KSH

Ismét mínuszban a magyar infláció

Negatív fordulatra számítanak a Portfolio által megkérdezett elemzők a szeptemberi inflációs adat kapcsán: a konszenzus szerint ugyanis 0,2 százalékkal csökkenhettek a fogyasztói árak éves alapon az augusztusban mért hasonló mértékű emelkedés után.

Újrakönyvelték a gigantikus nyugdíjvagyont

Az új uniós statisztikai módszertan miatt nemcsak a GDP-számokat kellett átírni, hanem a 2011-ben, az államhoz került nyugdíjvagyon elszámolását is. Ezért a három évvel ezelőtti jókora költségvetési többlet egy csapásra jelentős mínuszba fordult.

Szegény a KSH a szegénységhez

Az előzetes tervek szerint szeptemberben jelentek volna meg a magyarországi átfogó szegénységi és kirekesztési statisztikáknak, de a Központi Statisztikai Hivatal elhalasztotta az elemzés kiadását - írja a Világgazdaság. Az adatok elméletileg rendelkezésre állnak - hiszen az Eurostat már előzetesen közölte, hogy 3,3 millióan élnek szegénységben és társadalmi kirekesztésben Magyarországon -, mégis várni kell arra, hogy átfogó képet kapjunk a helyzetről.

Véget ért a feltupírozott számok időszaka

Júliusban 2,5%-kal volt magasabb a kiskereskedelmi forgalom, mint egy évvel korábban. A KSH végre visszaállt a normális adatközlésre, így most úgy tűnik, hogy hozzá kell szoknunk az alacsonyabb számokhoz.

A nap ábrája: úgy költünk, hogy nem is

A kiskereskedelmi forgalmi statisztika amúgy is a mérési problémák és a "kreatív interpretáció" állatorvosi lova, az alábbi ábra azonban azt is megmutatja, hogy a mostanában hangoztatott jó hírek erősen viszonylagosak.

Hatéves mélyponton a munkanélküliség

Folytatódtak az élénkülő munkaerő-piaci folyamatok 2014. május-július időszakban. A foglalkoztatottak száma nőtt, a munkanélkülieké pedig csökkent.

Mit szólnak az elemzők a 8 éves GDP-növekedési csúcshoz?

A vártnál intenzívebben, 3,9%-kal nőtt az idei első negyedévben a magyar gazdaság a KSH ma reggel közzétett első becslése alapján, ami 8 éve a leggyorsabb éves ütemnek számít és egyúttal az Eurostat adatai szerint az egész EU-ban is a legdinamikusabb növekedést a magyar gazdaság produkálta az említett időszak alatt. Negyedéves alapon 0,8%-os volt a bővülés üteme és feltehetően az ipar, illetve az építőipar húzta leginkább a gazdaságot.

NGM: 3% felett lesz az idei magyar növekedés

A második negyedévi, 8 éves csúcsot jelentő GDP-növekedési ütem kapcsán a szokásosnál kicsit hosszabb közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyben a tárca többek között rögzíti: "A vártnál nagyobb GDP-növekedés hátterében a piaci szolgáltatások gyorsabb bővülése állhat." A kilátások kapcsán az NGM szakértői azt hangsúlyozzák, hogy "A bizalomindexek és a rendelésállományi adatok alapján tartósan magas maradhat a dinamika, így a 2014-es növekedés minden bizonnyal meghaladja a 3%-os értéket", "ami jóval magasabb, mint a legutóbbi Konvergencia Programban prognosztizált 2,3%-os mérték." Az idei első félév átlagában 3,7%-os volt a GDP-növekedés, így ennek tükrében kell értelmezni a 3% feletti növekedéssel kapcsolatos NGM-jelzést. Az alábbiakban az NGM közleményét közöljük.

Itt a friss magyar GDP-adat!

Az első negyedévi 3,5% után 3,9%-kal, 8 éve nem látott ütemmel bővült a második negyedévben éves alapon a magyar gazdaság - közölte az előzetes, munkanaphatással korrigált adatot a KSH. Utóbbi gyorsabb, mint a Portfolio tegnap közzétett elemzői konszenzusa (3,6%), illetve egy egyszerű előrejelző modell által jelzett dinamika (szintén 3,6%). Negyedéves alapon a magyar gazdaság az első negyedévi 1,1% után 0,8%-kal bővült.

Szárnyaló magyar gazdaságról jöhet holnap adat

Csütörtök reggel teszi közzé az idei második negyedévi GDP-ről szóló előzetes becslését a KSH és mind a Portfolio szűk piaci konszenzusa, mind egy egyszerű becslő modell 4%-ot alulról közelítő (3,6%) adatot jelez az első negyedévi 3,5%-os meglepő dinamika után. Ha tényleg 4% közeli lenne a második negyedévi GDP-adat, akkor az 8 éves csúcsnak számítana, persze rögtön érdemes hozzátenni, hogy könnyen lehet: a mostani kiugró tempó inkább csak átmeneti jelenség.

Tényleg kétszámjegyű a bővülés a magyar ipari termelésben

Idén júniusában az ipari termelés 11,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit mind a nyers, mind a munkanaphatással tisztított adatok szerint - közölte az elsővel egyező második becslését ma reggel a KSH. A hivatal adatai szerint a termelés bővüléséhez elsősorban a járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó beszállítói ágazatokon kívül az élelmiszeripar és az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásának növekedése járult hozzá. Júniusban havi alapon igen dinamikusan, szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva 1,8%-os volt a bővülés mértéke. A júniusi adattal már rendelkezésünkre állnak az idei első fél év statisztikái, amelyek szerint az időszak átlagában 9,4%-os volt az ipari termelésbővülés az egy évvel korábbihoz képest. A rendelésállományi és új megrendelési statisztikák nem utalnak arra a romló külpiaci konjunktúrára, amely mind a német-francia adatokból, mind az orosz-ukrán válság és szankciók miatt a keleti piaci kiviteli lehetőségekből egyelőre kirajzolódik.

Igenis van infláció Magyarországon (3.)

A Porfolio elemzői konszenzusától minimálisan eltérően, 0,1%-kal emelkedtek júliusban éves alapon átlagosan a fogyasztói árak - közölte ma reggel a KSH. Ez tehát azt jelenti, hogy három egymást követő hónap után kilépett a negatív tartományból az inflációs mutatónk, igaz érdemi áremelkedés továbbra sem mutatható ki a gazdaságban. A maginflációban azonban ez tetten érhető (2,6%-on maradt az éves alapú drágulási ütem) és éppen emiatt továbbra sem beszélhetünk defláció közeli helyzetről a magyar gazdaságban. Idén júliusban egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal növekedtek.

Már nincs robbanás a kiskereskedelmünkben (2.)

A KSH által közölt mindkét idősor szerint lassult az utóbbi hónapokban a magyarországi kiskereskedelmi forgalom éves növekedési üteme, de persze még ez sem számít rossz teljesítménynek. Az azonos módszertan alapján készült idősor azt mutatja, hogy májusban csak 2,4%-os volt a forgalombővülés éves alapon az áprilisi 4,0%-os és a márciusi 6,1%-os ugrás után. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-től, illetve az online pénztárgéprendszer alapján kapott adatok idősora szerint májusban 4,9%-os bővülést jelez az áprilisi 6,3%-os, illetve márciusi 8,5%-os szárnyalás után.

Több gyerek született

Májusban 7 192 gyermek született, ami több a 2013 májusi születésszámnál, azonban a korábbi évekhez képest nem kimagasló szám. Eközben az év ötödik hónapjában 10 014-en haltak meg, így a természetes fogyás májusban 2 822 főt tett ki. Az első öthavi folyamatok szerint 35 525 gyermek született, 2,9%-kal több, mint egy évvel korábban.

Közel 30 százalékos építőipari szárnyalás Magyarországon

Májusban az építőipar termelése kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 28,7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál - tette közzé ma a KSH. Mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett: az épületeké 17,0, az egyéb építményeké 40,4%-kal. Amennyiben a havi adatot nézzük, akkor szezonálisan és munkanappal kiigazítva a termelés volumene 2,2%-kal magasabb volt az áprilisinál. A kiugró májusi termelési adatok alapján az év első öt hónapjában a termelés 27,8%-kal bővült 2013 azonos időszakához mérten.

Mitől nőtt közel 10 százalékkal a magyar ipari termelés?

Idén májusban mind a nyers, mind a munkanaphatással kiigazított index szerint csaknem kétszámjegyű ütemben, 9,6%-kal nőtt az ipari termelés Magyarországon, havi alapon viszont 1,0%-os termeléscsökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal. A ma közzétett részletes adatok szerint a termelés bővüléséhez elsősorban a járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó beszállítói ágazatokon kívül az élelmiszeripar és az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásának növekedése járult hozzá. Az orosz-ukrán válság a gyógyszertermelésben jócskán érezteti hatását: a legnagyobb mértékben ez az alág esett vissza éves alapon. Az ipari rendelésállományi adatok egyelőre továbbra is lendületes bővülést vetítenek előre, de a bizonytalanabbá váló európai konjunktúra miatt egyelőre kérdéses, hogy az év egészére is meglesz-e a kétszámjegyű ipari termelésbővülés.

Megvan, mekkora hiánnyal kezdődött az év

Az idei első negyedévben az előzetes adatok szerint 256,6 milliárd forint volt a kormányzati szektor hiánya, ez a GDP 3,6%-át tette ki - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A közmunkások okozták a GDP-robbanást?

A 3,5%-os, nagy meglepetést keltő első negyedéves gazdasági növekedésből akár 0,6 százalékpontot is magyarázhat a téli közmunka programok felfutása. Az viszont a GDP mérésének ismert bizonytalanságai mellett is érdekes kérdés, hogy valóban érdemes-e ekkora teljesítményjavulásnak elszámolni a közmunka programok hatását.

Hatéves mélyponton a munkanélküliségi ráta

Átlépte a 4,1 millió fős határt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, amellyel párhuzamosan 6 éves mélypontra, 8,1%-ra bukott a munkanélküliségi ráta - közölte ma reggel a február-áprilisi időszak adatait a KSH.

Így emelkedett a bérünk idén

Az év első három hónapjában átlagosan 1,8 százalékkal emelkedtek a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban. A bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban az első negyedévben 230 ezer forint volt, a versenyszférában 246 ezer forint. A nettó reálkeresetek emelkedése még a lényegében zéró inflációval is nagyon alacsony, nem éri el a két százalékot. Mindebben jelentős szerepe van azonban annak, hogy megnövekedett a közfoglalkoztatottak aránya, az első negyedévben átlagosan 203 ezren voltak, 150 ezer fővel többen, mint tavaly ilyenkor.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Lecserélnék a magyarok a gázfűtést, de ennek van egy nagy akadálya
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.