Szárnyal az arany idén, de egy elmélet szerint ez még csak a kezdet

Egy nagy trend elindulásának vagyunk a tanúi, ez pedig a dollár értékvesztésének a folyamata.

Ezzel pedig a többi deviza is bajba kerülhet, mert ha nagyon felértékelődnek a dollárhoz képest, akkor gyakorlatilag az USA exportálja a problémáit” – mondta a Portfolio-nak Juhász Gergely, a Conclude Zrt. és a Goldtresor alapítója. Ez a folyamat pedig egy olyan valutaháborúban csúcsosodhat ki, ami a két világháború közti időszakból lehet ismerős, ezt akkor a Bretton Woods-i egyezmény oldotta fel 1944-ben, ami 1971-ig volt érvényben, amíg Nixon elnök fel nem függesztette.

A Bretton Woods-i Egyezmény volt az első példa a történelemben, hogy tárgyalásokkal hoztak létre egy monetáris rendszert, amely független államok közti pénzügyi kapcsolatokat szabályoz. Az egyezmény keretén belül hozták létre az Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (IBRD, és a Nemzetközi Valutaalapot is (IMF). A rendszer alapja az volt, hogy minden ország elfogadta azt a monetáris politikát, amiben meghatározták a nemzeti valuták rögzített átváltási arányát a dollárhoz képest. Az USA pedig garantálta a dollár aranyra válthatóságát 35 uncia/dollár árfolyamon. Ekkor az USA a világ aranykészleteinek 80%-át tartotta birtokában.

Akkor a dollár mögött már csak 20 százalék volt az aranyfedezet, többek között azért is kellett felfüggeszteni a rendszert, mert elkezdték kivenni a dollár mögül az aranyat, átváltották a 35 dollár/unciás rögzített áron. Most pedig mindössze 2,7 százalék a dollár aranyfedezete.

„A Bretton Woods utáni rendszer válságát látjuk, ami nem most kezdődött, hanem a 2008-as válságból kinőtt fenntarthatatlan adósságállománnyal, az alacsony kamatokkal, ami előbb-utóbb inflációt fog hozni magával, és ezt már el is kezdte beárazni a piac” – mondta a szakértő, utalva az arany elmúlt hetekben elért történelmi csúcsára.

Juhász szerint ugyanakkor azt is látni kell, hogy rekord mennyiségű pénz áramlik az ETF-ekbe is, amik most már a teljes bányászati kapacitás felét elviszik. „A Covid19 az aranybányászatot is sújtja, nem lehet elég aranyat bányászni, és a fizikai kereslet is újra felpörgött a karantén miatti abszurd helyzet után, amikor az üzletek zárvatartása miatt nem lehetett aranyhoz jutni.”

Új rendszer, újabb csúcsok?

Juhász azonban a mostaninál sokkal magasabb árfolyamot is elképzelhetőnek tart: a jelenlegi piaci környezetben a jegybankok alacsony kamattal próbálják stimulálni a koronavírus-válság miatt megroppant gazdaságokat, és a helikopterpénzt is bevetették, ami előbb-utóbb inflációt gerjeszt, „azonban a kamatokat nem lehet emelni, mert akkor az éppen meginduló gazdaság beszűkülne, így a megtakarításokat értéktartó befektetési lehetőségekbe próbálják majd menteni, mint az arany és az ezüst.” 

Juhász szerint ezért mindenképpen érdemes betenni aranyat a portfólióba, mert bár rövid távon előfordulhatnak korrekciók, de hosszú távon mindenképpen éréktartó az arany, ami ilyen inflációs nyomás mellett meghatározó tényező. Főleg, ha a dollár gyengülése, az inflációs nyomás, és a gazdasági prosperitás reményében alacsonyan tartott kamatok az egész pénzügyi rendszer újragondolását eredményezik, ami a Goldtresor alapítója szerint nem egy elrugaszkodott forgatókönyv.

Egy új pénzügyi rendszerben nagyon valószínű, hogy a nemesfémek valamilyen szerepet kapnának, főleg az arany.

A jelenlegi 2,7 százalékos arany fedezettség a dollár mögött borzasztóan kevés ahhoz képest, hogy  még ’71-ben is ez 20 százalék fölött volt. Ha mondjuk csak 10 százalékban vissza szeretnék állítani a dollár aranyfedezettségét, akkor a jelenlegi árfolyamon meg kellene venni 36 ezer tonna aranyat, ami abszurd mennyiség, tekintve, hogy közel azonos a világ összes jegybanki tartalékával. De ezt kifejezhetjük úgy is, hogy az USA évente körülbelül 200 tonna aranyat bányászik, tehát több mint 180 évbe telne ekkora mennyiség előteremtése” – mondta Juhász.

Éppen ezért sokkal észszerűbbnek tartaná egy ilyen helyzetben a meglévő aranykészlet (8100 tonna) felértékelését, ami 4-5-szörösére emelné a jelenlegi árfolyamot.

Ez persze csak több ország közti megállapodás eredménye lehetne, de a Conclude Zrt. alapítója szerint nem igazán lennének ellenérdekeltek. „Az EU jegybankjainál meglepően sok arany van, az egész eurózónában több van 10-11 ezer tonna), mint az USA-ban. Az oroszok is borzasztó sok aranyat vettek mostanában, 2300 tonnánál járnak, a kínaiak 1900 tonna bejelentett készlete pedig megkérdőjelezhető adat, hiszen 380 tonnát bányásznak évente, és ez ki sem jön az országból” – mondta.

Egy ilyen szcenárió megvalósulása ma még elég feltételes, de Juhász szerint, ha ilyen eszközöket vetnek be, hogy helikopterpénz, és kezd kialakulni egy bizalmi válság a dollárral szemben, akkor az hirtelen átlendítheti a közvéleményt, az emberek hozzáállását. Akkor pedig könnyen lehet, hogy hirtelen annyi pénzt akarnak a befektetők átmenteni aranyba, hogy nem lenne elég kínálat ezen az árszinten.

Juhász őszre várta a rekordmagas aranyárfolyamot, de ez már augusztusban bekövetkezett. „A piac rövidtávon már most is borzalmasan „túlvette” az aranyat, és nyilván lesznek hullámzások, de a gazdasági környezet, hogy pénznyomtatás van, nem lehet kamatot emelni, fiskális stimulusok vannak, ez hosszú távú trendet jelez, ami azt eredményezi, hogy ez az arany évtizede lehet.”

A szakértő egy éven belül 2400-2600 dollár/unciás árat is elképzelhetőnek tart, de nem lenne meglepve, ha 10 év múlva 8000 dollár környékén jegyeznék az aranyat.

A cikk megjelenését a Goldtresor rendszert működtető Conclude Zrt. támogatta.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ