Az importszám kissé lefelé módosítása miatt az előzetesen közöltnél 12 millió euróval több, 843 millió eurós többlet alakult ki novemberben a magyar külkereskedelemben, ami az utóbbi évek második legmagasabb havi adatának számít - közölte ma reggel a felülvizsgált adatot a KSH.
A hivatalos statisztikák is megerősítik azt, ami az ingatlanközvetítők becslései alapján eddig is sejteni lehetett. 2014-ben jelentősen bővült a forgalom a magyarországi lakáspiacon, ráadásul a használt lakások árai is emelkedésnek indultak - derült ki a KSH lakáspiaci statisztikai tükréből, mely a 2014. harmadik negyedéves adatokat dolgozta fel.
Októberben a nemzetgazdaságban az átlagos nettó kereset 3,3 százalékkal növekedett éves alapon, ami az októberi mínusz 0,4 százalékos inflációval együtt 3,7 százalékos nettó reálbér-emelkedést jelent.
A belföldi értékesítés és az ipari export is a gyengélkedés jeleit mutatja, közben a rendelésállományi statisztikák sem fényesek - ezek együttesen okozták azt a jókora negatív meglepetést, miszerint októberben 2,6%-os visszaesés mutatkozott az ipari termelésünkben, noha élénkülésre volt esély. A KSH ma reggel közzétett részletes októberi adataiból az is látszik, hogy feldolgozóipari alágazatok közül már jóformán csak a járműiparunk (illetve ennek exportja) "tartja valamennyire a lelket" az egész feldolgozóiparban (azaz ott is lassul a növekedés), közben az elektronikai exportunk éves alapon kissé csökkent. A rövid távú kilátásaink sem fényesek, hiszen a feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése mindössze 2,3%-kal emelkedett éves alapon.
A hagyományosan magas (idén történelmi csúcsot jelentő) szeptemberi külkereskedelmi mérleg többlet után idén októberben sokkal kisebb többlet alakult ki - közölte az előzetes adatot a KSH. Ez a számok nyelvén azt jelentette, hogy a kilencedik havi 953-ról 374 millió euróra esett a szuficitünk, nagyrészt azért, mert az exportunk éves összevetésben már újra csökkent.
A társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséről számol be a KSH ma megjelent kiadványa, ami a háztartások életszínvonalát hivatott bemutatni. A legszegényebbek részesedése a jövedelmekből folyamatosan csökken.
Az utóbbi években véghezvitt szigorítások a nyugdíjrendszerben beértek, a friss adatok alapján sikerült a férfiak esetében a korcentrumot a kötelező korhatár fölé emelni, bár a nők kedvezményes nyugdíjazása ezt a hatást részben ellensúlyozta. Tavaly nyugdíjra és egyéb ellátásokra összesen a GDP közel 12%-át fizette ki az ország, a fenntarthatóságot nehezíti hosszabb távon a társadalom öregedése és az alacsony születésszám. Elgondolkodtató, hogy a KSH adatai szerint az EU-s átlagnál a keresetekhez képest magasabb nyugdíjat ad a rendszer, azonban a nyugdíjak vásárlóértéke merőben elmarad a nemzetközi összehasonlításokhoz képest. A cikkből többek között az is kiderül, hogy melyik megyében a legjobb nyugdíjasnak lenni.
A 2014. év eddig összesített lakáspiaci adatai a forgalom élénkülését jelzik. Az első két negyedévben - az előzetes számítások szerint - 20%-ot meghaladó az értékesített lakások számának növekedése. Túlnyomóan használt lakások cseréltek gazdát, az új lakások részesedése a lakáspiaci forgalomból nem éri el a 2%-ot, áll a KSH legfrissebb lakáspiaci kiadványában.
Az idei év harmadik negyedévében tovább, 7,4 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Utoljára ennél alacsonyabb adat 2007 derekán jött ki, azonban túlzott optimizmusra még mindig nincs ok, hiszen a statisztikát jelentős mértékben javítják a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók is.
Augusztusban 2,2 százalékkal nőttek nemzetgazdasági szinten a nettó átlagkeresetek az egy évvel korábbi adathoz képest, ami az augusztusi hónapban mért 0,2 százalékos éves alapú inflációt figyelembe véve 2 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg.
Augusztusban visszaesést szenvedett el az építőipar: a KSH közlése szerint szezonálisan és munkanappal kiigazítva a termelés volumene 0,2%-kal alacsonyabb volt a júliusinál. A havi alapú visszaesés nem fest túl kedvező képet és ez a harmadik negyedéves GDP-növekedésre is kihathat.
2013 év elején nagyságrendileg 350 ezer olyan kivándorolt magyar élt a világban, akik 1989 után és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot - hangzott el a KSH által vezetett SEEMIG projekt sajtótájékoztatóján, melyen a magyarországi migráció helyzetéről készített átfogó kutatás eredményeit ismertették.
Negatív fordulatra számítanak a Portfolio által megkérdezett elemzők a szeptemberi inflációs adat kapcsán: a konszenzus szerint ugyanis 0,2 százalékkal csökkenhettek a fogyasztói árak éves alapon az augusztusban mért hasonló mértékű emelkedés után.
Az új uniós statisztikai módszertan miatt nemcsak a GDP-számokat kellett átírni, hanem a 2011-ben, az államhoz került nyugdíjvagyon elszámolását is. Ezért a három évvel ezelőtti jókora költségvetési többlet egy csapásra jelentős mínuszba fordult.
Az előzetes tervek szerint szeptemberben jelentek volna meg a magyarországi átfogó szegénységi és kirekesztési statisztikáknak, de a Központi Statisztikai Hivatal elhalasztotta az elemzés kiadását - írja a Világgazdaság. Az adatok elméletileg rendelkezésre állnak - hiszen az Eurostat már előzetesen közölte, hogy 3,3 millióan élnek szegénységben és társadalmi kirekesztésben Magyarországon -, mégis várni kell arra, hogy átfogó képet kapjunk a helyzetről.
Júliusban 2,5%-kal volt magasabb a kiskereskedelmi forgalom, mint egy évvel korábban. A KSH végre visszaállt a normális adatközlésre, így most úgy tűnik, hogy hozzá kell szoknunk az alacsonyabb számokhoz.
A kiskereskedelmi forgalmi statisztika amúgy is a mérési problémák és a "kreatív interpretáció" állatorvosi lova, az alábbi ábra azonban azt is megmutatja, hogy a mostanában hangoztatott jó hírek erősen viszonylagosak.
Folytatódtak az élénkülő munkaerő-piaci folyamatok 2014. május-július időszakban. A foglalkoztatottak száma nőtt, a munkanélkülieké pedig csökkent.
A vártnál intenzívebben, 3,9%-kal nőtt az idei első negyedévben a magyar gazdaság a KSH ma reggel közzétett első becslése alapján, ami 8 éve a leggyorsabb éves ütemnek számít és egyúttal az Eurostat adatai szerint az egész EU-ban is a legdinamikusabb növekedést a magyar gazdaság produkálta az említett időszak alatt. Negyedéves alapon 0,8%-os volt a bővülés üteme és feltehetően az ipar, illetve az építőipar húzta leginkább a gazdaságot.
A második negyedévi, 8 éves csúcsot jelentő GDP-növekedési ütem kapcsán a szokásosnál kicsit hosszabb közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyben a tárca többek között rögzíti: "A vártnál nagyobb GDP-növekedés hátterében a piaci szolgáltatások gyorsabb bővülése állhat." A kilátások kapcsán az NGM szakértői azt hangsúlyozzák, hogy "A bizalomindexek és a rendelésállományi adatok alapján tartósan magas maradhat a dinamika, így a 2014-es növekedés minden bizonnyal meghaladja a 3%-os értéket", "ami jóval magasabb, mint a legutóbbi Konvergencia Programban prognosztizált 2,3%-os mérték." Az idei első félév átlagában 3,7%-os volt a GDP-növekedés, így ennek tükrében kell értelmezni a 3% feletti növekedéssel kapcsolatos NGM-jelzést. Az alábbiakban az NGM közleményét közöljük.
A baloldalt erősítette a kezdetektől halálra ítélt jobboldali kezdeményezés.
A vámbejelentésekre figyelnek a befektetők.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Gyakorlati, hasznos, érthető
Kollégái figyeltek fel a tolmács gyanús tevékenységére.
Ennyire erős a verseny?
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
