A vidéki kkv-kat is energizálják a kedvező finanszírozási konstrukciók - Miskolcra érkezett az országos gazdasági roadshow

Veszprém, Pécs, Kecskemét, Szeged és Szolnok után Miskolcon is nagy érdeklődés kísérte a Portfolio és a KAVOSZ országos finanszírozási-gazdasági roadshow-ját, ahol a kkv-k számára nyitva álló fejlesztési lehetőségek kerültek terítékre.

A rendelkezésre álló eszköztárral annál is inkább érdemes minden helyi vállalkozónak tisztában lennie, mert a felmérések szerint országosan a kkv-k több mint fele kedvezőtlenül vagy rendkívül kedvezőtlenül ítéli meg jelenlegi helyzetét.

„A fellendüléshez a hitelezési aktivitás növekedése is kell” – mondta Lukács Zsuzsanna, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozások védelméért felelős helyettes államtitkára Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének köszöntője után.

A vállalatok azonban inkább kivárnak, és ennek a beruházások szükségtelennek ítélése mellett elsősorban a gyenge hazai belső kereslet az oka.

A külföldi piacok dinamikájában jóval többen bíznak, ezt is szolgálja a Demján Sándor Program keretében megnyitott új EXIM hitel, amelyre le is csaptak a vállalkozások.

A hazai gazdaság megerősítéséhez méretugrásra van szükség, hogy a kkv-k nagyvállalattá fejlődhessenek és stabilan hozzájáruljanak az exportteljesítményhez

– tette hozzá Lukács Zsuzsanna.

A gazdasági élénkülés visszanyerésében óriási szerepe lehet a Széchenyi Kártya Hitelprogramnak, amely március 1-je óta még kedvezőbb kamatozású finanszírozási konstrukciókkal várja a kkv-kat. Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója rámutatott, hogy a 10 évre fix 3%-on elérhető beruházási hitelek hatalmas segítséget jelentenek a tervezhetőséghez. Sőt, ha ún. zöld beruházásról van szó, a kamat akár 1,5% is lehet.

A Széchenyi Kártya Program igazi sikertörténet: fennállásának 23 éve alatt mintegy 9 ezer milliárd forint értékben kötöttek szerződést.

Az idei év is mozgalmasan alakult országosan és helyi szinten egyaránt, hiszen csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 340 szerződés jött létre 11 milliárd forint értékben.

„A jelenlegi alapkamat visszafogja a hitelkeresletet, így a felülvizsgálat időszerű lehet. Mindazonáltal az infláció féken tartása a legfontosabb” – állapította meg Krisán László.

A magyar kkv-k egyik fontos feladata, hogy digitalizáció téren fejlődjenek, hiszen a fejlett (pl. felhőalapú, MI) technológiák alkalmazásában továbbra is lemaradásban vannak az uniós átlagtól – állapította meg Ádám Imre, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei VOSZ Szervezet elnöke. A VOSZ széles eszköztárral segíti a vállalatok általános felzárkózását, legyen szó képzésről, rendezvényekről vagy tanácsadásról – mindezt országos irodahálózaton keresztül.

Az érdekvédelmi szervezet ezen túl különös hangsúlyt fordít arra, hogy támogatást nyújtson a beszállítóvá váláshoz, valamint az induló vállalkozások mentorálásához.

A digitalizáció jelentőségét ecsetelte Koleszár Péter, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Modern Vállalkozások Program 2.0 ügyfélszolgálati- és tanácsadási koordinátora is, rámutatva, hogy ez az egyik leggyorsabban megtérülő beruházás.

„A digitálisan felkészült, a Modern Vállalkozások Programban Digitális Fejlesztési Koncepciót szerzett vállalkozások átlagosan nagyjából 40%-al magasabb árbevételt értek el passzív társaiknál” – idézte fel a szakember, miközben hangsúlyozta, hogy a digitalizáció az egyetlen eszköz, amely az utóbbi évek kríziseire, gazdasági megmérettetéseire rendre szállította a választ (munkaerőhiány, társadalmi izoláció, energiakrízis stb.).

Az ezzel kapcsolatos beruházások forrásoldala többek között a DIMOP Plusz keretében áll rendelkezésre, amelyről Pénzes Norbert, az Energiaügyi Minisztérium projektmenedzsere beszélt részletesen.

Ennek keretében számos vállalati digitalizációs konstrukció érhető el. Így például országosan a nagyon alacsony és alacsony digitális intenzitással rendelkező mikro-, kis- és középvállalatok

közel 30 milliárdos keret erejéig egyenként 3 és 20 millió Ft közötti összeget igényelhetnek, ahol a visszatérítendő támogatás 50%-ban vissza nem térítendővé válhat.

A növekedési aranykorból a permakrízisbe fordult a magyar gazdaság, amelyből elég nehéz kikecmeregni. „Hozzászoktunk a gyors gazdasági növekedéshez, de most a karakteres gazdasági élénkülés nem akar jönni” – mondta Madár István, a Portfolio Csoport vezető elemzője.

A fogyasztásban lennének növekedési tartalékok, az infláció „hosszú árnyéka” azonban egyelőre óvatosságban tartja a háztartásokat. Ehhez társul egy sor egyéb fékező tényező, mint pl. az uniós források elapadása, a trumpi vámháború pedig még inkább fokozza a bizonytalanságot.

Mindez azt vetíti előre, hogy érdemes a kockázatokat minimalizálni, ugyanis ez egy sokkal veszélyesebb terep, mint a tízes évek időszaka – vélekedett a szakember.

Megváltozott a mérce

Feljöttek a versenytársak, így folyamatosan elemeznünk kell a piacokat, megváltozott a mérce. Nem elég kivárni a ciklikus problémákat kiülni, a strukturális kihívásokra is válaszokat kell találni – adott helyzetképet Fükő László, a Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft. ügyvezető igazgatója, abban a kerekasztal-beszélgetésben, amelyet Csabai Tamás, Széchenyi Kártya irodavezető, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara moderált.

Ahol megtérülő beruházásról van szó, az meg is valósul, függetlenül a gazdasági helyzettől, bizonyos esetekben azonban túlkapacitások is kialakultak, ezért az innovációs célú projektek prioritást élveznek, mutatott ár a szakember.

A munkaerőpiac kapcsán hozzátette: most éppen ideális a helyzet, de ha elkezdenek termelni a vállalatok, akkor sokkal nehezebb lesz embert találni.

Máthé-Nagy Dávid Zsolt, a Patec Precision Kft. cégvezetője elmondta, hogy TIER 2-es autóipari beszállítóként az emelkedő árak és a keresletvisszaesés szendvicsébe kerültek.

A beruházási kedv azért megvan: most a termelékenységnövelő és létszám-optimalizáló beruházásokra koncentrálunk, vagy olyanokra, amelyek a későbbi üzletek elnyerésében segítenek

– jegyezte meg. Az elérhető beruházási és képzési támogatások ugyanakkor nagyot nyomnak a latba.

Mivel a cégnél a fémsajtolás speciális tevékenység, égető probléma szakképzett embert találni, a külföldi munkavállalók alkalmazására vonatkozó korlátozások ezért nehézséget okoznak.

Sütő Zsolt, a kezességvállalásokat nyújtó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzletfejlesztési igazgató helyettese hangsúlyozta, hogy tevékenységük anticiklikus jellegű. „Amikor nehezebbé válik a banki hitelezés, akkor értékelődik fel a szerepünk, így pl. 2024-től, amikor erőteljesen elkezdett csökkenni a beruházási kedv a forrásbőség és a megrendelések elapadása miatt” – mondta a szakember. A lehetőségek megvannak támogatott hitelek formájában; a kérdés az, hogy bele akarnak-e vágni a cégek egy-egy projektbe.

Zelei György Ignác, a KISS Cégcsoport műszaki vezetője az energiaproblémára hívta fel a figyelmet, amit a földgáz kiváltására szolgáló biomassza tüzeléssel, veszélyes hulladék elégetéséből nyert hőtermeléssel és napelem-telepítéssel igyekeznek ellensúlyozni. „Célunk az energiaköltségek kordában tartása, miközben muszáj folyamatosan új piacok után nézni” – mondta, és úgy vélekedett, hogy a pályázati lehetőségek vonzóak, de bizonyos esetekben az adott feltételeknek nehéz megfelelni, ami korlátozhatja a beruházások megvalósulását.

A körút lassan záró szakaszába fordul, három állomás maradt hátra:

• május 20., Nyíregyháza
• május 21., Győr
• május 21., Székesfehérvár

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ