Ülésezik hétfő délelőtt a parlament gazdasági bizottsága, mely meghallgatja a jelölteket az MNB Monetáris Tanácsába – derül ki a bizottság oldalán megjelent meghívóból. Hivatalosan továbbra sem tudni, kiket jelölnek, a hírek szerint Búza Éva és Kovács Zoltán lehetnek az új tagok.
Búza Éva és Kovács Zoltán lehetnek a Monetáris Tanács új tagjai – értesült a Bloomberg. A következő hetekben két jelenlegi tagnak, Parragh Biankának és Kocziszky Györgynek is lejár a hatéves mandátuma, őket válthatják az új tagok.
"Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet trendszerű folyamataira fókuszál, ezért az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulásának tartósságát veszi figyelembe" - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből, amelyet a kamatdöntés után adtak ki. Ez a jegybanki közlemény egyik kulcsmondata, amely jelentősen megváltozott az elmúlt hónapban kiadotthoz képest, amikor még azt írták, hogy "a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését." Mindeközben a tanács a mai napon a tartalékszámla kamatozásának átalakításáról döntött annak érdekében, hogy tovább növelje a tartósan lekötött likviditást, és ezáltal tovább erősítse a monetáris transzmissziót. "Az MNB a tartalékalap 2,5 százalékára nem fizet kamatot, a 7,5 százalékának megfelelő rész után továbbra is az alapkamatot, míg – a nagyobb igénybevétel ösztönzése érdekében – a választható tartalékra az alapkamat helyett az egynapos betéti gyorstender kamatát fizeti". Összességében tehát a jegybank közleményének kulcsmondatai közül kikerült a tartósan szigorú kondíciók fenntartása, helyette pedig bekerült a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulása, ami azt sejteti, hogy az MNB a következő időszakban az irányadó, 18%-os kamatszint mérséklésében gondolkodhat, ha tartós javulást érzékelnek, mindeközben azonban a tartalékrendszer változtatásával igyekszik tovább erősíteni a transzmissziót.
A héten idén harmadszor vizsgálják a hitelminősítők a magyar adósbesorolást, eddig nem sok sikerélményünk volt, hiszen januárban a Fitch negatívra rontotta a kilátást, a Standard & Poor’s pedig leminősített. Kérdés, követi-e őket a harmadik nagy cég, a Moody’s is, nem lenne meglepetés egy újabb negatív kilátás. Emellett az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülésére figyelünk elsősorban, a fő kérdés az lesz, tesz-e óvatos utalást a jegybank az irányadó kamat közelgő csökkentésére.
Szinte biztosra vehető, hogy most sem változtat a kamatkondíciókon a Monetáris Tanács, hiszen az inflációban egyelőre nem látszik csökkenés, az uniós források sorsa pedig erősen kérdéses. A szakemberek szerint legkorábban a március végi ülésen merülhet fel reálisan a 18 százalékos irányadó kamat csökkentése. Ugyanakkor míg nemrég ez a dátum konszenzusos álláspont volt a piaci szereplők körében, az elmúlt hetek globális hangulatváltozása, kötvénypiaci fejleményei, na és a hazai inflációs folyamatok miatt mára a többség úgy látja, hogy az MNB csak később indulhat el a kamatvágásokkal. A holnapi ülés után kiadott közlemény és az esetleges háttérbeszélgetés hangvétele érdekes lehet, hiszen, ha tényleg hamarosan lazítani akar a jegybank, akkor arra lassan el kell kezdenie felkészíteni a piacot. Vagyis a fő kérdés most az, hogy látunk-e az eddiginél erősebb utalást a közelgő kamatcsökkentésre kedd délután.
Továbbra is szükséges a szigorú monetáris kondíciók fenntartása, indokolt az irányadó kamat 18 százalékos szintje addig, amíg a kockázati megítélésben nem látszik trendszerű pozitív változás - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke bejelentette, hogy 5-ről 10%-ra emelik a bankok kötelező tartalék rátáját, és arról is beszélt, hogy érik az inflációs fordulat, tavaszra az élelmiszerek piacán is megtörténhet ez.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon az MNB Monetáris Tanácsa, így az alapkamat marad 13 százalékon és a kamatfolyosó két széle is változatlan. Ennél sokkal fontosabb lesz azonban a délután érkező jegybanki közlemény és Virág Barnabás alelnök háttérbeszélgetése, ahol akár az irányadó kamat közelgő csökkentése is szóba kerülhet.
A Monetáris Tanács ülése után délután háromkor háttérbeszélgetést tart majd a monetáris politika aktuális kérdéseiről Virág Barnabás, az MNB alelnöke – derül ki a jegybank meghívójából. A befektetők kiemelten figyelhetnek a jegybank minden apró jelzésére.
Idei első kamatdöntő ülését tartja kedden a Monetáris Tanács, melyen a 13%-os alapkamat még biztosan marad az eddigi szinten. Ugyanakkor a jegybank kommunikációja már érdekes lehet, mivel a piaci várakozások szerint lassan eljöhet a kamatcsökkentés ideje. Most még vélhetően az óvatosságot ér a türelmet hangsúlyozzák, de apró utalásokkal elkezdhetik előkészíteni a 18%-os irányadó kamat alapkamathoz történő közelítését.
Az MNB Monetáris Tanácsa változatlan szinten hagyta a kamatkondíciókat kedden, ezzel nem okozott meglepetést. A döntés hátteréről Virág Barnabás alelnök tartott sajtótájékoztatót, melyen arról beszélt, hogy az irányadó kamat csökkentése előtt tartós javulást akarnak látni a kockázati megítélésünkben.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon kedden az MNB Monetáris Tanácsa, vagyis az alapkamat változatlanul 13 százalék, bár ennek jelentősége október közepe óta minimális. A nagyobb kérdés az lesz, milyen kilátásokat fogalmaz majd meg a jegybank a közleményben és a délutáni sajtótájékoztatón.
Kedden idén utoljára ül össze a Monetáris Tanács, mely valószínűleg nem változtat majd a kamatkondíciókon. Ennek ellenére egy sor kérdésre várjuk a választ a jegybanktól, vagyis azt semmiképp sem lehet mondani, hogy unalmas lenne az utolsó 2022-es kamatdöntés. A döntés és a kommunikáció akár a forint árfolyamára is hatással lehet a következő napokban.
A jegybank és a kormány folyamatosan egyeztet, minden esetben jelezzük az észrevételeinket - mondta Virág Barnabás keddi háttérbeszélgetésén. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy az inflációban akár még további meglepetések is "benne lehetnek a pakliban", az élelmiszerárak várhatóan tovább emelkednek majd.
Az előzetes várakozásnak megfelelően nem változtatott a 13 százalékos alapkamaton kedden a Monetáris Tanács. A kamatfolyosó két széle sem változik, azonban délután fontos lehet a jegybank közleménye és Virág Barnabás háttérbeszélgetése, amelyekben történhet utalás a valódi, 18%-os irányadó kamat jövőjéről is.
Délután három órától háttérbeszélgetésen számol be a kamatdöntés hátteréről Virág Barnabás. Az MNB alelnöke immár megszokott módon áll a nyilvánosság elé, elsősorban a kamatpályával és a kilátásokkal kapcsolatos szavaira figyelhetnek kiemelten a befektetők.
Kedden ismét összeül a Monetáris Tanács, hogy határozzon a kamatkondíciókról, azonban azok jelentősége jelenleg minimális, hiszen a napi betéti gyorstenderen állapítja meg a kamatot a jegybank. Így most elsősorban a döntést követő kommunikációra, a közleményre és az esetleges háttérbeszélgetésre lesz érdemes figyelni, ott hangozhatnak el új, eddig nem ismert információk. A szakértők ugyanakkor nem számítanak éles fordulatra az MNB-től, várhatóan marad az eddigi kommunikáció, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy bármeddig készek elmenni az infláció elleni küzdelemben.
Az energiaárak utóbbi hetekben látott esése miatt gyorsabban javulhat a magyar folyó fizetési mérleg egyenlege is - emelte ki keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke azt is elárulta, milyen tényezőket vesznek figyelembe az ország kockázati megítélésének értékelésekor.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon keddi ülésén a Monetáris Tanács. Így az alapkamat marad 13 százalékon, hamarosan érkezik a közlemény és Virág Barnabás háttérbeszélgetése a részletekkel.
Korábban soha nem emelt még annyit egy huzamban az MNB, mint most, tavaly nyár óta összesen 1240 bázisponttal szigorítottak a kondíciókon. Persze ez nem is meglepő, hiszen az infláció több mint két évtizedes csúcson van. Viszont meglepő, hogy az áremelkedési dinamika további erősödésére számít a jegybank, ennek ellenére véget vetett a kamatemeléseknek.
A keddi 125 bázispontos kamatemeléssel a 16 hónapig tartó kamatemelési ciklust lezárta a jegybank, de a monetáris szigorítás folytatódik - jelentette be Matolcsy György az MNB keddi döntése után. A jegybank elnöke szerint a jelenlegi kamatszint mellett "nincs értelme tovább menni felfelé".
A marhahús új csúcsot ért el, ami a brazíliai szűkösebb kínálatot és az Egyesült Államok erős keresletét tükrözi.
Megkerülhetetlen a hazai napenergia.
Elbizonytalanodtak a befektetők.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
