Tízhavi csúcson járt hétfőn a forint a magas kamattartalom és a piaci remények szerint fordulat küszöbén álló inflációs pálya miatt. Az MNB kamatdöntése utáni tájékoztatóján bejelentette a tartalékrendszer átalakítását, valamint fontos üzenetet küldött, hogy a jegybank óvatos lesz a kamatpolitika alakításával. A forint először erősödött, majd gyengült.
Ellentétesen látják az elemzők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai kamatdöntését követő tájékoztatását. Van olyan szakértő, aki szerint a jegybank "galamb irányba" (várható kamatcsökkentés) mozdult el a kamatok kapcsán, de olyan is, aki szerint "héja a hangvétel" (tartósan szigorú kondíciók fenntartása). Egy biztosnak látszik: a tartalékrendszer átalakításának lépése szigorító politikát jelent.
"Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet trendszerű folyamataira fókuszál, ezért az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulásának tartósságát veszi figyelembe" - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből, amelyet a kamatdöntés után adtak ki. Ez a jegybanki közlemény egyik kulcsmondata, amely jelentősen megváltozott az elmúlt hónapban kiadotthoz képest, amikor még azt írták, hogy "a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését." Mindeközben a tanács a mai napon a tartalékszámla kamatozásának átalakításáról döntött annak érdekében, hogy tovább növelje a tartósan lekötött likviditást, és ezáltal tovább erősítse a monetáris transzmissziót. "Az MNB a tartalékalap 2,5 százalékára nem fizet kamatot, a 7,5 százalékának megfelelő rész után továbbra is az alapkamatot, míg – a nagyobb igénybevétel ösztönzése érdekében – a választható tartalékra az alapkamat helyett az egynapos betéti gyorstender kamatát fizeti". Összességében tehát a jegybank közleményének kulcsmondatai közül kikerült a tartósan szigorú kondíciók fenntartása, helyette pedig bekerült a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulása, ami azt sejteti, hogy az MNB a következő időszakban az irányadó, 18%-os kamatszint mérséklésében gondolkodhat, ha tartós javulást érzékelnek, mindeközben azonban a tartalékrendszer változtatásával igyekszik tovább erősíteni a transzmissziót.
A várakozásoknak megfelelően változatlan szinten, 13%-on tartotta a jegybanki alapkamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Az MNB mai megszólalásai a konszenzusos döntés ellenére tartogathatnak még izgalmakat: nagy kérdés ugyanis, hogy a monetáris politika milyen utalásokat tesz a közeledő kamatcsökkentési ciklus kezdési időpontjára. Közben zajlik Virág Barnabás MNB-alelnök sajtótájékoztatója, amelyet ebben a cikkünkben lehet nyomon követni.
Virág Barnabás a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről ma 15.00-kor - jelezte az MNB a délelőtti közleményében.
A héten idén harmadszor vizsgálják a hitelminősítők a magyar adósbesorolást, eddig nem sok sikerélményünk volt, hiszen januárban a Fitch negatívra rontotta a kilátást, a Standard & Poor’s pedig leminősített. Kérdés, követi-e őket a harmadik nagy cég, a Moody’s is, nem lenne meglepetés egy újabb negatív kilátás. Emellett az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülésére figyelünk elsősorban, a fő kérdés az lesz, tesz-e óvatos utalást a jegybank az irányadó kamat közelgő csökkentésére.
Szinte biztosra vehető, hogy most sem változtat a kamatkondíciókon a Monetáris Tanács, hiszen az inflációban egyelőre nem látszik csökkenés, az uniós források sorsa pedig erősen kérdéses. A szakemberek szerint legkorábban a március végi ülésen merülhet fel reálisan a 18 százalékos irányadó kamat csökkentése. Ugyanakkor míg nemrég ez a dátum konszenzusos álláspont volt a piaci szereplők körében, az elmúlt hetek globális hangulatváltozása, kötvénypiaci fejleményei, na és a hazai inflációs folyamatok miatt mára a többség úgy látja, hogy az MNB csak később indulhat el a kamatvágásokkal. A holnapi ülés után kiadott közlemény és az esetleges háttérbeszélgetés hangvétele érdekes lehet, hiszen, ha tényleg hamarosan lazítani akar a jegybank, akkor arra lassan el kell kezdenie felkészíteni a piacot. Vagyis a fő kérdés most az, hogy látunk-e az eddiginél erősebb utalást a közelgő kamatcsökkentésre kedd délután.
Sikertelen aukciók, elszálló hozamok – amikor ilyesmikről hallunk az állampapírpiacon, azok általában nem jó jelek. Az utóbbi hetekben a magyar piacon egymástól függetlenül két aggasztó tendencia jelent meg: egyrészt az MNB diszkonkötvényének változtatása kiszívja a keresletet a rövid oldalról, emiatt a felkínált diszkont kincstárjegyek nem is keltek el, másrészt van egy romló globális környezet, a befektetők hamar lemészárolták a januári bikát a kötvénypiacon. A kettő kombinációja pedig nem sok jót tartogat a magyar állampapírok számára.
Majdnem 1400 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el a szerdai diszkontkötvény-aukción az MNB miután a befektetők a meghirdetettnél nagyobb érdeklődést mutattak – derül ki a jegybank honlapján található adatokból.
Az MNB a Falcon-ügyben továbbra is piacfelügyeleti eljárást folytat, a zár alá vett pénzeszközöket pedig – a vizsgálattal érintett, a gyanú szerint jogosulatlan tevékenységet végző piaci szereplők esetlegesen ettől eltérő tartalmú híresztelése ellenére − átadja a nyomozó hatóságnak - olvasható az MNB közleményében. Aki a társaságoknak pénzt adott át és azt nem kapta vissza, haladéktalanul jelentkezzen a rendőrségen. Az érintett cégek „vásárlási utalványaikra” három hónap alatt száz százalékos garantált hozamot ígértek ügyfeleiknek, ami a jogosulatlan pénzügyi tevékenység mellett a csalás és piramisjáték szervezése gyanúját is felveti.
Az új lakásbiztosítási szerződések tizedét a minősített fogyasztóbarát termékek adták tavaly decemberben az MFO-val rendelkező biztosítók körében, amelyek így immár közel 1100 milliárd forintnyi ügyfélvagyont védenek. Április végétől lakáshitel felvételekor be kell mutatni az ügyfeleknek az MFO-kalkulátor alkalmazását, valamint a jövő évtől évente egyszer költségmentesen felmondhatók lesznek a lakásbiztosítási szerződések.
Ez a hét inkább a másodközlésekről szól majd az adatokat tekintve, igazán kiemelkedő statisztika nem érkezik a következő napokban, illetve jegybanki kamatdöntés sem lesz. A legfontosabbak talán az előzetes beszerzési menedzserindexek lehetnek, melyek a piaci hangulatra is hatással lehetnek.
Ötmillió forintos piacfelügyeleti bírságot szabott ki az MNB egy magánszemélyre tiltott manipulációnak minősülő tőzsdei kereskedése miatt, miután a magánszemély gyors ütemben, nagy volumenben értékesítette a közleményben nem megnevezett kibocsátó részvényeit, ami nyomán félrevezető kép alakulhatott ki a befektetőkben az értékpapír forgalmáról, valamint keresletéről.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist feburár 16-i, csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról lesz szó, hogy a Magyar Nemzeti Bank csavart egyet az egyik instrumentumán, ami miatt elérhetőbbé vált hazai magánszemélyek és intézményi befektetők számára is az irányadó 18%-os kamat realizálása. Az intézkedésnek ráadásul ennél jóval szélesebb körben is hatása lehet, a témáról Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük. Ezt követően a budapestiek előfizetési szokásaival foglalkoztunk, ezzel kapcsolatban vendégünk volt Tajta Ákos, a Wolt regionális ügyvezető igazgatója, az ételkiszállító cég ugyanis friss felmérést tett közzé a témában.
Több banknak is bővítenie, finomhangolnia kell az ATM-hálózatát az MNB által meghatározott új szabályok nyomán. A jegybank becslései szerint szektorszinten 200-250 új ATM-et helyezhetnek ki a bankok, ennek összességében körülbelül 1-3,7 milliárd forintos költsége lehet. Mint megtudtuk, egyes bankoknak 30-50 bankautomatát kell telepíteniük, van, ahol csak az ATM-ek átcsoportosítására lesz szükség, és lesz olyan pénzintézet is, amely változtatás nélkül teljesíti az új elvárásokat.
Szűk fél évvel ezelőtt azon aggódtunk, hogy a forint a világ legrosszabbul teljesítő devizái közé került és már-már megállíthatatlannak tűnik a zuhanása. Azóta viszont nagyot fordult a világ, a magyar deviza nemhogy ledolgozta hátrányát, de lassan világbajnokká kiálthatjuk ki. És az is egészen egyértelmű, hogy mi fordította meg az irányt: az MNB októberi 500 bázispontos kamatemelése és az energiaárak zuhanása óta kapott szárnyakat a forint. Persze kellett a kedvező nemzetközi környezet is, de elvitathatatlan a magyar fizetőeszköz kimagasló teljesítménye.
Az MIT REAP elnevezésű programjára a világ minden pontjáról évente csupán 8 régió csapatát veszik fel, annak érdekében, hogy az ott megszerzett tudással segítsék hazájuk innovációs képességének növelését. A BME az USA-ban megszerzett tudást beépíti a Master of Business Administration képzésébe is, amelyben a Magyar Nemzeti Bank támogatása mellett, olyan piaci partnerek segítik, mint Magyarország vezető orvosdiagnosztikai műszerfejlesztő cége, a 77 Elektronika Kft. A kétéves kurzus a szakterületi szereplők közötti párbeszéd megteremtésén, a jó gyakorlatok átadásán, és a szakmai mentoráláson keresztül segíti elő a hallgatók innovációs képességeinek, kultúrájának erősítését. A Portfolio Bayer Gábort, a 77 Elektronika Kft. K+F területének vezetőjét és Nemeslaki Andrást, egyetemi tanárt, a BME Menedzsment Tanszék vezetőjét, az MBA képzés szakfelelősét kérdezte a MIT REAP program részleteiről, a hazai innovációs környezet hiányosságairól és az MBA képzésben rejlő lehetőségekről.
Decemberben 694,2 millió euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ez jelentős javulást jelent az őszi hónapok 1,6-1,7 milliárdos deficitje után – derül ki az MNB kedden közölt havi adataiból. A külkereskedelmi forgalom statisztikája alapján már sejthető volt, hogy az alacsonyabb energiaáraknak köszönhetően visszaesett a hiány, ugyanakkor ez majd újabb érv lehet a jegybank számára akkor, amikor a kamatcsökkentésen gondolkodik.
Az infláció megtörése türelemjáték, fontos a türelmes megközelítés, különösen, ha közben gyorsan változó környezetben kell döntéseket hozni – mondta a Napi.hu-nak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. A szakember szerint a januári 25,7 százalékkal jó eséllyel láttuk az infláció csúcsát, viszont egyelőre nincs terítéken az alapkamat csökkentése, és az irányadó rátával is óvatos a Monetáris Tanács.