Nehezített pályán sikerült rekordösszegű tőkebevonást összehozni az Xtenden

A STRT Holding a magyar és régiós, korai fázisú startup vállalkozások segítésében elkötelezett, ezt a funkciót eddig inkább állami hátterű szereplők látták el, a magántőke jellemzően a kisebb kockázatú befektetéseket keresi, főleg az ilyen, bizonytalan gazdasági környezetben. Miért döntöttek úgy, hogy a piaci oldalról is megpróbálják erősíteni az ökoszisztémának ezt a részét és miért tartották fontosnak ehhez a tőzsdére lépést?

Balogh Péter: A startupok oldaláról 2023-ban egy soha nem látott pénzhiány volt a piacon, kifutott az államilag támogatott inkubátorok pénze, kimerültek az uniós Jeremie S3-as alapból származó források, azt lehet mondani, hogy

teljesen leállt a korai stádiumú cégek finanszírozása Magyarországon, több százszorosa a lemaradásunk például Észtországhoz képest ebben a kategóriában.

Pedig van felhozatal, vannak jó csapatok, amelyeknek szükségük van forrásra az induláshoz, de Magyarországon a magántőke nem aktív ezen a fronton, a STRT Holdinggal ezt a hiányosságot szeretnénk pótolni.

Befektetői oldalról szintén látok egy hatalmas lyukat az ökoszisztémában: nincsen jól kialakult módja annak, hogy a magántőke innovatív új cégekbe tudjon befektetni, holott a nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy jellemzően ez az egyik legnagyobb hozamú szektor. De ahhoz, hogy egy befektető ebbe be tudjon szállni, ahhoz szakértelem, méret és sok pénz kell, ráadásul az ilyen jellegű befektetés nem likvid, még ha az adott cég jó befektetésnek bizonyul is, 10 - 15 évig nem nagyon lehet kiszállni belőle. Ugyanakkor amellett, hogy komplex, kockázatos, illikvid, a magyar magánbefektetők oldaláról éreztünk nagyfokú érdeklődést, ami azonban nem talált utat magának. 

A tőzsdére lépéssel megteremtjük a lehetőséget, hogy rajtunk keresztül tud folyni a magántőke a korai fázisú startupokba, ráadásul ez a likviditás problémáját is megoldja, hiszen a befektetők bármikor túladhatnak részvényeiken.

Bár nagy kockázatú befektetéseket végzünk, de abból nagyon sokat, így porlasztjuk a kockázatot, és azt reméljük, hogy a jellemzően magas hozamot hosszútávon el tudjuk érni a befektetőinknek, a tőzsdének köszönhetően transzparens és likvid módon. 

Az üzleti világban elég széles spektrumú ismeretekkel rendelkezik, a tőzsdére lépés hiányzott ezek közül, vagy miért van szükség tanácsadó cégre? Milyen akadályok merültek fel, ahol jól jött a tanácsadói segítség?

B.P.: A tőzsdére lépés egy viszonylag bonyolult és drága folyamat, egy cégnek 50-100 millió forintjába is belekerül, a teljes procedúra 9-12 hónapot felölel. Azonban a forrásbevonás kockázati tőke esetén is hasonlóképpen hosszadalmas és komplex, ráadásul nagyon sok kontroll jogot át kell engedni a befektetőknek. A tőzsdén keresztül ezzel szemben a befektetőnek nagyon kevés joga lesz a cégben, cserébe a cég vállal a nyilvánosság és a hatóságok felé egy nagyfokú transzparenciát, és ez azért egy nagyon más világ, mint egy magán céget vezetni, ezért ebben a felkészülési folyamatban szükséges egy erős partner, aki fogja a cégvezető kezét, és végig kíséri.

Perger Gábor: Ha az Xtendre készül egy cég, akkor kötelező, hogy legyen egy kijelölt tanácsadója. Az elvégzendő feladatok jelentős része jogi természetű, ezért fontos az is, hogy olyan ügyvédi partnere legyen a tőzsdére készülő cégnek, aki tőkepiaci tranzakciókban járatos. A mi munkák ott kezdődik, hogy átvilágítjuk a leendő kibocsátót, és ez alapján tudunk javaslatokat tenni azokra a szükséges átalakításokra, amelyeket érdemes megtenni, mielőtt a folyamatba belevágunk.

A munkánk abból áll, hogy a szükséges strukturális változtatásokat levezényeljük, az ehhez szükséges jogi dokumentációs tevékenységet elvégezzük, és utána jön a lényeg: a bevezetéshez egy információs dokumentumot kell készíteni – a Standard kategóriába lépéshez pedig egy úgynevezett prospektust –, amit az illetékes hatóságoknak engedélyeznie kell. Ez egy nagy és komplex feladat, amin végig visszük a céget, a leggyorsabb bevezetésünk 4 hónap körül volt, az első kézfogástól a csengetésig, de jellemzően ennek inkább a két-háromszorosa. Fontos, hogy magának a cégvezetésnek, a szervezetnek fel kell készülnie arra, hogy a zártkörű működésről átvált egy nyilvános működésre, mert ez a felügyelő hatóságok, a befektetők, a piacok felé transzparenciával jár, tehát a működési módszereket át kell tudni alakítani.

Mik azok a területek, amiben leginkább tanácsadói támogatásra szorulnak a piacra lépésre készülő vállalatok? Mennyire tud gördülékeny lenni a folyamat, mik azok a buktatók, amelyek miatt elhúzódik, mivel birkóznak meg nehezen a cégek?

P.G.: Ez ügyfelenként eltérő, van olyan cég, amely már kiforrott vállalati szervezettel rendelkezik és úgy vág neki a tőzsdének, ott nyilván egyszerűbb a helyzet, mert már megvannak azok a működési elvek a szervezetben, amiket csak itt-ott kell áthangolni. Kisebb szervezeteknél viszont ezeket még ki kell építeni, ott ez egy hosszabb, nehezebb hosszabb folyamat. Jellemzően azt látjuk, ha egyszer megtörtént az elhatározás, akkor általában készek is meghozni ezeket a változtatásokat, amelyek egyébként a tőzsdétől függetlenül hasznosak, hatékonyabbá teszi a belső folyamatokat, a cég működését.

A Stradamus nyerte „Az év kijelölt tanácsadója a BÉT Xtend piacon” díjat. Milyen teljesítmény van az eredmény mögött?

Simon Stella: Az AegisLegal Ügyvédi Irodát három éve alapítottuk, de

hamar felismertük azt, hogy az ügyfeleinknek nem kizárólag jogi szolgáltatásokra és tanácsokra van szüksége, hanem a tőzsdére lépés nagyon komoly finanszírozási megoldásokat, pénzügyi tanácsadást is igényel.

Ezt szerettük volna házon belül tartani, ahogy a Big4 tanácsadó cégek az adótanácsadáson, könyvvizsgálaton túl, a jogi szolgáltatást és egyéb tanácsadást egy csomagban nyújtják. Ehhez Boros Áronban és Kovács Bálintban találtunk jó partnerre, akikkel közösen indítottuk a Stradamus Zrt.-t, amelynek résztulajdonosai vagyunk, illetve igazgatósági tagja vagyok. 2022-ben a 12-ből négy cégnek nyújtottunk tőzsdei bevezetéshez kapcsolódó jogi tanácsadást, ebből 3 a Stradamus ügyfele is lett, tavaly pedig a STRT Holding tőzsdei bevezetését támogattuk. Büszke vagyok arra, hogy a BÉT díjazott minket, de leginkább arra vagyok büszke, hogy a STRT Holding nyerte el az Év Kibocsátója a BÉT Xtend Piacon díjat. Azt gondolom, hogy tanácsadóként ez az igazi elismerése a munkánknak.

Hogyan értékelik a BÉT Xtend tavalyi évét?

B.P.: Meglehetősen nehéz éve volt a tőzsdének a tavalyi, egyrészt a hozam környezet, másrészt az állampapírok brutális tőkeelvonása miatt, de annak a hatása sem volt elhanyagolható, hogy kifutott a tőzsdére lépést ösztönző uniós pályázati program, amiből a költségek egy részét finanszírozni lehetett. Mi ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy a kedvezőtlen piaci körülmények ellenére belevágunk, amit rajtunk kívül kevés cég vállalt be.

P.G.: Átmenetileg ez egy nehezebb év volt, mert a magas állampapír-hozamokkal nehéz volt versenyezni, de most már azt látjuk, hogy a makrogazdasági környezet normalizálódik, a kamatcsökkenéssel egyre inkább attraktívvá válnak a tőkepiacok, az intézményi befektetők étvágya is elkezd majd növekedni. A STRT Holding bevezetése, a maga 1,15 milliárd forintos kibocsátásával -amely az Xtend történetében a legnagyobb értékű tőzsdei bevezetést megelőző forrásbevonás, amelyet kizárólag magánbefektetők megkeresésével értünk el - , azt mutatja, hogy

akármilyen gazdasági klíma van, ha valaki egy jó, megalapozott sztorival, jó árazással megy ki a piacra, az így is tud tőkét bevonni.

A STRT esetében a jó sztori Balogh Péter személyes brandje, vagy a fentebb vázolt vízió volt, hogy a cég egy olyan csatornaként tud működni, amely összetudja kötni a magántőkét a forráshiányos, de nagy hozamot ígérő startupokkal?

B.P.: Több mint 70 befektetőnk volt ebben az 1,15 milliárdos tőkebevonási körben, akik szinte mind szakmai befektetők, akik értik a startup piac kihívásait és lehetőségeit, vagyis olyan emberek adtak nekünk pénzt és bizalmat, akik a személyes hitelességen és a szakmában elért eredményeken túl, elhiszik, hogy amit elképzeltünk, azt meg is tudjuk valósítani.

Hosszabb távon az is cél, hogy a kockázati tőkebefektetéseket, a startupokba való hosszú távú beszállást minél több magánszemély, intézményi befektető számára elérhetővé tegyük, akár a portfóliójának egy kis részeként az ingatlan, kötvény, részvény, kripto stb. mellett, mert a korai fázisú innovációs befektetés is egy jó adalék tud lenni, mi több, hosszú távon kiegyensúlyozza a portfóliót.

A későbbi tervek között szerepel a Standard kategóriába való lépés? Mi a stratégia, meddig érdemes az Xtend-en szerepelni, mikortól válik indokolttá a váltás?

B.P.: Ez egy stratégiai döntés a cég részéről, a Standard kategória elvárásai nem sokkal magasabbak, mint az Xtendé, de tény hogy együtt jár újabb követelményekkel, még egy kicsit szigorúbb, professzionálisabb, költségesebb, például át kell térni az IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) szerinti éves beszámoló készítésére, és számos részletben kell magát a cégnek a menedzsmentben utolérnie, de ez egy megugorhatónak tűnő akadály, aminek a célja igazából az, hogy a Standardra átvezetve még szélesebb az a közönség, akit meg lehet szólítani, még könnyebben fektetnek be intézményi befektetők.

P.G.: A Standard kategóriába fellépés is több vagy kevesebb tanácsadási tevékenységet igényel, már csak azért is, mert a kötelezően előírt prospektus elkészítése mellett jellemzően a cég ilyenkor egy másodlagos nyilvános kibocsátást is végrehajt, hiszen végső soron ez a tőzsdei részvétel célja, ebben pedig komoly támogatásra van szüksége a kibocsátónak.  

Mi a tapasztalat, a tőzsdére lépéssel járó általános feladatok mellett milyen tanácsadói szolgáltatásokat keresnek még a vállalatok?

S.S.: A Stradamus alapvetően ESG és finanszírozási tanácsadást nyújt, de ha egy társaság tulajdonosa értékesíteni szeretné a céget, akkor abban is tudunk segíteni, illetve az idei évtől vezetői coaching szolgáltatást is nyújtunk. Az utóbbi időben úgy látjuk, hogy az ESG tanácsadás az, ami az egyik legkeresettebb szolgáltatásunk, ami az uniós és a magyar szabályozás miatt reflektorfénybe került. Bizakodóak vagyunk abban, hogy az MNB újra fogja indítani Növekedési Kötvényprogramját, amely keretében lehetőség nyílik akár zöld kötvény kibocsátásra, amelynek folyamatát a hitelminősítés megszerzésétől, a zöld keretrendszer elkészítésén át a kibocsátásáig végig tudjuk kísérni.

A cikk megjelenését az AegisLegal Ügyvédi Iroda támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ