KSH

Közel 30 százalékos építőipari szárnyalás Magyarországon

Májusban az építőipar termelése kiigazítatlan adatok szerint és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt 28,7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál - tette közzé ma a KSH. Mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett: az épületeké 17,0, az egyéb építményeké 40,4%-kal. Amennyiben a havi adatot nézzük, akkor szezonálisan és munkanappal kiigazítva a termelés volumene 2,2%-kal magasabb volt az áprilisinál. A kiugró májusi termelési adatok alapján az év első öt hónapjában a termelés 27,8%-kal bővült 2013 azonos időszakához mérten.

Mitől nőtt közel 10 százalékkal a magyar ipari termelés?

Idén májusban mind a nyers, mind a munkanaphatással kiigazított index szerint csaknem kétszámjegyű ütemben, 9,6%-kal nőtt az ipari termelés Magyarországon, havi alapon viszont 1,0%-os termeléscsökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal. A ma közzétett részletes adatok szerint a termelés bővüléséhez elsősorban a járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó beszállítói ágazatokon kívül az élelmiszeripar és az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásának növekedése járult hozzá. Az orosz-ukrán válság a gyógyszertermelésben jócskán érezteti hatását: a legnagyobb mértékben ez az alág esett vissza éves alapon. Az ipari rendelésállományi adatok egyelőre továbbra is lendületes bővülést vetítenek előre, de a bizonytalanabbá váló európai konjunktúra miatt egyelőre kérdéses, hogy az év egészére is meglesz-e a kétszámjegyű ipari termelésbővülés.

Megvan, mekkora hiánnyal kezdődött az év

Az idei első negyedévben az előzetes adatok szerint 256,6 milliárd forint volt a kormányzati szektor hiánya, ez a GDP 3,6%-át tette ki - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A közmunkások okozták a GDP-robbanást?

A 3,5%-os, nagy meglepetést keltő első negyedéves gazdasági növekedésből akár 0,6 százalékpontot is magyarázhat a téli közmunka programok felfutása. Az viszont a GDP mérésének ismert bizonytalanságai mellett is érdekes kérdés, hogy valóban érdemes-e ekkora teljesítményjavulásnak elszámolni a közmunka programok hatását.

Hatéves mélyponton a munkanélküliségi ráta

Átlépte a 4,1 millió fős határt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, amellyel párhuzamosan 6 éves mélypontra, 8,1%-ra bukott a munkanélküliségi ráta - közölte ma reggel a február-áprilisi időszak adatait a KSH.

Így emelkedett a bérünk idén

Az év első három hónapjában átlagosan 1,8 százalékkal emelkedtek a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban. A bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban az első negyedévben 230 ezer forint volt, a versenyszférában 246 ezer forint. A nettó reálkeresetek emelkedése még a lényegében zéró inflációval is nagyon alacsony, nem éri el a két százalékot. Mindebben jelentős szerepe van azonban annak, hogy megnövekedett a közfoglalkoztatottak aránya, az első negyedévben átlagosan 203 ezren voltak, 150 ezer fővel többen, mint tavaly ilyenkor.

Egyre többet vásárolunk

Márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 5,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ilyen magas növekedési ütemet utoljára 8 éve láthattunk.

4 millió 78 ezer magyar dolgozott az első negyedévben

2014 első negyedévében 4 millió 78 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 261 ezer fővel több, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH. A munkanélküliek száma egy év alatt 139 ezer fővel, 370 ezerre csökkent, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalékponttal, 8,3%-ra mérséklődött. E statisztika szerint 112 ezer fővel volt több közfoglalkoztatott, mint egy éve ilyenkor, a külföldön dolgozók száma gyakorlatilag nem nőtt - legalábbis azok körében, akik beszámítanának a foglalkoztatottságba, mert rendelkeznek magyarországi háztartással.

Visszavette a KSH a kiskereskedelmi növekedést

2014. februárban 4,3%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest. Az előző hónaphoz képest 0,4%-os a növekedés.

Tényleg a sonka és a tojás drágult durván?

A húsvéti nagybevásárlás után sokan riadtan nézhetik a pénztárcájukat, és egyből arra gondolhatnak, hogy biztos a sonka és a tojás jelentős drágulása volt a "bűnös", noha a Portfolio.hu elemzése szerint más tipikus húsvéti élelmiszerekre érdemes inkább gyanakodni. Ilyen például a trappista sajt, vagy a röviditalok közül a vodka, amely a KSH részletes adatbázisa szerint igen intenzíven drágult az elmúlt években. Közben talán sokaknak meglepő - legalábbis s KSH fogyasztói kosara ezt mutatja -, hogy az ásványvíz ára évek óta stagnál, és ugyanez mondható el a minőségi világos sör egyébként nem nyilvános márkájának literjéről is.

240 ezer forint a bruttó átlagkereset a versenyszférában

Februárban 1,7 százalékkal voltak magasabbak a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban az egy évvel korábbinál, közfoglalkoztatottak nélkül pedig 6,9 százalékkal - derül ki a KSH friss jelentéséből. Azaz a közfoglalkoztatás megemelkedett súlya továbbra is erősen lehúzza az átlagkereseteket, februárban egyébként 200 ezer felett volt a közmunkások száma. A nemzetgazdasági adatokon belül a versenyszférában a bruttó átlagkereset februárban 240 ezer forint volt, 5,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ami a versenyszféra foglalkoztatottságát illeti, tartja magát a tavalyi év második fele óta megemelkedett létszám, így közfoglalkoztatottak nélkül számítva a versenyszférában 2 százalékkal volt magasabb az alkalmazott létszám, mint egy évvel korábban.

Újra jelentős többlet volt a külkereskedelmünkben

A decemberi 303, illetve a januári 482 millióról 766 millió euróra ugrott a külkereskedelmi mérleg többlete februárban, ami 118 millió euróval magasabb 2013 azonos hónapjához képest - közölte az előzetes adatot szerda reggel a KSH.

Indulatos vélemény a romló statisztikákról

Sajátos kísérletre vállalkozom: egy alapvetően száraz, unalmas témáról próbálom erősen szubjektíven elmondani a véleményemet. Mintha a vasbetonról akarnék ódát zengeni. Pontosabban egy elég szomorú balladát. Ez a téma ráadásul még csak nem is a vasbeton, hanem a statisztikai adatszolgáltatás egyre romló minősége.

Kiüti a plafont a (köz)foglalkoztatás növekedése

2013. december-2014. februárban 4 millió 53 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 236 ezer fővel több, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH. A foglalkoztatottsági ráta újabb tizenéves csúcson (53,2%), a munkanélküliségi ráta tovább csökkent, 8,6%-ra. Az újabb kedvező adatok nem meglepőek annak fényében, hogy a téli közfoglalkoztatás miatt a közfoglalkoztatottak száma januárban például 165 ezer fővel volt több, mint egy évvel korábban.

Lassult a népesség fogyása

Az előzetes adatok szerint 2014 januárjában 7 540 gyermek született, 0,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A halálozások száma 10 735 volt, ami 4,9 százalékos csökkenést jelent 2013 első hónapjához képest. A természetes fogyás 3 195 fő volt, 609-cel kevesebb az egy évvel korábbinál - derül ki a KSH friss jelentéséből.

158 ezer forint a versenyszférában az átlag havi nettó

2014 januárjában mindössze 0,9 százalékkal nőttek a nemzetgazdasági átlag bruttó bérek az előző évhez viszonyítva - derül ki a KSH friss jelentéséből. A bérdinamikára igen nagy csökkentő hatást gyakorolt azonban a közfoglalkoztatás nagy súlya, közfoglalkoztatottak nélkül ugyanis a bérnövekedés 6 százalék lett volna. Januárban is közel 200 ezren voltak közfoglalkoztatottak.

Várt feletti bővülés az iparban

Januárban az ipari termelés volumene - a szezonálisan igazított adatok alapján - 3,1 százalékkal volt magasabb a decemberi szintnél a KSH friss jelentése szerint. Az előző év januárjához képest a bővülés 6,1 százalékos volt az előzetes adatok szerint.

Öt éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség

A 2013. novemberi - 2014. januári három hónap átlagában 4 millió 30 ezer fő volt foglalkoztatott a 15-74 évesek között, 175 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban, derül ki a KSH friss jelentéséből. Gyorsan hozzátehetjük, az összehasonlítás nehézkes, hiszen az előző években ebben az időszakban visszaesett a közfoglalkoztatás és a foglalkoztatás is, míg most téli közfoglalkoztatás hajtja fel a számokat. Becslésünk szerint a közfoglalkoztatás bővülése akár a teljes év/év alapú foglalkoztatás-bővülést vagy annak nagy részét magyarázhatja. A munkanélküliség ezzel együtt csökkent, kevesebb, mint 400 ezren mondták magukat munkanélkülinek ebben az időszakban, a munkanélküliségi ráta pedig ötéves mélypontra, 8,9%-ra esett.

Így tarol a közmunka

A tavalyi harmadik negyedévben 107 ezer fős foglalkoztatásbővülés 70 százalékát magyarázhatja a téli közfoglalkoztatás. Novembertől nem visszaesett, ahogy a korábbi években, hanem nőtt a foglalkoztatás. 2013 decemberében már 203 ezren voltak közfoglalkoztatottak a KSH friss jelentése szerint, 116 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban. Közmunka nélkül igencsak távol lennének a foglalkoztatási csúcsok.

230 ezer forint volt 2013-ban az átlagbér

2013-ban az év átlagában 230 664 forint volt a bruttó átlagbér a nemzetgazdaságban, 3,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset 151 085 forint volt, 4,9 százalékos éves emelkedéssel. A nettó reálkeresetek 3 százalékkal nőttek a rekord alacsonyra csökkenő infláció mellett. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók száma lényegében stagnált 2013-ban az előző évihez képest, mivel a növekedés mindössze 0,1 százalékos volt. A közfoglalkoztatás azonban a várakozások szerint decemberben tovább bővült, az év utolsó hónapjában már 203 ezren voltak ilyen módon foglalkoztatottak, 116 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban. Bár 107 ezer fővel emelkedett összességében a foglalkoztatás a tavalyi utolsó negyedévben, ennek hetven százalékát magyarázhatja az egyre növekedő közfoglalkoztatás.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egy egész fegyvernemnek kell szembenéznie az új trónkövetelővel: bemutatkozik az RHC-155
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility