Az elmúlt hónapokban némi eltérés mutatkozott a KSH becsléssel készített havi szintű, illetve a háromhavi adataiból számítható munkanélküliségi ráták között. A hivatal rendre hangsúlyozza, hogy a két adatnak nem kell összeérnie, most megkérdeztük a KSH szakértőit, hogy minek tudható be ez a folyamat.
Idén januártól új modellbecslést vezetett be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fő munkaerőpiaci adatok számítására, lecserélve a korábbit, hogy pontosabb képet adjanak a folyamatokról. A Covid idején térek át arra, hogy a háromhavi adatok közlése mellett a havi számokat is kiadják, hiszen akkor nagyon gyorsan változtak a folyamatok. Akkor még csak egy nyers adatot közöltek, ezt követően, 2021 közepén vezettek be egy modellbecslést, majd 2023 elejétől egy újabb következett. A részletekről a Portfolio-nak a KSH szakértői, Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője és Kadlecsik Roland, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály, Keresetstatisztikai osztály vezetője nyilatkoztak.
Országos átlagban több mint 7%-kal csökkent a dolgozók keresetének vásárlóereje idén januárban, miután az infláció rekordmagasságba emelkedett, amit nem tud követni a bérek növekedése. A közszférában dolgozók a nagy vesztesek között vannak.
Idén januárban 16,1%-kal nőtt a bruttó átlagkereset, amelynek hatására a bruttó bérek 528 ezer forintra nőttek. A rekordmagas infláció miatt azonban a reálbérek 7,6%-kal zuhantak egy év alatt, ezért nem meglepő, hogy zuhan a fogyasztás. Utoljára a 2008-2009-es világgazdasági válság időszakában láthattunk ekkora visszaesést.
Mostantól nemcsak az 5 fő feletti vállalatokról, a költségvetési szektorról és a nagyobb nonprofit cégekről ír a KSH a havi tájékoztatóiban, hanem a teljes nemzetgazdaságról.
Kifejezetten mozgalmasnak ígérkezik magyar szempontból a következő néhány nap, és ez így lenne az európai bankválság réme nélkül is. Az MNB aktuális kamatdöntő ülése ráadásul friss inflációs jelentéssel is párosul, érkezik a fizetési mérleg negyedik negyedéves adata, és mindezek mellett kell még az európai bankokra is figyelni.
Tavaly december és idén február között 4,1%-os volt a munkanélküliségi ráta, ami már nemcsak az előző hónapokhoz képest jelent magasabb munkanélküliséget (tavaly év közben még közel volt a 3%-os ráta), hanem az előző év azonos időszakához képet is. Mindeközben a foglalkoztatás csökkent a megelőző hónapokhoz képest, ami azt jelzi, hogy a munkaerőpiacot is elérte a gazdasági recesszió hatása. Igaz, a foglalkoztatás visszaesése és a munkanélküliség növekedése még nem kiugró, de a folyamatok romlása érzékelhető.
A hét legfontosabb eseménye egyértelműen a Fed kamatdöntő ülése lesz, főleg úgy, hogy az utóbbi napokban az amerikai bankrendszer problémái új feladat elé állították a jegybankot. A fő kérdés az lesz, hogy a pénzügyi stabilitási kockázatok hogyan befolyásolják majd a Nyíltpiaci Bizottság döntését, illetve hogyan kommentálja ezeket a nehézségeket a Fed. Itthon a külföldi hírek mellett az állampapírpiaci fejleményekre és a friss munkanélküliségi adatra lehet érdemes figyelni, illetve kiderülnek a hatalmas februári költségvetési hiány okai is.
A szokatlanul enyhe decemberi időjárás lefelé húzta kicsit a ma közzétett februári inflációs adatot – derül ki a KSH adataiból. Az összefüggés abból adódik, hogy mivel kevesebbet kellett fűteni az év utolsó hónapjában, így a gáz- és áramfogyasztás egyre nagyobb részével fértek be a családok a rezsicsökkentett díjszabás alá, ami lehúzta a háztartások által vett energia KSH által kalkulált átlagos árát, az pedig így az inflációs mutatót is.
Februárban 25,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ami megfelel az előzetes várakozásoknak. Ezzel valószínűleg a januári áremelkedés volt a csúcs, komolyabb esés viszont várhatóan csak az év második felében jön majd.
A januári 25,7 százalékos infláció majdnem 27 éves csúcsot jelentett, azonban azzal tetőzhetett az áremelkedés – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Februárra már kivétel nélkül alacsonyabb értéket várnak a szakértők, azonban egy ideig még magasan ragadhat az infláció, csak az év második felében várható érdemi csökkenés, de a 10 százalék alatti év végi ráta így sem kerül majd veszélybe.
Rövid időn belül másodszor változott jelentősen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerőpiacról szóló jelentésének módszertana. Ez önmagában nem lenne túl izgalmas, hacsak nem módosította volna érdemben a foglalkoztatás trendjét az elmúlt hónapokra vonatkozóan. A havi adatok szerint a korábban látott stagnáláshoz közeli állapot helyett az új módszer egy emelkedő periódus után inkább csökkenő foglalkoztatási trendet mutat. Ez egyébként jobban összevág azzal, hogy a magyar gazdaság recesszióba került. Cikkünkben bemutatjuk a munkaerőpiaci adatokat övező kérdéseket, majd megállapítjuk: a jó hír az lenne, ha a Munkaerő-felmérés havi adata becslések és más adatforrások bevonása nélkül lenne képes helyes munkaerőpiaci trendet kirajzolni. Ideje lenne azt is eldönteni, hogy a KSH melyik mutatót tekinti fő számnak.
Egy kormánybiztos titkárságáról szivárogtak ki azok a kiskereskedelmi statisztikai adatok, amelyeket így aztán egy magáncég jóval az embargó előtt megismerhetett.
Tavaly november és idén január között 4%-os munkanélküliségi rátát mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első felében látott 3,2-3,3%-os munkanélküliséghez képest tehát érdemi emelkedést láthatunk.
Ez a hét inkább a másodközlésekről szól majd az adatokat tekintve, igazán kiemelkedő statisztika nem érkezik a következő napokban, illetve jegybanki kamatdöntés sem lesz. A legfontosabbak talán az előzetes beszerzési menedzserindexek lehetnek, melyek a piaci hangulatra is hatással lehetnek.
Szombati évértékelő beszédében ismét egyszámjegyű inflációt ígért az év végére Orbán Viktor. De mit is jelent ez pontosan? Tényleg akkora feladat lesz „legyalulni” az áremelkedést?
Magyarország lakásállománya népszámlálásról népszámlálásra növekszik. 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, a számuk 11 év alatt 4,6%-kal nőtt. 2011–2022 között 171 ezer lakás épült. Ezen belül 2013 volt a mélypont, majd az évtized második felében felgyorsult a lakásépítések üteme.
Magyarország népessége 11 év alatt 464 ezerrel csökkent volna, ha nem vándorolt volna ide 131 ezer ember, derült ki a KSH előzetes népszámlálási adataiból.
2022. október 1-jén, a népszámlálás eszmei időpontjában Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, a lakások száma pedig 4 millió 593 ezer, közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A népszámlálás során beérkezett kérdőívek feldolgozása jelenleg is zajlik, a II. negyedévben az előzetes települési adatok, ősztől pedig már a végleges eredmények közzététele várható.