Belenyúlnak az életbiztosításokba, a legfájóbb pontokra készülnek rátapintani

A magyar háztartások 2371 milliárd forintja hever életbiztosításokban, ennek nagy részét a megtakarítási célú, kisebb részét a kockázati biztosítási elemek adják. A nagy probléma ezzel a számmal az, hogy egyre kisebb arányt mutat a lakossági pénzügyi vagyonán belül: hajdan 5% fölött járt ez a mutató, 2023. szeptember végén már csak 2,6%-on. A pénzünknek mindössze ekkora része van életbiztosításban félretéve.

Nem segítik az életbiztosítási penetráció növekedését az európai összevetésben is magas költségek: az MNB novemberben közölt adatai szerint 10 éves időtávon 3,88%, 20 évesen 3,02% a teljes költségmutató, a TKM átlaga, vagyis amennyit a biztosítók nagy átlagban elvonnak az ügyfélhozamból éves szinten.

Emellett a piaci ingadozásoknak is meglehetősen kitettek ezek a megtakarítások: a háború és az energiaválság évében, 2022-ben például 259 milliárd forintnyi, vagyis mintegy 11%-nyi hozamveszteség érte az itt megtakarítókat, amiből az elmúlt egy évben még csak 141 milliárd forintot sikerült visszatermelni.

Bár történelmileg a negatív életesemények (pl. családtag halála) kockázataival szembeni védelmet kínálnakaz életbiztosítások, Magyarországon a megtakarítási célú terméke dominálnak a befizetett életbiztosítási díjakon alapján is, hiszen ezeket sokkal könnyebb eladni. A befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások, amelyek jellemzően eszközalapokban fialtatják az ügyfelek pénzét, 45%-os arányt képviselnek. Hasonlóan működnek (és többségükben szintén unit-linkednek számítanak) az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások is, amelyek részaránya tavaly már 25% fölé emelkedett a díjakban. A harmadik legnagyobb kategóriát, a 10%-os arányt képviselő vegyes életbiztosításokat is ide sorolva megtakarítási célú befizetésnek tekinthető az életbiztosítási díjak 80%-a. A legklasszikusabbnak mondható haláleseti kockázati termékek csak 7%-os arányt képviselnek, kevesebbet egyébként, mint az elmúlt években, amikor 8-10% volt a súlyuk.

A befizetett díjak és az ügyfelek által élvezett kárkifizetések, szolgáltatások között sokkal lazább a kapcsolat, mint egy autó- vagy lakásbiztosítás esetében, hiszen sok esetben több évtizedre (akár 40-50 évre kötött) szerződésekről beszélünk. Mégis érdemes lehet összevetni az MNB adatai alapján, hogy a befizetett díjakhoz képest hogy alakulnak a kárkifizetések és szolgáltatások: az utóbbi években 70-80% körüli arányt mutatnak a jegybank adati, ami a lakásbiztosítások 30-40%-os kárhányadával összevetve hízelgőnek tűnik, igaz, ez egy almát a körtével való összehasonlítás, hiszen a megtakarítási céllal befizetett életbiztosítási díjak hozamainak döntő része az ügyfeleket illeti, míg a vagyon- és felelősségbiztosításoknál ez nincs így.

A szerződések darabszáma alapján kissé más képet látunk a piac termékszerkezetét illetően, mint a díjbevételek alapján. Úgy tűnik, hogy két igazi motorja van ebből a szempontból az életbiztosítási ágazatnak:az egyik a nyugdíjbiztosítás, amelyekre 2014-óta vehető igénybe a 20%-os, befizetett díjjal arányos adójóváírás. A döntően állampapírba fektető megtakarítások esetében e termékkel szemben új konkurenciának tekinthető a Magyar Államkincstár által a napokban elindított nyugdíj-előtakarékossági számla, mindenesetre az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások a többi megtakarítási célú életbiztosítást is részben kannibalizálva mára csaknem félmilliós szerződéses darabszámot értek el. Messze vannak még persze, de közelítenek ezzel az önkéntes nyugdíjpénztárak 1,1 milliós taglétszámához. A kifejezetten nyugdíjba menetelre szóló nyugdíjbiztosítások terjedése hozzájárult ahhoz, hogy a megtakarítási célú életbiztosítások korábban alig 6 éves élettartama mára 11 év közelébe emelkedett. Az életbiztosítási piac másik motorját a szerződésszámok alapján a rendszeres díjas, halálesetre szóló életbiztosítások jelentik, hiszen darabszámuk hét év alatt húsz százalékkal 716 ezerre emelkedett. Mint láttuk, a díjak alapján viszont csökken a részarányuk.

Érdemes visszatérni a díjbevételekhez: még csak a tavalyi harmadik negyedéves adatok állnak rendelkezésre, azok mindenesetre azt mutatják, hogy éves szinten mintegy 8%-kal zsugorodhatott egy év alatt az életbiztosítási piac díjbevétele az utóbbi időben, ami a magas inflációs környezetben kifejezetten drámainak számítana, ugyanakkor nem ilyen egyszerű a kép. Az életbiztosítási piac díjbevételeit ugyanis rendszeres, egyszeri, illetve eseti díjakra érdemes szétbontani. Az utóbbi kettő nem tekinthető tartós profittényezőnek a biztosítók szempontjából, így szokás őket 10%-os súllyal figyelembe venni. Az így képzett korrigált díjbevétel 6,6%-os növekedést mutatott 2022 harmadik negyedéve és 2023. harmadik negyedéve között, ami már nem olyan rossz, de még mindig jelentősen elmarad az inflációtól, vagyis reálértéken zsugorodik a piac.

A viszonylag gyenge teljesítményért ugyanakkor nem az életbiztosítások törlését vagy idő előtti tömeges visszavásárlását kell okolni. Ilyenre akkor kerülne sor, ha a háztartások nominális jövedelme vagy a megtakarítási rátája jelentősen visszaesne, de szerencsére egyikről sincs szó az utóbbi időben. Sőt, az MNB 2022 őszi előrejelzésének közel a dupláját volt képes tavaly megtakarítani a magyar lakosság: megtakarítási rátája a jegybank számításai szerint 10,3%-ra emelkedett 2023-ban.

Az életbiztosítási piac tavalyi alulteljesítése a cikkünk elején már említett hosszú távú negatív tényezők mellett részben azzal is magyarázható, hogy 2022 közepe óta 4, 8, illetve 14 százalékos biztosítói pótadó terheli az életbiztosításokat, ennyit von el a befizetett díjakból az állam az adóalap sávjától (1 milliárd alatti, 1-18 milliárd, illetve 18 milliárd feletti) függően, elvileg idén utoljára. Az új szabályozás hatására a biztosítók egy része lényegében felfüggesztette az egyszeri díjas termékek értékesítését, aminek a hatására ezek díjbevétele az elmúlt négy negyedévben (54 milliárd forint) 53%-kal maradt el a 2022-es egész évitől. A járvány idején érdemi díjbevétel-növekedést okozó eseti díjas befizetések volumenében (94 milliárd forint) ennél kisebb, 12%-os visszaesést tapasztalhatunk.

A tartós bevételi forrást jelentős rendszeres díjas életbiztosítások díjbevétele ugyanezen időszakok összevetésében 7,2%-os emelkedést mutatott, ami nagyjából megfelel az előző évek átlagának, ugyanakkor kevés ahhoz, hogy támogassa az életbiztosítások megtakarítási piacon betöltött szerepének a növelését, és ahhoz is, hogy elősegítse a hazai biztosítási penetráció bővülését.

A biztosítási piac egészének a díjbevétele ugyanis alig 2%-át érte el Magyarország GDP-jének az utóbbi időben, miközben a szabályozók és a piaci szereplők egyetértenek abban, hogy az ország fejlettsége alapján bőven 3% felett kellene lennie. A "value for money" kezdeményezések ha nem is azonnal, de hatásaikat tekintve évtizedes távlatban a remények szerint ehhez is hozzájárulnak.

Biztosítás 2024

Részletesen foglalkozunk ezzel a témával a Portfolio Biztosítás 2024 konferenciáján, érdemes regisztrálni!

Információ és jelentkezés

Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ