2013. december-2014. februárban 4 millió 53 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 236 ezer fővel több, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH. A foglalkoztatottsági ráta újabb tizenéves csúcson (53,2%), a munkanélküliségi ráta tovább csökkent, 8,6%-ra. Az újabb kedvező adatok nem meglepőek annak fényében, hogy a téli közfoglalkoztatás miatt a közfoglalkoztatottak száma januárban például 165 ezer fővel volt több, mint egy évvel korábban.
Az előzetes adatok szerint 2014 januárjában 7 540 gyermek született, 0,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A halálozások száma 10 735 volt, ami 4,9 százalékos csökkenést jelent 2013 első hónapjához képest. A természetes fogyás 3 195 fő volt, 609-cel kevesebb az egy évvel korábbinál - derül ki a KSH friss jelentéséből.
2014 januárjában mindössze 0,9 százalékkal nőttek a nemzetgazdasági átlag bruttó bérek az előző évhez viszonyítva - derül ki a KSH friss jelentéséből. A bérdinamikára igen nagy csökkentő hatást gyakorolt azonban a közfoglalkoztatás nagy súlya, közfoglalkoztatottak nélkül ugyanis a bérnövekedés 6 százalék lett volna. Januárban is közel 200 ezren voltak közfoglalkoztatottak.
Januárban az ipari termelés volumene - a szezonálisan igazított adatok alapján - 3,1 százalékkal volt magasabb a decemberi szintnél a KSH friss jelentése szerint. Az előző év januárjához képest a bővülés 6,1 százalékos volt az előzetes adatok szerint.
A 2013. novemberi - 2014. januári három hónap átlagában 4 millió 30 ezer fő volt foglalkoztatott a 15-74 évesek között, 175 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban, derül ki a KSH friss jelentéséből. Gyorsan hozzátehetjük, az összehasonlítás nehézkes, hiszen az előző években ebben az időszakban visszaesett a közfoglalkoztatás és a foglalkoztatás is, míg most téli közfoglalkoztatás hajtja fel a számokat. Becslésünk szerint a közfoglalkoztatás bővülése akár a teljes év/év alapú foglalkoztatás-bővülést vagy annak nagy részét magyarázhatja. A munkanélküliség ezzel együtt csökkent, kevesebb, mint 400 ezren mondták magukat munkanélkülinek ebben az időszakban, a munkanélküliségi ráta pedig ötéves mélypontra, 8,9%-ra esett.
A tavalyi harmadik negyedévben 107 ezer fős foglalkoztatásbővülés 70 százalékát magyarázhatja a téli közfoglalkoztatás. Novembertől nem visszaesett, ahogy a korábbi években, hanem nőtt a foglalkoztatás. 2013 decemberében már 203 ezren voltak közfoglalkoztatottak a KSH friss jelentése szerint, 116 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban. Közmunka nélkül igencsak távol lennének a foglalkoztatási csúcsok.
2013-ban az év átlagában 230 664 forint volt a bruttó átlagbér a nemzetgazdaságban, 3,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset 151 085 forint volt, 4,9 százalékos éves emelkedéssel. A nettó reálkeresetek 3 százalékkal nőttek a rekord alacsonyra csökkenő infláció mellett. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók száma lényegében stagnált 2013-ban az előző évihez képest, mivel a növekedés mindössze 0,1 százalékos volt. A közfoglalkoztatás azonban a várakozások szerint decemberben tovább bővült, az év utolsó hónapjában már 203 ezren voltak ilyen módon foglalkoztatottak, 116 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban. Bár 107 ezer fővel emelkedett összességében a foglalkoztatás a tavalyi utolsó negyedévben, ennek hetven százalékát magyarázhatja az egyre növekedő közfoglalkoztatás.
Az előzetes adatoknak megfelelően 1,9 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene decemberben novemberhez képest. Főleg a járműgyártás húzta az ipart, míg más ágazatokban kirobbanó erőt nem láthattunk. 2013-ban összességében az ipari termelés növekedése 1,4 százalékos volt. Ami a kilátásokat illeti, az ipar exportmegrendelései igencsak kilőttek decemberben, de e mögött egy egyszeri nagyobb megrendelés áll.
Valamivel elégedettebb a magyar lakosság a saját életével, mint azt a korábbi felmérések szerint várták. A KSH szubjektív jóllétet vizsgáló kutatásában 0-10-es skálán a magyar válaszolók átlagértéke 6,15 pont volt. Inkább a fiatal válaszolók mondták elégedettnek magukat, az elégedettségérzés a korral együtt átlagban csökkenést mutat. Az élettel való általános elégedettség az iskolai végzettséggel is emelkedik.
2013 IV. negyedévében 4 millió 15 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 107 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Igaz, a növekedés kétharmadát a közfoglalkoztatás bővülése adta, kicsit tovább nőtt a külföldön dolgozók száma is. A foglalkoztatottak száma tíz éve, de 2001 óta sem volt decemberben 4 millió fölött. A munkanélküliek száma eközben nem csökkent 400 ezer fő alá, a munkanélküliségi ráta a tavalyi utolsó negyedévben 9,1% volt.
Már az egyszerű demográfiai kivetítések is dermesztő képet festenek az elöregedő társadalom jövőjéről, a helyzet még súlyosabbnak látszik, ha azt nézzük, mennyi járulékfizetőnek kellene elméletben finanszíroznia a növekvő arányú időskorú népesség nyugdíját. 2050-re a nyugdíjjárulékot fizetők és a nyugdíjban részesülők aránya 0,6-ra eshet vissza a jelenlegi helyzetből kiinduló demográfiai előrejelzések alapján. Ami azt jelenti, hogy nagyjából fél járulékfizető jutna egy nyugdíjasra. A különböző finanszírozási szempontok szerint felállított eltartási ráták közül úgy tűnik, a nyugdíjnál leselkedik a legdrámaibb következmény.
2013 novemberében 4,1%-kal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban, a versenyszférában ennél magasabb, 5,3%-os volt a bruttó átlagkeresetek emelkedése. A bérdinamikát a közfoglalkoztatás növekvő súlya húzhatja vissza. A nemzetgazdasági nettó reálbérek a rekord alacsony infláció mellett 3,3% körül emelkedhettek a január-novemberi időszakban átlagosan. Ami a versenyszféra foglalkoztatását illeti, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a létszám kicsit megmozdult, eközben a téli közfoglalkoztatás valóban elindult, novemberben már közel 180 ezren voltak közfoglalkoztatottak.
2013 első három negyedévében átlagosan 27,3 ezer fővel emelkedett a közfoglalkoztatottak száma, külföldön dolgozónak pedig 18,3 ezer fővel többen mondták magukat. Ha ezt a két számot levonjuk a foglalkoztatás ebben az időszakban mért 45,2 ezer fős növekedéséből, nem növekedést, hanem inkább stagnálást vagy kisebb - 400 fős - csökkenést látnánk. Bár a teljes éves adatokat még nem ismerjük, úgy tűnik, a foglalkoztatás tavalyi bővülésében oroszlánrésze lehetett az egyre nagyobb számú közmunka programnak és annak, hogy egyre többen mennek külföldre, ami részben szintén javítja a foglalkoztatási adatokat.
A Központi Statisztikai Hivatal(KSH) a statisztikai törvényben meghatározott módon szakmailag független, pártsemleges intézményként működik, az általa közölt adatok előállításában, közzétételében semmiféle politikai elkötelezettség nem érvényesül - közölte a KSH kedden az MTI-vel. Különösen a foglalkoztatottsági adatok állnak a politikai viták kereszttüzében a külföldön dolgozók és a közfoglalkoztatottak miatt. Így legalább néhány adatot elárult most még KSH.
2013. szeptember-novemberben 4 millió 12 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 87 ezer fővel több, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH. A munkanélküliek száma 57 ezer fővel volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 9,3 százalékra csökkent. A munkanélküliségi ráta egyébként utoljára 2008-ban volt ilyen alacsony, a foglalkoztatottak száma pedig 2001 óta nem volt 4 millió fölött, de a KSH éves átlagos foglalkoztatottságot mutató adatai szerint 1998 óta sem. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy novemberben már elindult a téli közfoglalkoztatás, amelynek keretében a kormány novembertől áprilisig 200 ezer ember foglalkoztatását tervezi, miközben ilyenkor jellemzően inkább csökken a foglalkoztatás és a közfoglalkoztatási formákban is szokott mutatkozni leállás. Most ilyen nem lesz, az újabb közfoglalkoztatási program jó része novemberben már elindulhatott.
Novemberben 0,9 százalék volt az egy évre visszatekintő drágulás a KSH közlése szerint. Ez megegyezik az általunk felmért elemzői konszenzussal, így az adat nem okozott meglepetést. Az élelmiszerárak nagyon visszafogottan alakultak; a sajt drágult, de olcsóbb lett a liszt. A maginfláció kissé emelkedett, 3,5% volt.
2012-ben 90 269 gyermek született Magyarországon, ami 2,5 százalékos emelkedést jelentett a 2011. évi mélyponthoz képest, de még nem jelent a 2010-es szintre való visszaemelkedést sem. A nemzetközi trendekkel összhangban a nők egyre később vállalják az anyaságot, a diplomás nők már közel 31 évesen szülik az első gyereküket. 2010-ben fordult elő először, hogy a születések felét a 30 éves vagy idősebb nők adták, ez az arány 2012-ben már 54 százalékra emelkedett.
A kiigazított adatok szerint októberben 0,5 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene az előző hónaphoz képest. Az előző év azonos időszakához képest azonban a volumen 6 százalékkal magasabb - jelentette a KSH.
2013 kilencedik hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 13, a behozatalé 12%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az év első kilenc hónapjában a külkereskedelem export- és importvolumene megközelítően 4%-kal bővült - közölte a részletes szeptemberi külkereskedelmi statisztikája keretében a KSH.
2013. augusztus-októberben 3 millió 992 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, 57 ezer fővel több, mint 2012 azonos időszakában. A munkanélküliek száma alig csökkent tovább, a munkanélküliségi ráta nem változott, 9,8 százalék volt. A következő hónap, november adata lesz érdekes, mennyire látszódik majd meg az elindult téli közfoglalkoztatás. Hiszen egyébként ebben az időszakban rendszerint visszaesik egyébként a foglalkoztatás.
Erős fellépést ígér a német kormány a solingeni késes támadás és a katasztrofális választási eredmények után.
Veszélyben van egy 500 fős település is, lépni kell.
Rengeteg vonat állt le Frankfurt környékén.
Ezek az országok állítják elő a leghatékonyabban az olimpiai érmeket.
Egy szarvasmarhatelepet is veszélyeztetnek a lángok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Óriási tüntetések zajlanak az országban, a tűzszünet pedig csak nem akar összejönni.
Mit mutatnak a számok az elnökválasztáshoz közeledve?
Az Erste olaj- és gázipari elemzője a Checklist vendége volt.
