A műtárgyak felé fordulnak a magyar befektetők? - Mutatjuk, mire érdemes figyelni

A múlt hónapban több jelentősebb aukció is alulmúlta a várakozásokat, csökken az érdeklődés a műtárgybefektetések iránt?

Egy-két aukcióból nem vonnék le messzemenő következtetéseket, mert hátra vannak a nagyobb aukciók novemberben, illetve decemberben, ráadásul egy-egy kiemelkedő értékű tétel is nagyban befolyásolhatja az egész piacot. Ugyanakkor van egy saját adatbázisunk, amelyben 60 ezer aukciós leütési adatot gondozunk, ezért én ezt tartom objektív tájékozódási pontnak: a műtárgy.com gondozásában adjuk ki "A magyar művészek aukciós piaca" című elemzésünket, amely az elmúlt tíz évet vizsgálja 2025 első félévéig bezárólag. Ebből az látszik, hogy amíg a nemzetközi piacon 30% feletti volt a visszaesés 2024-ben, addig

a magyar aukciós piac 6-7%-os emelkedést tudott produkálni, 2025 első félévében pedig már 20%-os növekedés látható.

Tehát az első féléves adatok alapján abban bízhatunk, hogy a szokásosan erősebb második félév is pozitív lesz és a piac kikecmereg a 2022 óta tartó lejtmenetből, illetve stagnálásból.

A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a műtárgypiac méretét tekintve fontos különbséget tenni a másodpiaci (aukciós) és az elsődleges (galériás) eladások között. Míg az aukciós piac adatai nyilvánosak és jól követhetők (2024-ben a nemzetközi, képzőművészeti művekből álló aukciós piac 9,9 milliárd dollár, a magyar pedig 9,8 milliárd forint forgalmat bonyolított), a galériás eladásokról kevesebb információ áll rendelkezésre, különösen Magyarországon. Az Art Basel UBS riportja szerint a teljes nemzetközi műtárgypiac 57,5 milliárd dollárra tehető (ideértve a nem képzőművészeti tárgyakat), ami azt jelenti, hogy a művészeti aukciók ennek csak mintegy ötödét-hatodát teszik ki. Idehaza azt gondolom, hogy az aukciós piac magasabb arányt képvisel a teljes műkereskedelemből.

A műtárgypiac sok szempontból eltér a legtöbb befektetési eszköztől, egyfajta jártasságot feltételez, amelynek hiánya korlátozza a piacra való belépés lehetőségét. Mennyire jellemző a magyar befektetők részéről, hogy segítséget kérjenek szakértőktől?

A művészeti tanácsadás és közvetítés – art advisory – szolgáltatás a magyar piacon még gyerekcipőben jár, több okból is. Először is nemcsak a magyar piac sajátossága, hanem általánosságban a műtárgyvásárlásé, hogy elsősorban az esztétikum a vezérlőelv. Ezért a kiválasztáshoz kevesen kérnek tanácsot, pedig, ha azt látnák, hogy a kínálat jóval szélesebb annál, mint amit elsőre egy-egy aukción vagy galériánál látnak, már biztosan megfontolnák.

Van egy olyan szempontrendszer, amelyet, ha figyelembe veszünk, akkor nem csak szép műtárgyat veszünk, hanem értékállót is.

Ilyen például, hogy megvizsgáljuk, hogy a művész munkái milyen köz-, illetve magángyűjteményekben szerepelnek, hol és kivel állított ki, milyen hazai és nemzetközi szereplése volt galériákban, intézményekben, valamint azt is, hogy milyen aukciós teljesítményt tudhat maga mögött.

Jellemzően az kér tanácsot, aki értékeli a szakmai és piaci tudást, amit a művészeti tanácsadó nyújt vagy szeretne hozzáférést azokhoz a művekhez, amelyek közvetlenül nem, vagy csak nehezen elérhetőek a piacon. Egyfajta alázat is kell ahhoz, hogy a gyűjtő beengedje a tanácsadót az ő jellemzően zárt világába, gyűjteményébe. Nagyon közvetlen, szinte baráti kapcsolat szükséges az ügyfelekkel, ugyanakkor nagyon fontosnak tartom a transzparenciát mindkét oldalról a sikeres együttműködés érdekében.

A műtárgybefektetések esetében különösen fontos az esztétikum, a műtárgy „helyet foglal” az otthonunkban, betölti a teret, hatást gyakorol a mindennapjainkra. Ezen túl egy társadalmi hozamot is jelenthet számunkra, ha az egy társadalmilag fontos problémát vagy értékrendet kommunikál.

Ezt nemcsak az Art Advisory Budapest szolgáltatásunk során szerzett saját tapasztalataink, de a Deloitte-tal közösen végzett kutatásuk is alátámasztotta, amely szerint,

a vásárlók elsődleges motivációja esztétikai, érzelmi, a befektetési szempont általában másodlagos.

Még egy érdekesség, ami saját ügyfeleimre is jellemző: legtöbben impulzusvásárlók, a megszerzési vágy motiválja őket, ha nem azonnal, vagy rövid időn belül döntenek, akkor általában meg is hiúsul a vásárlás. Ezt is alátámasztja a Deloitte-tal közös felmérés  –, miszerint a műtárgyvásárlók többsége gyorsan hoz döntést: a gyűjtők 22%-a azonnal, további 30%-a pedig egy-két napon belül dönt a vásárlásról.

Ha kifejezetten az értéknövekedés az elsődleges cél, milyen műtárgyakat érdemes vásárolni?

A befektetési szempontokat előtérbe helyező vásárlók számára olyan művészek műveit érdemes választani, akik vagy már szerepelnek a másodlagos piacon és visszakövethetően jó eredményeik (leütési áraik) vannak, vagy olyanokat, akiket szakmailag elismert galériák képviselnek, olyanok, akik nemzetközi vásárokon is jelen vannak – ezáltal a galéria törekszik arra, hogy nemzetközi gyűjtői kört alakítson ki a művésznek. Ahhoz, hogy kiugró sikert érjen el egy magyar művész, elengedhetetlen a nemzetközi szereplés és a közgyűjteményi bekerülés.

A befektetési céllal történő vásárlásnál fontos szempont tehát a későbbi eladhatóság. Adatbázisunk árelemzései vizsgálják a művész elmúlt évekbeli teljesítményét, rekord árait, valamint a magyar és nemzetközi eladási forgalom megoszlási rátáját.

Ha egy művész csak Magyarországon tud eladni, az problémát jelenthet a művek nemzetközi likviditásában.

Ideális esetben ez az arány kiegyenlített vagy nemzetközi túlsúlyos, (mint például Hantai Simon, Moholy-Nagy László vagy Vasarely Victor), ami kifejezetten előnyös befektetési szempontból.

Az adatbázisunk alapján azonosítható az a Top 20 élő és 20 nem élő művész, akiknek jó a likviditása, több művük szerepel árveréseken, és teljesítményük nyomon követhető.

A tanácsadás abban nyújt segítséget, hogy ezeknek a művészeknek a kínálatát széles spektrumon feltérképezi, legyen szó hazai vagy nemzetközi aukciókról, a művész galériájának kínálatáról vagy magángyűjteményekről. Például Vasarely, Hantai, Moholy-Nagy vagy Vera Molnar esetében nemzetközi kutatásaink is vannak a művek feltérképezésére. Bár a magyar gyűjtőknél egyelőre nem jellemző, de érdemes lehet sikeres nemzetközi művészeket is a fókuszba helyezni, itt is fontos a tájékozottság és a felkészültség. Ezért is fontos, hogy mint művészeti tanácsadó rálássunk a nemzetközi piacra. Évek alatt sikerült kiépíteni egy stabil kapcsolatot a nemzetközi nagy galériákkal. Kaput szeretnénk nyitni a nemzetközi piacok felé, ezt is erősítve nemrégiben Párizsban szerveztünk egy különleges gyűjtői programsorozatot.

Milyen kérdések merülnek fel leggyakrabban a tanácsadás során?

Az art advisory tevékenységünk kapcsán négy fő ügyfélcsoportot azonosíthatunk. A már említett első típus, aki érzelmi, esztétikai vagy lakberendezési céllal keres alkotásokat, akiknél fontos szempont a stílus, a technika és a méret. Ez a legjellemzőbb, de itt is vannak kihívások, amikor például nagyméretű képet keresünk lépcsőházba, méretben azonos festményt nappaliba. Olyan is előfordul, hogy egy tematikai szempont szerint vadászunk műalkotásokat (pl. repülés) vagy egy speciális médiumban (üveg, kerámia) keresgélünk.

A második típus befektetési céllal, meghatározott összegkerettel vásárol műtárgyakat, itt a likviditás és a hozam a legfontosabb elvárás – ilyen esetekben jellemzően a táblázatban szereplő Top 15 művésztől keresünk alkotásokat. A harmadik típusú ügyfél már rendelkezik gyűjteménnyel, és konkrét műveket keres, amelyek illeszkednek a meglévő kollekciójukba (pl. Mengyán András vagy Nádler István korai műveit keresik). A negyedik csoportba az intézményi gyűjtemények tartoznak, ahova mi teszünk javaslatot. Folyamatban van egy nemzetközi gyűjteményi bekerülés is, amelyről egyelőre nem tudok többet mondani.

Milyen egyéb, akár technikai kérdések merülhetnek fel a műtárgybefektetés során, amiben az art advisory tevékenység segíthet?

A kiindulópont a tanácsadás, ami indulhat onnan, hogy valaki egy összeget szeretne befektetni és nincs semmilyen preferenciája, egészen odáig, hogy egy konkrét műtárgyat kell felkutatni.

A kutatómunka olykor nem is áll meg a műtárgy megtalálásánál. Legutóbb, amikor egy Vasarely falikárpitot kutattam fel, egészen odáig elmentem, hogy a kárpitot eredetileg készítő céggel is felvettem a kapcsolatot, sőt azóta közvetlen szakmai kapcsolatban is vagyunk és meghívtak gyárlátogatásra Aubussonba.

A műtárgy kiválasztása után következik a közvetítés, amikor segíteni kell a vásárlási folyamatban, itt az ártárgyalástól kezdve jelen vagyok a folyamatban, segítem a választásban és abban, hogy megkapja a mű az eredetiségi igazolást. Természetesen segítünk a műtárgyak kezelésével kapcsolatban is, ha erre van igény. Volt, hogy egy nagy értékű Nádler István festményhez kellett találni egy jó keretezőt, hogy méltó módon legyen elhelyezve a mű. Előfordult, hogy eredetiségvizsgálathoz kértek segítséget, de van, hogy egyszerűen a szállításban kell segíteni. Volt rá példa, hogy egy svájci galériából kellett megszervezni a szállítást, ahol már vámeljárási kérdések is felmerültek, amihez külön szakértőt kellett bevonni. Adóügyi szakértő bevonása ott is felmerülhet, hogy magánszemélyként vagy cég nevére történjen a vásárlás, de jogászt is ajánlunk, ha például egy gyűjtemény esetében előjön a bizalmi vagyonkezelés vagy az öröklés témaköre.

Mennyire tudatosak az ügyfelek például a műtárgyvagyonuk kezelése, örökösödés szempontjából, milyen buktatókra érdemes itt felkészülni?

A műtárgy megvételénél jellemzően nagyon bátrak a vásárlók, ahogy a kutatásból is kiderült, gyorsan, érzelmi alapon hoznak döntést, nem gondolják, hogy szükségük van tanácsadásra, egészen addig, amíg egy nem várt esemény, például a nemzetközi szakirodalomban 3D-ként emlegetett körülmények egyike – death, debt, divorce – be nem következik. Mi mindig felhívjuk az ügyfeleink figyelmét, hogy érdemes előre gondolkozni.

Egyrészt nagyon fontos nyilvántartást vezetni: pontosan mikor, hol, mit vásároltak (művész neve, mű címe), mennyiért, milyen méretben, milyen technikával készült a bekerült alkotás. Meglepő eredmény volt a felmérésünkben, hogy a gyűjtők 49%-a nem vezet egyáltalán, semmilyen formában nyilvántartást erről a vagyonelemükről. A vezetett adatok több okból fontosak: nyilvántarthatók az esetleges állagromlások, nyomon követhetőek a múzeumi kölcsönadások, a művek szereplése kiadványokban, a művekhez hasonló aukciós eredmények trackingelhetők, de összességében arra, hogy átlássuk a gyűjteményt. Amikor egy gyűjteményt felértékeltetünk, az az első lépés, hogy ezt az adatbázist létre kell hozni. A legtöbb gyűjtő nincs tisztában a gyűjteménye értékével, csak ha valamilyen elidegenítésre készül a fentebb említett 3D okok kapcsán.

Azért is, hogy nyíltan tudjunk beszélni a műtárgyakról, mint vagyonelemekről, jogi és adójogi kérdésekről pl. a továbbörökítés kapcsán egy panelbeszélgetést szerveztünk a Műtárgybefektetési Konferencián. Itt is a tudatosságot hangsúlyoznám, ugyanolyan gondossággal kell a műtárgyak tekintetében eljárni, mint más vagyonelemeknél. Ha jól megalapozottak a döntéseink, akkor egy kvalitásos, jó hozamú műtárgyportfoliót tudhatunk majd magunkénak.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ