Akár már májusban tetőzhetett az áremelkedési ütem Magyarországon, legalábbis a Portfolio által megkérdezett szakemberek a júniusi csökkenés után nem számítanak további emelkedésre az inflációban. Ez pedig az MNB számára is jó hír lehet, hiszen visszaigazolhatja a jegybank laza politikájának a helyességét.
A világgazdasági válságot követően az újonnan induló magyar vállalatok túlélési esélyei szinte folyamatosan romlottak, majd viszonylag alacsony szinten stagnáltak, annak ellenére, hogy a GDP-növekedés évek óta dinamikusnak mondható. A KSH friss jelentése alapján azonban a 2017-es év fordulatot hozott.
Kiadta a KSH a lakásépítésekre vonatkozó legfrissebb elemzését, melyből kiderül, hogy 2019 I. félévében 6472 új lakás épült, 0,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 18 227 volt, 0,9%-kal több, mint 2018 azonos időszakában.
Az elmúlt évben közel 7300 olyan adásvételt rögzítettek Magyarországon, ahol egy külföldi magánszemély volt a vásárló. A nem magyar nemzetiségűek költéseinek a súlya a magyar lakáspiac teljes forgalmán belül ugyan nem számottevő, mintegy 2,3%, Budapesten azonban eléri a 12, a pesti belső kerületekben pedig a 26%-ot. A belvárosban tapasztalt erős külföldi aktivitás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezeken a területeken egyre jobban elszakadjanak a lakásárak a város, vagy az ország más területén jellemző átlagáraktól.
Kiadta legfrissebb lakáspiaci számait a KSH, amiből kiderül, hogy 2019 első negyedévében is tovább emelkedtek a lakásárak, sőt, a tavalyi évben az adásvételek száma is magasabb volt, mint 2017-ben. Egy átlagos használt lakás Budapesten már tavaly is közel 30 millió forintba került, idén ennél biztosan magasabb árakkal találkozunk. Mutatjuk, mi történt a használt és mi az új lakások piacán.
A hét meghatározó eseménye egyértelműen a Fed kamatdöntése lesz, de emellett is megjelenik egy sor fontos makroadat. Európából is elkezdenek lassan csordogálni a második negyedéves GDP-adatok, itthon pedig a KSH tesz sűrűvé a hetet.
Meghaladja az öt százalékot a szakemberhiány az egészségügyben - írja a pénteki Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva, hozzátéve, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérése viszont 10-15 százalékos hiányról tanúskodik.
Májusban 26%-kal haladta meg az építőipari termelés az előző év azonos időszakában mért szintet, míg havi alapon 0,6%-os csökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Úgy tűnik, véget ért az idei év elején látott 40-50%-os növekedés időszaka, miközben a megrendelési adatok is egy lassabb növekedési pályát rajzolnak ki.
A rengeteg EU-s és magyar költségvetési támogatás, illetve az intézményrendszer 2014-es átalakítása oda vezetett, hogy a GDP 1,35%-áról 1,49%-ára ugrott 2018-ra a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya - derült ki a KSH most frissített adattáblájából.
Elnézve a hirdetőoldalakon kínált kiadó lakások árait, általában igencsak túlárazott bérleti piacról beszélünk, a valóság azonban ettől jócskán eltér. Ezek a kínálati árak ugyanis a piac csak egy részére igazak, a másik jelentős részükben a bérleti viszonyok valamilyen ismeretség által jönnek létre, a tulajdonos így kisebb kockázatot vállal mint egy vadidegennel, a bérlő pedig akár 30-40 ezer forinttal kevesebbet fizet havonta. Lássuk, hol számít leginkább az ismeretség, és hogy mennyit lehet nyerni azzal, ha valaki hosszú éveken át ugyanazt a lakást bérli.
Jegybanki eseményeknek híján leszünk a héten, ennek ellenére bőven lesznek olyan adatok, melyekre érdemes figyelni a befektetőknek. A hét elején például képet kapunk arról, lassul-e már a magyar gazdaság, illetve az állam első negyedéves gazdálkodásának összefoglalója is megjelenik.
Két éve nem nőttek olyan lassan a reálbérek Magyarországon, mint idén áprilisban. Ez azzal függ össze, hogy a béremelkedés kissé lelassult, miközben az infláció több mint hatéves csúcsra emelkedett.
A lakásbérlés intézménye Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár, de a lakáspiac szempontjából ezzel a szegmenssel is egyre inkább számolni kell. Eddig viszonylag kevés átfogó anyag született a témában, ezt hivatott pótolni a KSH legújabb felmérése, amelyben a bérleti díjakon túl azt is megvizsgálták, hogy milyen társadalmi csoportok, milyen környékeken, milyen típusú és méretű lakásokat bérelnek.
Az MNB kamatdöntése határozhatja meg a hangulatot a héten, a jegybank elsősorban a forint sorsára lehet hatással. Ráadásul nincs könnyű dolguk, hiszen a lassuló globális növekedés és az egyre lazábbá váló jegybankok között kellene óvatosan egyensúlyozniuk. Külföldön sokkal unalmasabb lehet a hét, igazán fontos adatra nem számíthatunk.
Itthon unalomba fullad a következő néhány nap, miközben külföldön csak úgy záporoznak majd a kamatdöntések. A befektetők elsősorban a Fedet figyelik, ahol egyre valószínűbb, hogy kamatcsökkentés lesz a következő lépés valamikor az év második felében.
Áprilisában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 40%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, azonban márciushoz képest 3,8%-kal csökkent a termelés a kiigazított index alapján - derült ki a KSH adataiból.
A hétfői ünnepnap miatt rövid hetünk lesz, melyen nem fognak hemzsegni a makroadatok, sőt igazán fontos számok nem várhatók sem itthon, sem külföldön. Egyelőre a jegybankok is szünetet tartanak az EKB múlt heti és a Fed jövő heti ülései között.
Sok lényeges esemény várható a héten és makroadatokban sem fogunk szűkölködni. Megismerjük például a 2020-as költségvetést, illetve inflációs adat is jön, ami a forint árfolyamára lehet hatással. Közben Európában Mario Draghiék döntésére figyelhet a piac elsősorban.
Sokat hallani arról, hogy Magyarországról mennyien vándorolnak ki Nyugatra, és arról is, hogy mennyien térnek vissza, azonban a belföldi vándorlásról jóval kevesebb szó esik. Viszont nagyon sok magyar dönt úgy minden évben, hogy lakhelyet változtat az országon belül, így fordulhat elő, hogy egyes területeken zuhan a népesség, máshol viszont növekszik. Bemutatjuk, hogy tavaly miként alakult a belföldi vándorlás, melyik megyék számítanak a nagy vesztesnek és hol nőtt igazán a népesség.
Az online pénztárgépek bevezetésének hatására a kis cégek bejelentett forgalma a kiskereskedelemben 20-26 százalékkal, az összevont szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban 30-40 százalékkal növekedett - derül ki a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal munkatársainak közös kutatásából. A fehéredési hatás a közepes cégeknél is jelentős volt mind a két szektorban, a nagy cégek esetében viszont csak a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban találtak kapcsolatot az online pénztárgépek bevezetése és a bejelentett forgalom alakulása között.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A frontvonalról szerzett tapasztalatokat hasznosították.
Mesterterv nyomába eredünk.
Megkönnyebbültek a befektetők.
Egészen jövő péntekig lesz érvényes.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
