Belenyúlnak az életbiztosításokba, a legfájóbb pontokra készülnek rátapintani
Befektetés

Belenyúlnak az életbiztosításokba, a legfájóbb pontokra készülnek rátapintani

Egyre erősebbek a „value for money”, vagyis az ügyfélérték növelésének a jelszavával megfogalmazott kezdeményezések az Európai Unió megtakarítási piacán. Bár a közvetítői jutalékok betiltása is szóba került, eddig nem mennek el, úgy tűnik. A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor készül valamire: a 7-8 évvel ezelőtt bevezetett etikus életbiztosítási koncepciót továbbfejlesztve eltüntetné a negatív hozamot ígérő „hibás” termékeket a piacról, etikusabb értékesítési gyakorlatot segítene elő, és új intézkedésekkel támogatná az ügyfelek elégedettségét. Részletesen foglalkozunk a „value for money” témával a Portfolio közelgő, február 27-ei Biztosítás 2024 konferenciáján, érdemes lesz eljönni. Addig is az alábbiakban 11 ábrán mutatjuk be az életbiztosítási piac hazai folyamatait.
Részletesen foglalkozunk ezzel a témával a Portfolio Biztosítás 2024 konferenciáján, érdemes regisztrálni!

A magyar háztartások 2371 milliárd forintja hever életbiztosításokban, ennek nagy részét a megtakarítási célú, kisebb részét a kockázati biztosítási elemek adják. A nagy probléma ezzel a számmal az, hogy egyre kisebb arányt mutat a lakossági pénzügyi vagyonán belül: hajdan 5% fölött járt ez a mutató, 2023. szeptember végén már csak 2,6%-on. A pénzünknek mindössze ekkora része van életbiztosításban félretéve.

Nem segítik az életbiztosítási penetráció növekedését az európai összevetésben is magas költségek: az MNB novemberben közölt adatai szerint 10 éves időtávon 3,88%, 20 évesen 3,02% a teljes költségmutató, a TKM átlaga, vagyis amennyit a biztosítók nagy átlagban elvonnak az ügyfélhozamból éves szinten.

Emellett a piaci ingadozásoknak is meglehetősen kitettek ezek a megtakarítások: a háború és az energiaválság évében, 2022-ben például 259 milliárd forintnyi, vagyis mintegy 11%-nyi hozamveszteség érte az itt megtakarítókat, amiből az elmúlt egy évben még csak 141 milliárd forintot sikerült visszatermelni.

Bár történelmileg a negatív életesemények (pl. családtag halála) kockázataival szembeni védelmet kínálnakaz életbiztosítások, Magyarországon a megtakarítási célú terméke dominálnak a befizetett életbiztosítási díjakon alapján is, hiszen ezeket sokkal könnyebb eladni. A befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások, amelyek jellemzően eszközalapokban fialtatják az ügyfelek pénzét, 45%-os arányt képviselnek. Hasonlóan működnek (és többségükben szintén unit-linkednek számítanak) az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások is, amelyek részaránya tavaly már 25% fölé emelkedett a díjakban. A harmadik legnagyobb kategóriát, a 10%-os arányt képviselő vegyes életbiztosításokat is ide sorolva megtakarítási célú befizetésnek tekinthető az életbiztosítási díjak 80%-a. A legklasszikusabbnak mondható haláleseti kockázati termékek csak 7%-os arányt képviselnek, kevesebbet egyébként, mint az elmúlt években, amikor 8-10% volt a súlyuk.

A befizetett díjak és az ügyfelek által élvezett kárkifizetések, szolgáltatások között sokkal lazább a kapcsolat, mint egy autó- vagy lakásbiztosítás esetében, hiszen sok esetben több évtizedre (akár 40-50 évre kötött) szerződésekről beszélünk. Mégis érdemes lehet összevetni az MNB adatai alapján, hogy a befizetett díjakhoz képest hogy alakulnak a kárkifizetések és szolgáltatások: az utóbbi években 70-80% körüli arányt mutatnak a jegybank adati, ami a lakásbiztosítások 30-40%-os kárhányadával összevetve hízelgőnek tűnik, igaz, ez egy almát a körtével való összehasonlítás, hiszen a megtakarítási céllal befizetett életbiztosítási díjak hozamainak döntő része az ügyfeleket illeti, míg a vagyon- és felelősségbiztosításoknál ez nincs így.

A szerződések darabszáma alapján kissé más képet látunk a piac termékszerkezetét illetően, mint a díjbevételek alapján. Úgy tűnik, hogy két igazi motorja van ebből a szempontból az életbiztosítási ágazatnak:az egyik a nyugdíjbiztosítás, amelyekre 2014-óta vehető igénybe a 20%-os, befizetett díjjal arányos adójóváírás. A döntően állampapírba fektető megtakarítások esetében e termékkel szemben új konkurenciának tekinthető a Magyar Államkincstár által a napokban elindított nyugdíj-előtakarékossági számla, mindenesetre az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások a többi megtakarítási célú életbiztosítást is részben kannibalizálva mára csaknem félmilliós szerződéses darabszámot értek el. Messze vannak még persze, de közelítenek ezzel az önkéntes nyugdíjpénztárak 1,1 milliós taglétszámához. A kifejezetten nyugdíjba menetelre szóló nyugdíjbiztosítások terjedése hozzájárult ahhoz, hogy a megtakarítási célú életbiztosítások korábban alig 6 éves élettartama mára 11 év közelébe emelkedett. Az életbiztosítási piac másik motorját a szerződésszámok alapján a rendszeres díjas, halálesetre szóló életbiztosítások jelentik, hiszen darabszámuk hét év alatt húsz százalékkal 716 ezerre emelkedett. Mint láttuk, a díjak alapján viszont csökken a részarányuk.

Érdemes visszatérni a díjbevételekhez: még csak a tavalyi harmadik negyedéves adatok állnak rendelkezésre, azok mindenesetre azt mutatják, hogy éves szinten mintegy 8%-kal zsugorodhatott egy év alatt az életbiztosítási piac díjbevétele az utóbbi időben, ami a magas inflációs környezetben kifejezetten drámainak számítana, ugyanakkor nem ilyen egyszerű a kép. Az életbiztosítási piac díjbevételeit ugyanis rendszeres, egyszeri, illetve eseti díjakra érdemes szétbontani. Az utóbbi kettő nem tekinthető tartós profittényezőnek a biztosítók szempontjából, így szokás őket 10%-os súllyal figyelembe venni. Az így képzett korrigált díjbevétel 6,6%-os növekedést mutatott 2022 harmadik negyedéve és 2023. harmadik negyedéve között, ami már nem olyan rossz, de még mindig jelentősen elmarad az inflációtól, vagyis reálértéken zsugorodik a piac.

A viszonylag gyenge teljesítményért ugyanakkor nem az életbiztosítások törlését vagy idő előtti tömeges visszavásárlását kell okolni. Ilyenre akkor kerülne sor, ha a háztartások nominális jövedelme vagy a megtakarítási rátája jelentősen visszaesne, de szerencsére egyikről sincs szó az utóbbi időben. Sőt, az MNB 2022 őszi előrejelzésének közel a dupláját volt képes tavaly megtakarítani a magyar lakosság: megtakarítási rátája a jegybank számításai szerint 10,3%-ra emelkedett 2023-ban.

Az életbiztosítási piac tavalyi alulteljesítése a cikkünk elején már említett hosszú távú negatív tényezők mellett részben azzal is magyarázható, hogy 2022 közepe óta 4, 8, illetve 14 százalékos biztosítói pótadó terheli az életbiztosításokat, ennyit von el a befizetett díjakból az állam az adóalap sávjától (1 milliárd alatti, 1-18 milliárd, illetve 18 milliárd feletti) függően, elvileg idén utoljára. Az új szabályozás hatására a biztosítók egy része lényegében felfüggesztette az egyszeri díjas termékek értékesítését, aminek a hatására ezek díjbevétele az elmúlt négy negyedévben (54 milliárd forint) 53%-kal maradt el a 2022-es egész évitől. A járvány idején érdemi díjbevétel-növekedést okozó eseti díjas befizetések volumenében (94 milliárd forint) ennél kisebb, 12%-os visszaesést tapasztalhatunk.

A tartós bevételi forrást jelentős rendszeres díjas életbiztosítások díjbevétele ugyanezen időszakok összevetésében 7,2%-os emelkedést mutatott, ami nagyjából megfelel az előző évek átlagának, ugyanakkor kevés ahhoz, hogy támogassa az életbiztosítások megtakarítási piacon betöltött szerepének a növelését, és ahhoz is, hogy elősegítse a hazai biztosítási penetráció bővülését.

A biztosítási piac egészének a díjbevétele ugyanis alig 2%-át érte el Magyarország GDP-jének az utóbbi időben, miközben a szabályozók és a piaci szereplők egyetértenek abban, hogy az ország fejlettsége alapján bőven 3% felett kellene lennie. A "value for money" kezdeményezések ha nem is azonnal, de hatásaikat tekintve évtizedes távlatban a remények szerint ehhez is hozzájárulnak.

Részletesen foglalkozunk ezzel a témával a Portfolio Biztosítás 2024 konferenciáján, érdemes regisztrálni!

Címlapkép forrása: Getty Images

Találd meg a neked való befektetési alapot!
RSM Blog

Mikor érdemes HR tanácsadóhoz fordulni?

Napjainkban az üzleti eredményesség egyik legfontosabb támogatója a stratégiához közvetlenül hozzájáruló, gyors változásokra képes, emberközpontú HR menedzsment. Biztosítja a szervezet n

KonyhaKontrolling

Sabbatical - ne így ne dolgozz!

Korábban ígértem, hogy beszámoljak a sabbaticalról, ezért most megteszem. Sajnos a bejegyzés írásának napján már 3 hónapja dolgozom, de igyekszem hűen visszaadni a részleteket. Pihenés Az e

Holdblog

Miért kellett a Mol-nak az UTE?!

HOLD After Hours. Horváth Ágnessel, a Mol vezető közgazdászával vitatkoztunk olajról, UTE-ról, Molról, meg Ryan Goslingról.  Jó szórakozást! 00:45    Miért kellett a Mol-nak a

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a csattanós válasz azoknak, akik nem vesznek lakást, mert alacsonyabb kamatokra várnak

Privát bankár

Privát bankár
Interaktív online előadás

Vételi és eladási zónák - Részvénypiaci panoráma

Mire számíthatunk a következő napokban a részvénypiacokon? Milyen fontos szintekre kell figyelni a főbb indexek esetén? Melyek lesznek a jól és rosszul teljesítő régiók, országok, szektorok és ágazatok?

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Retail Day 2024
2024. április 11.
EU Források 2024
2024. március 6.
Agrárium 2024
2024. március 19.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!