A hatékonyságnövelés csak az előremenekülés része – Így fordíthatják saját előnyükre a kkv-k a nehéz időket

A Portfolio és a KAVOSZ közös országjárása Veszprémben indult útjára, ahol a kis- és középvállalatokat érintő legégetőbb gazdasági és finanszírozási kérdések kerültek terítékre.

Madár István, a Portfolio Csoport vezető elemzője a magyar gazdaság állapotát elemezve felhívta a figyelmet, hogy az infláció idén is nagyobb lesz, mint a növekedés.

A tízes években hozzászoktunk a gyors gazdasági növekedéshez, a növekedési aranykor azonban 2019-ben lezárult, és most a karakteres gazdasági élénkülés nem akar jönni – mutatott rá a szakember.

Ami fájdalmas, hogy 2022 óta megállt a növekedés, és letértünk a növekedési pályáról, azonban a múltból lehet tanulni

– mondta Madár István.

A 2020-as időszak teljesen más kereteket mutat, most pedig az erősebb keresleti és kínálati korlátok mellett szűkült a gazdaságpolitikai mozgástér is. A nagy kérdés, hogy tartósak-e a mostani fékező hatások.

Tény, hogy részben strukturális, részben ciklikus tényezőkről van szó, és míg a fogyasztásban van a legnagyobb növekedési potenciál, a beruházások zuhanása kiemelten érzékenyen érinti a kilátásokat.

Az infláció hosszú árnyéka a reálbér-emelkedés ellenére erősen hat, ezt pedig egy sor negatív tényező tetézi, ahol a Trump által kirobbantott vámháború csak hab a tortán, sorolta a magyar gazdaság előtt tornyosuló nehézségeket a vezető elemző.

Czimbalmos Levente, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Digitalizációs Kollégium titkára és módszertani vezetője kiemelte, hogy a digitális fejlettséget mérő DESI uniós index mérőszámai vonatkozásában Magyarország sokáig rosszul szerepelt, azonban az ezen belüli digitális intezitás kompozit index javulást mutat, és ez jó jel.

„Az utóbbi években elindult egy digitális fölzárkózás, az uniós átlagot elkezdtük beérni, mindez azonban nem elegendő” – mutatott rá. Czimbalmos Levente ezen túl elmondta, hogy a digitalizációra fordított források az egyik leggyorsabban megtérülő beruházást jelentik.

Ez a folyamat soha nincs kész, ehhez túl gyorsan fejlődik minden, a digitalizáció segítségével azonban jelentősen nő a vállalat ellenállóképessége

– jegyezte meg.

Gazsi Attila, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnökhelyettese a szervezet eredményeit és céljait összegezte a hallgatóság számára. „Az érdekvédelem jegyében folyamatosan gyűjtjük a vállalkozók javaslatait, hogy ezáltal elérjük helyzetük javulását, ahol például az adminisztrációs terhek csökkentése továbbra is aktuális téma” – mondta Gazsi Attila.

A válságkezelési és versenyképességi tapasztalatokat napirendre tűző vállalatvezetői kerekasztalon – Tornai Tamás, a VKIK Ipari Tagozata alelnökének moderálása mellett – Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem dékánja egyebek mellett az oktatási és a vállalkozói szféra közötti együttműködés szorosabbra fűzésének fontosságát emelte ki. Úgy véli ugyanakkor, hogy az egyetemek számára alapvetően a tehetségek bevonzása is elengedhetetlen egy romló demográfiai közegben.

„Ezt hivatott segíteni a most megszerzett, üzleti iskoláknak szóló nemzetközi akkreditáció, amelyből a régióban tizennégy van. Ez alkalmas lehet célunk elérésére, azaz hogy a nemzetközi hallgatók jelenlegi számát megduplázzuk” – tette hozzá Fehérvölgyi Beáta.

A hatékonyságnövelés önmagában nem elég

Kamrás Gábor, a BACHL Hőszigetelőanyag-gyártó Kft. ügyvezetője úgy véli, hogy a Covidhoz képest most sokkal rosszabb a helyzet. Akkor felfelé ment minden, jutott pénz a felújításra, mindent el lehetett adni, kapacitást kellett növelni. Most viszont kapacitás kell csökkenteni, ami drága. A felszabadult erőforrásokat arra fordítják, hogy elvégzik a kötelező, ám „macerás” feladatokat – mindent, ami szabályozáshoz kötött. Emellett képzéseket szerveznek munkatársaiknak.

Mogyorósi Tamás, az Alap Európa Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: az erőltetett elektrifikáció egyik eredménye, hogy jelentős drágulás következett be az autóiparban.

Előremenekülés van. A támogatások igénybevétele ezért fontos, ugyanakkor a mindennapos innováció jegyében a hatékonyságnövelés, valamint az új piacok azonosítása még inkább

– mutatott rá.

Zentai Tibor, a Vesz-Mont 2000 Kft. ügyvezetője a kínai versenytársak hatalmas térnyerését említette, ami meghatározza működésüket. „Légüres térbe érkeztünk” – mondta, és kiemelte,

hogy hatékonyságnövelésre lesz szükség a versenyben való helytálláshoz, de az önmagában nem elegendő.

„Közös gondolkodásra van szükség, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben. A beszállítói lánc együttműködése is kell a versenyképesség javításához ” – összegzett a szakember.

Címlapkép forrása: Portfolio