Privátbank

Zsákolja a részvényeket a holland privát bank

A több mint 200 milliárd dolláros vagyont kezelő holland privát bank, az ABN Amro második negyedévre vonatkozó befektetési ajánlásában 40%-ról 44%-ra emelete a részvénykitettséget, ilyen magas szintekre 2009 óta egyszer sem volt példa. A bank azért olyan optimista a részvénypiacokat illetően, mivel a tőkeáramlás a részvénypiacra töretlen, a befektetőket pedig az Európából érkező rossz hírek sem tudják eltántorítani. Amennyiben a makrogazdasági adatok sem mutatnak teljesítményhanyatlást, akkor a részvények felhalmozása folytatódhat és az esetleges korrekciót is vásárlásra érdemes fordítani - írja a Bloomberg.

A magyar betétesek is megérzik a ciprusi vihart

A bankbetétek egyszeri megadóztatása Cipruson nagyon komoly következményekkel járhat, amit a magyar ügyfelek is megéreznek, hiszen a becslések szerint 150-200 milliárd forintos vagyon lehet kint csak privát számlákon. Amennyiben a legmagasabb adókulccsal számolunk, akkor ezek után 23-31 milliárd forintos adóbevételre lehet számítani, ami azonnali veszteség a betéteseknek. A Blochamps szerint a vagyonok megmozdulása nagyobb részben el fogja kerülni Magyarországot, inkább Ausztria és Németország lehet a befutó.

A privát banki ügyfelek nem elégednek meg a betéti kamatokkal

Jelentős növekedést tudott 2012-ben felmutatni az Erste privát banki üzletága, közel 50%-kal nőtt a kezelt vagyon, amelynek alapja a BNP Paribas hazai vagyonkezelési üzletágának felvásárlása volt. Az üzletág vezetője, Kállay András szerint 20-30 százalékos lemorzsolódást figyeltek meg a tranzakció lezárásakor, ami a nemzetközi sztenderdekkel összhangban van. A ma tartott sajtóeseményen elmondták, hogy az év elejétől már elindult a diszkrecionális vagyonkezelés a banknál. Ma a magyar piacon ennek nagyon kis súlya van, azonban a jövőben fel fog értékelődni ez a stratégia, már csak azért is, mert a banki kamatok és a kötvényhozamok egyre csökkennek.

Nagyon nehéz a privát bankok dolga a kínai ügyfelekkel

A privát bankok a világban azokat a régiókat keresik, ahol a növekedési kilátások az átlagnál magasabbak, az egyik ilyen régió a kontinentális Kína. A vagyonos ügyfelek megszólítása azonban nem egyszerű feladat. Egyrészt, a dollármilliomosok sok esetben úgy látják, hogy magasabb hozamot érhetnek el otthon, mint ha külső privát bankokkal dolgoznának együtt. Másrészt az országhatárokon kívüli vagyontranszfer csak akkor engedélyezett, ha van egy offshore cége az ügyfélnek. Mindezek miatt az országban az egyik legkedveltebb befektetési célpont Hongkong, a külső szolgáltatók pedig a befektetési termékek értékesítése helyett inkább vállalati megoldásokkal próbálkoznak - írja a South China Morning Post.

Az abszolút hozam felé kacsingatnak a nagyobb befektetők

Egy genfi hedge fund felmérése szerint nagyon kedvezők a kilátások az európai piacon az eszközosztály számára, a nagyobb intézményi befektetők többsége féléves időtávon növelni fogja a kitettségét. Ráadás most fordult elő 2011 nyara óta először, hogy a befektetők a hedge fund kitettség növelése mellett azt mondták, hogy csökkenteni kívánják a kötvény eszközosztály súlyát. A decemberben készített anyag újfent azt erősíti meg, hogy a hozamvadászat áll a befektetők fókuszterében, a hagyományos eszközosztályokon kívül ezt az alternatív eszközök tudják biztosítani - írja az Investment Europe.

Viharos szócsata - A herceg hoppon maradt

Különös vita éleződött ki a Forbes és a szaúd-arábiai Alwaleed herceg között, a leggazdagabbakról szóló listát ugyanis a herceg nem találta megfelelőnek. Véleménye szerint a vagyona sokkal nagyobb a Forbes által közöltnél, amellyel a TOP-10-ben lenne a helye. Kedden odáig fajult a dolog, hogy a herceg már a nevének törlését kérte, ráadásul a jövőbeli kapcsolatokat is megszakította a Forbes-szal. A lap ma nyilvánosságra került elemzésében alaposan visszavágott, szerintük alternatív valóság a herceg becslése, a vita pedig sokkal inkább a helyezésről szól, semmint a valós vagyoni helyzetről, ezért nem is változtatnak a listán.

Megválik európai vagyonkezelési üzletágától a Morgan Stanley

Az Amerikában jelentős piaci pozícióval bíró Morgan Stanley Európában sikertelenül próbált az elmúlt években a vagyonkezelési üzletágban teret nyerni, a vezetőség éppen ezért arra jutott, hogy a Svájcon kívüli operációt eladják. Pletykák szerint a Credit Suisse érdeklődik a privát banki üzletág iránt, azonban nem lesz egyszerű dolga a banknak, hiszen az európai piacon rosszabb a jövedelmezőség, valamint az iparági környezet - írja a Financial News.

Megdőlt a rekord, de aggódnak a gazdagok bankárai

Hét éve készíti el a Portfolio.hu Privát Banki Felmérését, először fordult elő, hogy az ügyfelek vagyona megközelítette a 2400 milliárd forintot. Egyetlen év alatt 170 milliárd forinttal nőtt a vagyon, ennek a nagyobb része (135 milliárd) a második félévben jött össze. A szektorban egyre nehezebb organikus növekedési lehetőséget találni, most is a befektetéseken elért hozamok alapozták meg a jó teljesítményt. Az élbolyban nem történt változás, még mindig az OTP, a Raiffeisen és az MKB a legnagyobb szolgáltató, azonban a BNP Paribas akvizíciójával az Erste az ötödik helyre lépett előre. A kilátások nem túl jók, a bankárok szerint a következő három évben 4-8 százalék között bővülhet a vagyon, ami összhangban van a borús gazdasági kilátásokkal. A legnagyobb kockázatnak a szereplők a jegybanki vezetőváltást tartják, egy esetleges bizalomvesztés ugyanis tőkekiáramláshoz vezethetne.

Megvan a kamatbotrány negyedik szereplője

A holland Rabobank több mint 440 millió dolláros büntetésre számíthat a nemzetközi szabályozóktól a Libor bankközi kamatláb manipulálása miatt - írja a Bloomberg.

Hatalmas összegek távoznak az országból - vallott az orosz jegybankár

Júniusban távozik az orosz jegybank éléről Sergej Ignatyev, aki egy interjúban elmondta, hogy az ország számára nagyon nagy problémát jelent az ellenőrizetlen keretek közötti tőkekivonás. Minden évben körülbelül a GDP 2,5 százaléka távozik az országból, vagy adóelkerülési célzattal, vagy egyéb illegális csatornákon keresztül. Nagyon nehéz felderíteni a tőkemenekítésre létrehozott cégek tulajdonosainak kilétét, viszont elmondása szerint az illegális pénzmozgások felét egy jól behatárolható kör végzi, azonban erről több információt nem árult el. A tarthatatlan állapotokat az is jól mutatja, hogy a közel 4 millió az adóhivatalnál bejegyzett cég közül mindössze 2 millió végez valós tevékenységet - írja a Guardian.

Dubajban nyitott irodát a hercegi privát bank

Bő fél évvel ezelőtt alapította meg a liechtensteini hercegi család saját privát bankja, az LGT a közel-keleti leánycégét, az első iroda megnyitására a napokban került sor, ami azt jelenti, hogy a munka érdemi része elkezdődhet. A cég nagy energiát fordít arra, hogy erős régiós bázis építsen ki Dubaj központtal, hiszen a térség növekedési kilátásai a privát banki piacon magasan átlag felettiek - írja a Gulf News. Az LGT a magyarok számára azért is lehet ismerős, mivel a Brokernet vagyonkezelőjében, a Quantis IM-ben vett részesedést közel egy éve.

Visszavette első helyét a UBS a globális rangsorban

A privát banki szektor olyan megújuláson ment keresztül az elmúlt egy évben, amelyre korábban még nem került sor, minderre azért volt szükség, hogy lépést tudjanak tartani az ügyfelek globális igényeivel, az új szabályozói környezettel, és visszaépítsék a bizalmat. A változás nem ment könnyen, azonban azok a vagyonkezelők, akik képesek voltak a globális erőforrásaikat összekötni a helyi termékismerettel, azok továbbra is harcban vannak az első helyért.

Lehullt a lepel a legbefolyásosabb emberekről

Számtalan listát ismerünk, amelyen a leggazdagabbak szerepelnek, viszont most a Wealth-X egy olyan összeállítást közölt, melyben nemcsak egy üzletember saját vagyonát mérték föl, hanem az ismeretségi körébe tartozókét is. A gyűjtés sajátossága, hogy több változás is történt a hivatalos Forbes rangsorhoz képest, például az első három helyen találjuk a Microsoft alapítóját, az Amerikai Egyesült Államok korábbi elnökét és egy hedge fund vezért is - írja az ABC News.

"Egyes cégvezetők a befektetők kifosztására használják a tőkepiacot"

Az abszolút hozamú alapok voltak 2012 slágerei, a szektor éllovasává váló OTP Supra egy éve még 6 milliárd forintot kezelt, míg most közel 40 milliárd forintot. Az elmúlt évek legjobb befektetéseinek a kötvények számítottak, tavaly például a régiós devizás szuverén kötvények alapozták meg a 30%-os teljesítményt - mondta el Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója, aki egyben az alap portfólió-menedzsere is. A szakember szerint a devizás kötvényekben van még potenciál, viszont a forintos kötvényekbe a magas kockázatok miatt nem fektetne be egyelőre. Különösen problémás a hazai vállalati forintkötvények piaca, amely drasztikus átalakuláson megy keresztül. A szakember alapvetően optimista a részvénypiacokat illetően, a fejlett piacokon a magas osztalékot biztosító részvényeket venné, míg a feltörekvő piacokon a kedvence Oroszország.

Nem velünk fogja elkezdeni a kivételezést Svájc

Az utóbbi évek azt mutatják, hogy a kormányok mindig nagy hévvel indultak neki az adózási célzatú tárgyalásoknak Svájccal, ezek viszont később mindig felpuhultak, és minden bizonnyal Magyarország esetében is erre lehet majd számítani. A legnagyobb birkózás azon lesz, hogy a kinti jogilag nem tiszta vagyonokat miként tudjuk majd megadóztatni, azt azonban el kell fogadnunk, hogy az alsó hangon is 700 milliárd forintos vagyon fele tiszta forrású. A kormány elhatározott célja, hogy a hazai jogszabályi környezet megváltoztatásával a külföldi vagyontranszfer megnehezítse. Ehhez a kedvező adórendszer mellett kiszámítható politikai, gazdasági és jogszabályi környezet szükséges.

Lázár: az adószabályokat is áttekinti a kormány

A kormány munkacsoportot hozott létre a külföldre kerülő magyar pénzek követhetőségének vizsgálata érdekében, de 2013-14-ben a kabinet nem tervez érdemi változtatásokat az adórendszerben - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön egy más témában tartott budapesti sajtótájékoztatón.

Lázár: a világ egyik legnagyobb offshore vesztese az ország

Az elmúlt években nagyon komoly összegek hagyták el az országot, a külföldi vagyontranszfer általánossá vált, számos statisztika bizonyítja, hogy hazánk a régió országai közül nagyon erősen kilóg. Lázár János államtitkár szerint a kormány arra fog törekedni, hogy minden svájci számlát fel tudjanak deríteni, ami magyar ügyfélhez köthető, és a korábban adóoptimalizációs céllal kivitt pénzeket megadóztathassák. Svájc az államtitkár szerint már most is partner lenne, hogy a jövőben a jövedelmekre forrásadót vessünk ki, azonban a kormány azt is el akarja érni, hogy a vagyonra is vonatkozzon adó, vagyis a tőke ne kerüljön ki a közteherviselés alól. Rövid távon megoldásra nem lehet számítani, Lázár János azzal már elégedett lenne, ha 2015 elejétől életbe lépne a megállapodás.

A 2008 előtt Svájcba vitt pénzek titokban maradhatnak

A kormány az osztrákokhoz és a britekhez hasonlóan Svájccal kétoldalú megállapodásra törekszik az alpesi országban tartott bankszámlák megadóztatása céljából. Ezekben az esetekben viszont Svájc kikötötte, hogy az elévülési időt követően nem vizsgálja a pénzek tisztaságát és a jövedelmek után nem fognak adót fizetni. Magyarország esetében az adóelkerülés esetén 5 év az elévülési idő, vagyis a 2008 előtti időszak rendezése valószínűleg nem valósulhat meg - írja a Magyar Nemzet.

Bottal üthetjük a svájci bankszámlák nyomát

Szerdán kormánydöntés született, eszerint hamarosan tárgyalásokat kezdünk Svájccal, hogy felfedjük a kint tartott magyar tulajdonú bankszámlákat. A kormány minden adatot meg akar szerezni, és az illegális számlákra 35%-os visszamenőleges adót vetnének ki. Piaci információink szerint szinte lehetetlen minden adatot felderíteni, hiszen ebben nem lesz partner Svájc, a nemzetközi megállapodások is arról szóltak, hogy az anonimitásért cserébe kellett egyszeri nagyobb adót fizetniük a tulajdonosoknak. Számításaink szerint igaz 1500-2000 milliárd forint is lehet külföldi számlákon, azonban amely ezekből Svájchoz köthető, és nem legális, az ennél jóval kevesebb, néhány százmilliárd lehet. Ráadásul a képbe az is bezavar, hogy többségében a számlák nem egy természetes személyhez, hanem egy céghez köthetők, emellett a külföldi vagyonokat gyorsan át is menekíthetik más országba az ügyfelek, ha veszélyt éreznek.

Giró-Szász: 1000 milliárd forint is lehet Svájcban

A kormányszóvivő tegnap esti interjújában elmondta, hogy 2013-tól új stratégiát követ a kormány, új megoldásokon gondolkoznak, hogy a külföldi magyar tőkét kifehérítsék. Giró-Szász András szerint az utóbbi évtizedekben jelentős összegek távoztak az országból, ez a helyzet viszont fenntarthatatlan. A szóvivő úgy véli, hogy igaz elindult egy közös európai gondolkozás a témában, viszont Magyarország külön is lépéseket kíván tenni, ahogy azt az angolok, az osztrákok és a britek tették.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kényszerszövetségesével bukhat Magyarország, Ursula von der Leyen megtalálta a kiskaput
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.