Ódzkodik az európai lakosság
Az EU lakossági befektetési piacát nemzetközi összehasonlításban a lakossági befektetők alacsony részvétele jellemzi. 2021-ben az EU-27 háztartásai eszközeik körülbelül 17%-át tartották pénzügyi értékpapírokban (tőzsdén jegyzett részvények, kötvények, befektetési alapok és pénzügyi derivatívák). Ezzel szemben az Egyesült Államokban a háztartások vagyonuk mintegy 43%-át tartották értékpapírokban.
Az EU-ban a lakossági befektetői bázis becslések szerint 50 millió háztartást tesz ki, azaz az EU-27 összes háztartásának mintegy negyedét. Az EU háttérkutatása rávilágít, hogy a háztartások pénzügyi vagyonuk jelentős részét bankbetétekben tartják, amelyek nominális hozama elenyésző, holott a részvénypiacokon befektetett eszközök az elmúlt években jelentős nyereséget értek el. Ez azt is jelenti, hogy
a lakosság nagy része elmulasztotta a lehetőséget, hogy részesüljön a tőkepiaci befektetések hozamából.
Ha mégis befektetnek, nem mindig a legjobb üzletet kötik: a lakossági befektetőknek kínált termékek és szolgáltatások gyakran magas díjakkal és jutalékokkal járnak, ami negatívan befolyásolja a befektetések megtérülését.
2021-ben például a lakossági ügyfeleknek átlagosan 40%-kal több díjat kellett fizetniük, mint az intézményi befektetőknek az egyes eszközosztályokban.
Ráadásul a lakossági befektetők nagymértékben függenek a tanácsadási szolgáltatásoktól, az EU-ban a lakossági befektetési termékeket nagyrészt jutalékalapú modellben forgalmazzák, a meglévő szabályok pedig nem enyhítik kellőképpen az összeférhetetlenségeket, amelyek drágább termékek forgalmazásához vezetnek.
„Azt tapasztaltuk, hogy Európában mindössze a lakosság 15 százalékának vannak befektetései, az unió állampolgárainak zöme a bankszámláján tartja a pénzét. Ennek oka, hogy az elérhető lehetőségek vagy túl komplikáltak, vagy túl drágák, ráadásul megnehezíti a helyzetet, hogy Európában minden országnak eltérő adórendszere van, esetenként – ahogy Magyarországon is – saját valutája és sajátosságai. Ezért nehéz egy olyan globális platformot létrehozni, amely minden sajátosságot figyelembe vesz, miközben a felhasználók számára egyszerű, átlátható és könnyen kezelhető marad” – mondta a Portfolio-nak Martin Sokk, a Lightyear alapítója.
A Lightyear esetében piacról piacra haladunk és minden esetben beépítjük azokat a jó lehetőségeket – mint például a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) – amelyekre az adott piacon a befektetők részéről igény van, miközben minden felhasználónk számára ugyanazokat a globális befektetési lehetőségeket elérhetővé tesszük
– tette hozzá.
Már egy euróval is be lehet szállni
Martin Sokk és Mihkel Aamer korábban a TransferWise-nál dolgoztak és itt szerzett tapasztalataikra alapozva alapították a Lightyear-t, amely a világ legnagyobb részvénypiacaihoz kínál hozzáférést alacsony, átlátható árazással. Hagyományosan, ha az európai befektetők a nemzetközi piacokhoz akartak hozzáférni, különféle díjakkal szembesültek, például tranzakciós és letétkezelési díjakkal, de leginkább rejtett deviza átváltási díjakkal.
Európában, ha valaki be akar fektetni, sok esetben valutát kell váltania, a bankok pedig általában 1-3 százalékot vesznek el minden kereskedésből. Mi ennél jóval olcsóbb megoldást tudunk biztosítani
– mondta Sokk. A fintech 0,35%-ot számít fel valutaátváltáskor, 0,1%-os díjat (1 dollárban maximalizálva) a dollár alapú részvényekért, és 1 font /1 euró átalánydíjat az egyesült királyságbeli és európai részvényekért. Az ETF-ek (Exchange Traded Fund) a Lightyear végrehajtási díjai alól teljesen mentesülnek, így a gazdasági növekedéshez akár extra díjak nélkül is hozzáférhet bárki. A cég töredékrészvény kínálatán keresztül pedig a felhasználók már 1 eurótól megkezdhetik a befektetést.
A kedvező díjak kapcsán Sokk elmondta: „Ha van egymilliárd dollárom, akkor semmibe nem kerül, hogy befektessem, a bankok és brókerek harcolnak érte, hogy kezeljék a pénzem. Ha csak 100 dollárom van, akkor elkezdenek díjakat felszámítani, mert valóban sokkal drágább sok kis fiók kezelése, mint egy nagyé. A mi célunk, hogy kiépítsünk egy olyan infrastruktúrát, amely a legközelebb áll a tényleges piacokhoz, kikerülve azokat a közvetítőket, amelyek mind az ügyfél pénzéből fedezik működésüket, és nagy fiókok kezelésével megadni azokat a kedvezményeket, amelyek egyébként hagyományos rendszerben csak a prémium ügyfeleknek elérhetők.”
A TBSZ-szel a hosszú távú befektetéseket ösztönzik
A magyar adóalanyok idéntől Tartós befektetési számlát (TBSZ) is nyithatnak a platformon, amihez az appot kell letölteni és regisztrálni. A TBSZ adóelőnye miatt népszerű, az itt tartott pénzt
- 3 év után 15 százalék helyett csak 10 százalékos adó terheli,
- 5 év után pedig adómentesen lehet hozzáférni a hozammal növelt összeghez.
A számlanyitást a NAV-nál is le kell jelenteni, de ehhez a platform egy jól használható segédletet biztosít, az ügyintézés pedig Ügyfélkapu-regisztráció szükséges. Bár a TBSZ nyitása nagyjából minden brókercégnél, banknál ingyenes, de a Lightyearnél a számlavezetés, a kiutalások és például az euró alapú ETF-ek is ingyenesek.
A befektetési platform olyan egyedi funkciókat is tartalmaz, mint a többdevizás számla, a be nem fektetett pénz után pedig 7 százalékos kamatot fizetnek. Ez utóbbi azonban csak a TBSZ-en kívüli számlára igaz, de Sokk hozzátette, hogy a TBSZ-szel is van lehetőség kamatokat elérni a BlackRock pénzpiaci alapjain keresztül - az euró esetében 4,04, a dollárnál 5,57, a fontnál pedig 5,43 százalékos hozammal.
A cikk megjelenését a Lightyear támogatta.
Címlapkép forrása: Lightyear
