Az erőteljes forintgyengülés az infláción keresztül már nem csak egyes csoportokat, hanem az egész társadalmat érintheti negatívan, miközben túlságosan optimista feltevés, hogy az idei évben a magyar GDP visszaesése megállhat 3-4 százaléknál - mondta el Pál Árpád a Magyar Nemzetnek. Véleménye szerint is azonnali reformokra van szükség, amik a hosszú távú, versenyképes gazdasági növekedés alapjait teremtik meg, ennek hiányában a kármentésre ugyanis akár a következő tíz év is rámehet.
Már dolgoznak rajta, van javaslat, hülyeség az egész. Ez volt az elmúlt hét kronológiája a devizahitelek forintosítása ügyében. Mint ismeretes az ötletet múlt héten az InfoRádió Aréna című műsorában vetette fel Orbán Viktor. A kiszivárogtatott hírek azonban arra utaltak, hogy már korábban dolgoztak rajta a PM-ben, napról napra jobban fejlődött a koncepció (egyre magasabb nyilvánosságot kapott) , majd hétvégére kiderült túl sokba kerülne az egész a PM számításai szerint. A tervnek továbbra is vannak jó oldalai még kormányoldal szerint is, ugyanakkor az ellenérvek hangsúlyosabbak (magas kamatok, rossz árfolyam, technikai/ refinanszírozási problémák, a devizahitelesek terheinek összes adófizető közötti szétosztása).
A Malév eheti közgyűlésén rendezhetik a légitársaság tőkehelyzetét, és új vezetést nevezhetnek ki a vállalat élére - értesült a Napi Gazdaság. A lap úgy tudja, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a hónap elején 1.5 milliárd forintos mentőövvel vállalt szerepet a cég talpraállításában, az irányítás pedig az orosz Vnyesekonombank megbízásából eljáró Aeroflot kezébe kerül.
A két héttel korábbinál csaknem egymillió darabbal több, 12.98 millió darab részvénynek (illetve ADR-nek, letéti jegynek) megfelelő mennyiségű short pozícióval rendelkeztek február végén az OTP-ben az Egyesült Államokban tevékenykedő alapkezelők - írja a Napi Gazdaság.
250 és 253 forint/eurós árfolyamon kötött (valószínűleg fedezeti) devizaügyleteket a HungaroControl, amely hatalmas veszteséget okozott a cégnek és ezért a cég vezetőségének távoznia kellett.
Három hét alatt 3.4 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a befektetők a feltörekvő piaci alapokból, azonban a múlt héten a tőzsdeindexek emelkedésének köszönhetően már 300 millió dolláros tőkebeáramlást láthattunk. A legnagyobb vagyonnal rendelkező ázsiai részvényalapok és a globálisan befektető alapok lehetnek a meghatározók a következő hetekben - hasonlóan az elmúlt hónapokhoz -, a többi alapkategória ugyanis komolyabb tőkebevonásra a bizonytalan hangulat miatt nem volt képes.
"11 százalék felett van az OTP Tier1 rátája, ami arra utal, hogy a bank tőkeellátottsága megfelelő" - ehhez hasonló mondatokat olvashattunk a sajtóban az elmúlt hetekben a magyar nagybank tavalyi eredményeinek közzététele után. De mit is jelent a Tier1 mutató, és mi a különbség a Tier2-höz, vagy a tőkemegfelelési mutatóhoz képest? Egyáltalán, mit is takarnak ezek pontosan, honnan erednek és hogyan számítjuk őket a nemzetközi és a magyar számviteli környezetben? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Az Aston Martin vezérigazgatója egy német lapnak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy az idei évben a gazdasági válság következtében csökkenhet az értékesítése.
Az Új Magyarország Mikrohitel Programban eddig 914 kisvállalkozás vett fel 4,7 milliárd forint mikrohitelt - derült ki a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. legfrissebb összesítéséből.
Nem nézi tétlenül a Varsói Értéktőzsde a Bécsi Tőzsde régiós terjeszkedését, a tavaly kötött ukrán együttműködési megállapodásuk után most Fehéroroszországra vetették ki a hálójukat.
Ausztria, Svájc és Luxemburg is jelezte együttműködési szándékát a külföldi adóhatóságokkal egyes speciális esetekben, amikor azok a banki ügyfelek adatait igénylik tőlük. Ezzel Liechtenstein és Andorra után e három ország is arra szánta el magát, hogy enyhítse a banktitokra vonatkozó jogszabályait - írja a Bloomberg.
Rendkívül érdekes és provokatív felvetéssel állt elő Jaksity György a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója mai, indexen megjelent publikációjában. Vagy rendezik a külföldi anyabankok magyar leányaik forrásellátottságát, vagy az állam vásárolja fel ezeket a leányokat a könyv szerint érték 30-40-án és IMF pénzből biztosítsa forrásukat. Jaksity meglepődne, ha erre az ajánlatra lenne jelentkező eladó, de - mint ahogy kiemeli - a gondolatmenet talán rávilágít annak a feltételezésnek az abszurditására, miszerint a külső adósságunk ezen (és hasonló logika mentén az FDI-hoz tartozó másik) része ne kerülne nagyrészt renfinanszírozásra a megfelelő ritmusban.
Nagy ütemben növekszik a Bank of America jelzálog-hitelezési tevékenysége a Countrywide felvásárlásának, valamint az alacsonyabb kamatlábak miatti olcsóbb refinanszírozásnak köszönhetően. A bank vezetői ezért optimisták, és 50 milliárd dolláros idei céltartalékolás és adózás előtti profitot várnak, miután az év első két hónapja már nyereséges volt. A válság miatt azonban kérdéses, hogy alakulhat idén a bank hitelportfóliója.
Az alapkezelőket különösen rosszul érintő válság közepette sem csillapodik a társadalmilag felelős befektetések iránti igény az ágazatban, a héten az egyik legnagyobb vagyont kezelő szereplő, a Vanguard jelentette be, hogy ebben az irányban fejleszti termékkínálatát.
A deviza alapú, lakáscélú hitelek forinthitelre való átváltását segítő csomagon dolgozik a kormány - értesült a Népszabadság. Az alapelképzelés szerint az átváltás költségein az állam is osztozna, ezt pedig akár az IMF is támogathatná. Mint ismeretes a devizahitelek forintra való átalakítását először Orbán Viktor említette az InfoRádió Aréna című műsorában.
20 százalékot emelkedhetnek a feltörekvő piaci részvények 2009-ben, a piacokon uralkodó extrém pesszimizmus pedig egyértelmű vételi jelzés a Reutersnek nyilatkozó Mark Möbius szerint. A nemes egyszerűséggel "feltörekvő piaci guruként" emlegetett szakember arra számít, hogy a feltörekvő piacok előbb lábalnak ki a visszaesésből, és 2009-ben átlagosan 3 százalékos növekedést mutatnak majd.
Értelmes célok, ellentmondásos megoldások, totálisan rossz időzítés - ha minden igaz, hamarosan tényleg a Parlament elé kerül a bankok egyoldalú szerződésmódosításait keretek közé terelő törvényjavaslat, így körülbelül augusztusra gyökeresen megváltozhatnak a hitelintézetek jogai és kötelezettségei ügyfélkapcsolataikban. Bár a javaslat elfogadásának támogatottsága az ugrásszerűen növekvő törlesztőrészletek miatt a lakosság körében magas lehet, azonnali pozitív eredményeket ne reméljünk tőle, miközben a bankok számára a mostani időszakban a legnehezebb elfogadni hasonló szigorításokat. Ez olyan, mint a költségvetési szigorítás, azt sem akkor csinálták meg, amikor a lakosság teherviselő képessége még megfelelő volt, a GDP meg nőtt, most meg kegyetlen társadalmi áldozatokkal járna. Hasonlóan a bankok sem tapsikolhatnak örömükben, mikor jól ment nekik, akkor az állam nem a fogyasztóvéleménnyel törődött, hanem a banki különadóval. A jelenlegi helyzetben, amikor az egész világgazdaságban recesszió van, s a világ minden táján a hitelezési aktivitás - mely a gazdaság működtetésének motorja - beindításán fáradoznak, eközben Magyarországon (ahol minden korábbit meghaladó mértékű recesszióval nézünk szembe, s a külföldi bankok dominanciája mellett sem sikerült érdemi külső forrásbevonást végrehajtani) a törvényhozás olyan javaslatot készül elfogadni, mely a kialakult rendszerbeli feszültségeket nemhogy oldaná, hanem sokkal inkább tovább fokozza. A bizalom és az ezt megalapozó kiszámítható jogi és szerződéses háttér nemcsak a bankok és a hitelt felvevők, de a bankokban betétet elhelyezők eminens érdeke is.
A törvényjavaslat szelleme ettől még részben jogos elvárásokat fogalmaz meg, s a módosító indítványoknak köszönhetően nem csak az új hitelt felfelvevők, hanem egyes régi szerződések módosítása esetén is jobban szabályozza a bank-ügyfél kapcsolatot. A hosszú távon egyértelmű ügyfélelőnyök mellett még kérdéses, hogy rövidtávon jól járnak-e az adósok ezekkel a módosításokkal.
Kedvezményes garanciavállalással juthatnak beruházási és forgóeszköz hitelhez, valamint pénzügyi lízinghez a válság miatt nehézségekkel küzdő hazai vállalkozások, az Európai Bizottság ugyanis jóváhagyta az erre vonatkozó előterjesztéseket - írja a Világgazdaság.
Az amerikai tőzsdefelügyelet elnökét hallgatták meg tegnap egy szenátusi bizottsági ülésen, ahol Mary Schapiro több költségvetési forrást kért, mivel véleménye szerint ennek hiányában nem tudják biztosítani a megfelelő működésüket. A SEC elnöke ezen felül azt is megemlítette, hogy már folynak a tárgyalások a szabályozás megváltoztatásáról, legfőképpen igaz ez a fedezeti alapokra és a hitelminősítőkre.
