaság 98 százaléka valahol a kettő között helyezkedik el. Az OTP Bank megközelítése jelenleg az, hogy a fenntartható finanszírozásra fókuszálunk, annak próbálunk egy támogató környezetet létrehozni, és ebben teljesen szinkronban vagyunk a szabályzóval. Az MNB-nek is kifejezetten ez a hozzáállása a zöld átmenethez, ezért is alkotta meg a zöld ajánlását és a tőkekövetelmény-kedvezmény programot, hogy ösztönözze azokat a beruházásokat, amelyek zöld irányba mennek. A Magyar Nemzeti Bank munkája ebben a témában egyébként európai szinten is kimagasló és példaértékű meglátásunk szerint.

Jelenleg tehát nem drágább egy vállalatnak a hitelfelvétel, ha nem zöld projektben gondolkozik?

Vegyünk egy példát: ha valaki most olyan ingatlant építtet, amibe olajkályhákat tervez, vagy egy mezőgazdasági gépcserénél nem precíziós gépet vásárol, annak elvi akadálya nincs, de felmerül a kérdés, hogy biztosan jó ötlet-e? Természetesen el fogunk jutni oda - az egész európai bankszektorral együtt - hogy ahogy a zöld beruházásokat ösztönözzük, úgy próbáljuk meg lebeszélni az ügyfeleinket arról, hogy ilyen jellegű beruházásokat tegyenek. Ennek lesznek negatív pénzügyi ösztönzői is. Az európai szintű bankszabályozás egyébként sokkal nagyobb fókuszt ad a negatív ösztönzésnek, vagyis annak, hogy a nem fenntartható tevékenységek finanszírozása drágább legyen. Ez a gyakorlatban még nem kezdődött el, jelenleg minden bank maga dönti el, hogy miként akar hozzáállni. Jellemzően vagy adnak kedvezményt a zöldhöz, vagy nem, de a barna projekt csak kivételes esetben kap "büntetést". Ugyanakkor zajlik a szabályozás előkészítése ahhoz, hogy a nem fenntartható tevékenységek finanszírozása drágább legyen. Ez nem egyik napról a másikra fog létrejönni, és nem minden szektorban egyszerre, illetve először nem is óriási mértékben. Szép lassan fog beépülni a működésbe, és lassan a fenntartható működés finanszírozása is olcsóbb lesz. Ekkortól minden bankra rá lesz bízva, hogy ezen túl milyen szempontokat érvényesít, hogyan értékeli azt a kockázatot, ami a nem fenntartható tevékenységek finanszírozásának bővítésében rejlik, beenged-e egyáltalán egy ilyen beruházást, és ha igen, akkor milyen feltételekkel, illetve, hogy ez a kamatköltségben miként jelenik meg. Ennek a folyamatnak az elején tartunk ma Magyarországon, vagyis a zöld ösztönzők vannak még csak jelen.

Hogyan lehet összeegyeztetni a hagyományos finanszírozási stratégiát, amiben benne van, hogy diverzifikált legyen az egész hitelportfólió, azzal, hogy a zöld projektek jelenleg egy-egy iparághoz kapcsolódnak leginkább - az energia-, és az ingatlanszektorhoz. Nem félő, hogy túlreprezentáltak lesznek ezek az iparágak a finanszírozásokban?

Fenntarthatósági szempontból három szektor, az energia, ingatlan, közlekedés a kiemelkedő minden banknál. A kimutatások szerint az európai gazdaságnak a fenntarthatósági átmenetben ebben a három szegmensben kell elköltenie a beruházások 70-80 százalékát, de ez nem azt jelenti, hogy a bank portfóliója teljesen elmegy ezekbe az irányokba. Illetve azt is érdemes látni, hogy olyan nagy portfóliókról van szó, amelyek nem mozdulnak olyan hirtelen. Az az álláspontunk, hogy a fenntarthatósági szempontok nem változtatják meg a hitelezési folyamatot, csupán kiegészítik. Minden akár kockázatkezelési, akár üzleti, akár egyéb stratégiai szempont, ami eddig megvolt, továbbra is fennmarad, de bejön mellé egy új. Deklarált célunk, hogy nagyobb zöldhitel-portfóliónk legyen, és ezek a projektek jellemzően energiában, ingatlanban, közlekedésben vannak, de ez nem írja fölül a bank kockázati étvágyát, normál üzleti politikáját. Sem rövid, sem hosszú távon. Nem szabad elfelejteniük, hogy nem speciális, hanem általános bank vagyunk. Így nem tehetjük meg azt, hogy bizonyos helyekről kivonulunk. Minden ügyféllel meg kell találni a fenntartható jövő felé vezető utat, mert az ő fenntartható jövőjük lesz a miénk is. Ennek megfelelően minden ügyféllel, aki partner ebben, beszélgetünk arról, hogy min lehetne változtatni. Az energia, illetve az ingatlanszektor ráadásul olyan területek, amelyek szinte függetlenek attól, hogy az adott vállalkozás mivel foglalkozik, hiszen irodára, gyártócsarnokra, illetve ezekben energiaforrásokra mindenkinek szüksége van.

A működési és átállási kockázatok mellett a fizikai klímakockázatokról sem érdemes megfeledkezni, bár nem tipikusan egy tengerparti ország vagyunk, amelyeknél ez sokszor előkerül. Ugyanakkor a mezőgazdaságunk az aszálynak, a szárazságnak és hasonló természeti szélsőségeknek ki van téve.

A fizikai klímakockázatokat említve a legtöbbször valóban az emelkedő tengerszint kerül elő, ami a bolygó számos, emberek által sűrűn lakott területén valóban valós veszély - de minket kevésbé érint. Európában szintén ismertek a villámárvizek, illetve a folyami árvizek - ezek már Magyarországon is megjelennek, de viszonylag ritkák. Ami fizikai klímakockázatként viszont nálunk is érezhető, az a mezőgazdaság alkalmazkodása. Nem is csak feltétlenül az aszályhoz, hanem a változékony időjáráshoz. Nem azzal van a baj, hogy megváltozik a klíma, mert ahhoz lehet alkalmazkodni, sokkal nagyobb kihívás, hogy változékonnyá válik a klíma. Ha az egyik évben aszály van, az nem jelenti azt, hogy a következő évben is lesz. A változékonysághoz való alkalmazkodás kulcskérdés, a fenntarthatóságon belül is. Amikor az EU definiálta a hat klímacélját, és hozzájuk kapcsolat a Taxonómia rendeleteit, akkor a klímaváltozás hatásai elleni küzdelem után másodikként határozta meg az adaptációt.

Hiú ábránd, hogy ha minden célnak megfelelünk, és elérjük a 2030-as, a 2050-es klímacélokat, akkor megint hűvösebb lesz, vagy kiszámíthatóbbak lesznek a klimatikus változások. Ez nem így van, azért változtatunk, hogy ne legyen még melegebb, illetve még szélsőségesebben változó az időjárás.

A megváltozott időjáráshoz alkalmazkodnunk kell, ez minden szektornak releváns kérdés. Az aszály vagy az árvíz nemcsak a mezőgazdaságot érinti, hanem az energiatermelést is; ha apad a folyók vize, nem lesz hűtővize az erőműveknek, ami energiaválságot okozhat. Számos olyan ország van, ahol olyan fizikai klímakockázatok jelentősek, amelyek nálunk nem relevánsak, pl. a villámárvizek nagyon komoly kihívást jelentenek. Kézenfekvő példa Albánia, ahol az energia jelentős részét vízi erőművekkel állítják elő. Normális években Albánia nettó áramexportőr, és gyakorlatilag zöld árammal működik az ország, nincs is szénerőmű. Tavaly nem esett az eső, nem működtek a vízi erőművek, és Görögországból kellett áramot importálniuk, ahol szénerőműves termelés zajlik. Ebből is látszik, hogy a fizikai klímakockázatokkal való szembenézés általános gazdasági kérdés, egy egész országot érinthet. Az alkalmazkodás egy ilyen esetben azt jelentheti, hogy miként reagál az ország a változékonyságra, van-e alternatív energiabeszerzési forrása, ha például a következő 9 hónapban nem esik az eső és nem tudnak termelni a vízi erőművek.

Az OTP teljes kibocsátási értékeiben a közvetett szén-dioxid-kibocsátás a legnagyobb, és talán a legnehezebben becsülhető, illetve csökkenthető tétel. Minden ügyfél, hitelfelvevő kibocsátását is számba kell venni a bank működése során. Ezt hogyan tudják kezelni?

Ha megnézzük egy bank környezeti lábnyomát, és ebbe beleszámítjuk a finanszírozott kibocsátást is, akkor azt látjuk, hogy a bank működése a portfólió kibocsátásához képest egészen elenyésző, talán 1 százalék. Ennek ellenére a rendkívül fontos, hogy a saját működésünket próbáljuk környezetileg fenntarthatóvá tenni. Egyrészt mert az a legkézenfekvőbb, másrészt, hogy ezáltal is példát mutassunk az ügyfeleinknek. Valóban sokkal nagyobb kihívás méretben és komplexitásban is a finanszírozott kibocsátás leépítése. Jelenleg ott tartunk, nemcsak mi, hanem általában a bankok, hogy maga a számítás is nagy kihívás, hiszen  egészen eddig egy ebből a szempontból adatszegény környezetben dolgoztunk. Az európai szabályozás értelmében 2025-ben kell minden banknak jelentést publikálni a finanszírozott kibocsátásról és a portfólió dekarbonizációs tervéről, melyben bemutatja hogyan jut el 2050-re a nettó nulla kibocsátásra portfólió szinten. Jelenleg a megértés és tervezés szakaszában vagyunk, amit ezen túl azonnal tenni tudunk, az a zöld portfóliónk építése.

Minél több zöld hitelt helyezünk ki, annál több olyan beruházást valósítunk meg az ügyfeleinkkel együtt, ami hozzájárul ahhoz, hogy zöldítsük a gazdaságot és a saját portfóliónkat is. Azon dolgozunk, hogy amikor eljön az az időszak, hogy a barna projektek "büntetést" kapnak, addigra minél kevesebb olyan ügyfelünk legyen, akinél ezt az opciót komolyan meg kell fontolni.

Mindenkivel már előtte át tudjuk beszélni, hogy a működésükben milyen kockázatok vannak, ezeket miként lehet kezelni, illetve milyen pénzügyi feltételekkel tudunk együttműködni és hozzájárulni ahhoz, hogy fennmaradjon az adott vállalat működése. Ez vállalati megközelítés, de a lakosságnál is ugyanerről van szó.

A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.

Címlapkép forrása: Bácsi Róbert/Portfolio

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Bejelentette az IDF: megindult az Izrael elleni támadás
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Ahhoz, hogy kereskedni tudj a tőzsdén, a piacra lépés elsődleges feltétele, hogy képes légy a különböző megbízásfajtákat használni. Számos megbízásfajta létezik a piacokon, mi sorra vesszük a legfontosabbakat.

Ez is érdekelhet
malacgyerekkel