Magyarországnyian a szupergazdagok

Tavaly tovább gyarapodott a statisztikák alapján a legvagyonosabb réteg a világon, a Merrill Lynch és a Capgemini közös elemzése szerint az egy millió dollár feletti vagyonnal rendelkező egyének száma 8,3 százalékos emelkedés után 10,9 millión állapodott meg 2010-ben, míg a kezelt vagyon 9,7 százalékos emelkedés után 42 700 milliárd dollárra emelkedett. A vagyonnövekedés elmaradt a 2009-es rekord évtől, azonban legalább a válság előtti szinteket meg tudtuk haladni, ami mindenképpen pozitív tényezőnek tekinthető.

Külön érdekesség, hogy a régiós megoszlás alapján igaz még mindig Észak-Amerikában él a legtöbb gazdag, viszont a történelemben először Ázsia meg tudta előzni Európát. Már 2009-ben is hajszállal Ázsia szerepelt a második helyen, azonban tavaly már több százezer fővel előzték meg az ázsiaiak az európaiakat. Az összesített vagyon az egyes régiókban eltérően emelkedett, a legnagyobb bővülést Ázsiában láthattuk (12,1 százalékkal), Észak-Amerikában 9,1 százalékos emelkedést, míg Európa 7,2 százalékos emelkedést tudott felmutatni.

Latin-Amerikát azért érdemes kiemelni, mivel a vagyonos réteg meglehetősen ellenállónak és stabilnak mutatkozott a válság alatt, a vagyonosok száma 2008-ban mindössze 0,7 százalékkal csökkent, miközben a kezelt vagyon jelenleg már 18,1 százalékkal magasabb, mint 2007-ben. Az elemzés szerint most fordult elő először, hogy India be tudott kerülni a legnagyobb vagyonos lakossággal rendelkező 12 ország közé. Lassú váltás látható a régiók között, azonban a koncentráltság még mindig jelentős, hiszen a vagyonosak 53 százaléka Amerikában, Japánban és Németországban él. A fejlődő piacok térnyerése fokozatos, annál is inkább, mivel a gazdag ügyfelek száma gyorsabban tud emelkedni, mint a fejlett országokban.

Kétpólusú világ bizonytalanságokkal

A gazdaságok a múlt évben kezdtek visszatérni a normális kerékvágásba, azonban a válság leküzdésének negatív hatásai rányomták a bélyegüket a fejlett országokra. A költségvetési hiány és ennek megfelelően az államadósság több vezető országban is történelmi magasságokba szökött, a kormányok kemény fiskális politikai lépéseket kezdtek bevezetni, ami viszont társadalmi ellenállást váltott ki. Amerika és Európa is problémáktól terhes, míg a fejlődő országok átvették a világgazdaság motorjának a szerepét, és a válságból viszonylag gyorsan ki tudtak jönni.

Kétpólusúvá vált a világ, a fejlett országok a problémáiknak köszönhetően csak lassú növekedéssel számolhatnak, miközben a fejlődő országok nagyon erős növekedést tudnak felmutatni. Természetesen nem jelenti azt, hogy itt is minden rendben menne, és ne lennének kockázatok, azonban lehet látni, hogy a fejlődő piacok előnye a válság után még nyilvánvalóbbá vált.

A gazdag ügyfelek vagyonának emelkedését természetesen az is segítette az összetétel-változáson kívül, hogy a globális befektetői hangulat kedvező volt, szép hozamokat lehetett elérni, igaz nem olyan impresszíveket, mint 2009-ben. A likviditásbővítés igaz nem oldotta meg a fő makrogazdasági problémákat a fejlett országokban, azonban legalább ahhoz hozzájárult, hogy a részvény-, kötvény- és nyersanyagpiacok emelkedése folytatódott.

A kilátások egyelőre viszont nem túl rózsásak, a világgazdaság növekedése 2011-ben 3,2 százalékra lassulhat, és ott is maradhat 2012-ben, hiszen a gyorsan növekvő országok kapacitásai is végesek. Kína esetében többen is a lassulásra hívják fel a figyelmet, nem különben Indiában. Külső sokkok is veszélyeztetik a kilábalást, így például a Japán katasztrófa, a közel-keleti lázongások vagy éppenséggel az európai adósságválság. A tőkeáramlást ezek a folyamatok alapvetően befolyásolhatják, ami a feltörekvő piacok esetében potenciális kockázattal jár, hiszen egy-egy nagyobb tőkekivonás a piacokat is megmozgathatja.

Egyre nagyobb kockázatot vállalnak az ügyfelek

Az elemzés szerint a gazdag ügyfelek 2009-hez hasonlóan tovább mozdultak el a részvények felé a portfólióikban, míg 2010-ben hajszálnyival csökkent a készpénz illetve a kötvény aránya. Miközben 2009-ben a kezelt vagyon 29 százaléka volt részvénybe kihelyezve globálisan, addig 2010-ben már 33 százalék. A statisztikák szerint ez nem csak annak volt köszönhető, hogy a részvénypiacokon kedvező hozamokat lehetett elérni, hanem annak is, hogy a befektetők az eszközallokációt elmozdították a részvények felé aktívan.

A hozamvadászat jól megfigyelhető volt a vagyonos ügyfelek esetében is, ők is látták, hogy a történelmi mélységekben tartózkodó kamatlábak miatt a fejlett országok befektetései nem hoznak olyan sokat a konyhára, ezért fokozatosan elmozdultak a fejlődő piacok felé. Igaz ugyanakkora arányban tartottak a portfóliójukban 2010 végén fejlődő piaci részvényeket, mint egy évvel korábban, azonban év közben nagyon erős mozgásokat láthattunk. Az év első 11 hónapjában rekord összegeket helyeztek el a vagyonos ügyfelek a fejlődő országokban, legyen szó akár a részvény, akár a kötvénypiacról. Az év végén viszont profitrealizálásba fogtak az ügyfelek, többek között azért, mert sok esetben az árfolyamok a válság előtti magasságokba kúsztak fel.

A Merrill Lynch és a Capgemini szakértői szerint a következő években tovább fog emelkedni a részvényarány a gazdag ügyfelek portfóliójában, párhuzamosan a világgazdaság kilábalásával. Vélhetően a portfólió allokáció vesztese az ingatlan és a készpénz lesz, persze ez annak is a függvénye, hogy mennyiben tér majd el a különböző befektetési piacok teljesítménye az átlagtól. Regionális aspektusból vizsgálva a kérdést kevésbé lehetne egyértelmű trendet kimutatni, hiszen a feltörekvő piacok kilátásai igaz kedvezőek a fejlettekkel összehasonlítva, viszont nem lehet tudni, hogy milyen hatással jár a gazdaságpolitikai élénkítés fokozatos csökkentése. Miközben ezzel együtt azt sem lehet tudni, hogy mikor törhetnek új csúcsra az indexek.

A gyűjtési szenvedély mit sem változott

A vagyonos ügyfelek befektetéseiknél általában nagy szerepet szánnak a gyűjtői szenvedélynek. Egyrészt ezek a tárgyak egy életstílust, vagy egy társadalmi státuszt jelenítenek meg, másrészt esztétikai értékkel rendelkeznek, ami ebben a szegmensben nagyon fontos. Érdekes módon egyes műtárgyakat vagy nemesfémeket például kifejezetten azzal a célzattal vásárolnak meg, hogy a vagyonuk értékőrzését biztosítsák, illetve a portfóliójukat diverzifikálják. Egyes esetekben viszont éppen a spekuláció lehet az, ami a befektetőket vezérli, elég csak az aranyra gondolnunk.

Összességében az elemzés alapján azt mondhatjuk, hogy nőtt a befektetők gyűjtési kedve. A portfólióarányok ezen az oldalon nem nagyon változtak egy éves összevetésben, azonban mindegyik kategóriában nőtt a befektetések értéke, a feltörekvő piacokról pedig intenzív kereslet indult meg a luxuscikkek iránt.

A feltörekvő piacok hihetetlen gyorsasággal növekednek, az egymillió dolláros vagyonnal rendelkező ügyfelek száma exponenciálisan emelkedik. A gazdagodás együtt jár az életszínvonal változásával is, a kereslet az alternatív befektetési eszközök iránt pedig egyre inkább nő. A korábban elmaradott országok a fejlődés olyan szakaszához érkeztek el, amikor már a fogyasztás megengedhető, és az ügyfelek el is várják, hogy kiszolgálják őket. Nem csoda, hogy egyre nagyobb kereslet mutatkozik Kínában a luxusautók, az ékszerek, műalkotások iránt.

A feltörekvő piaci ügyfelek más elvárásokkal lépnek fel

A Merrill Lynch és a Capgemini elemzői külön fejezetet szenteltek a vagyonos ügyfelek demográfiai különbözőségének, ami a feltörekvő piacok előretörésével összhangban nagyon is fontos témakör. Az elemzésből nagyon jól látszik, hogy az európai és észak-amerikai helyzettel ellentétben nagyon eltérő az ázsiai régió demográfiai összetétele, a társadalom sokkal fiatalabb, ez pedig más preferenciákat is jelent.

Nagyon nehéz megmondani, hogy milyen is egy átlagos vagyonos ügyfél, azonban azt lehet tudni, hogy 2010-ben az ügyfelek 83 százaléka 45 év felett volt, és 73 százaléka férfi volt. A többség jelenleg az idősebb korosztályból kerül ki, azonban a vagyonos társadalom fokozatosan változik, ahogy a globális demográfiai, kulturális és üzleti feltételek változnak. Mindez kihat a szolgáltatókra is, hiszen ha nem tudnak megfelelni az új ügyféligényeknek, akkor a versenyben teret fognak veszteni.

Egyelőre nincs arról szó, hogy drasztikus változásra lenne szükség az ügyfélkiszolgálás terén, hiszen az átalakulás fokozatos, azonban vannak figyelmeztető jelek, amit még a korai szakaszban érdemes a szolgáltatóknak tudatosítaniuk. Ilyen például az a tény, hogy egyre fiatalabb lesz a szektor, és egyre jobban emelkedik a női vagyonos ügyfelek aránya.

Ebbe a sorba illik bele az a trend is, amit a válság hozott el, vagyis a befektetők a válság miatt a befektetési stratégiájukat is megváltoztatták és sokkal konzervatívabbak lettek. A vagyonos ügyfelek elsősorban arra koncentráltak, hogy az életcéljaikat elérhessék, és inkább háttérbe szorították a rövid távú hozamvadászatot, ami a válság előtt meghatározó volt. A tanácsadói és szolgáltató szektornak mindezt el kell fogadnia, az azonnali transzformáció helyett arra kell fókuszálni, hogy folyamatosan az ügyféligények változásához igazodjanak. Hosszabb távon egy nagyon eltérő iparági kép rajzolódik ki, a folyamat leállíthatatlan egyelőre, a cégeknek viszont a piaccal együtt kell élniük, és elébe menniük a változásoknak.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• öngondoskodás