Jövőre jöhet a negyedik görög mentőcsomag?
Görögországnak valószínűleg szüksége lesz egy negyedik pénzügyi mentőcsomagra is - mondta Christoforos Pissarides Nobel-díjas közgazdász.
Görögországnak valószínűleg szüksége lesz egy negyedik pénzügyi mentőcsomagra is - mondta Christoforos Pissarides Nobel-díjas közgazdász.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Görögország államadóssága rendkívüli mértékben fenntarthatatlan és 2060-ra elérheti a GDP 275%-át jelentős átstrukturálás hiányában - szivárgott ki több helyen is egy bizalmas jelentés pénteken.
Mesterségesen túlértékelt deviza, 5 és fél éves mélyponton lévő (és fogyó) deviza- és aranytartalékok, óriási adóssághalom, ingatlanpiaci lufi, gigantikus gazdasági szerkezetváltásból fakadó kihívások és a nemzetközi gazdaságtan legnagyobb trilemmája: hosszúra nyúlik a lista, ha a kínai gazdaság problémát próbáljuk sorra venni. Egyelőre nincs olyan félelem a piacon Kína miatt, mint az év eleji pánik idején, a jüan viszont Trump megválasztása óta közel 2%-ot gyengült a dollárral szemben, ami tovább súlyosbítja az ország így is óriási adósságproblémáját. A helyzeten nem segít a gyorsan apadó nemzetközi tartalékok ténye sem, ami még inkább erősítheti a jüan elleni spekulációkat. Kérdés, hogy a pengeélen táncoló pártvezetés képes lesz-e ezen az úton tovább haladva átvészelni a következő éveket, vagy esetleg hátraarcra lesz szükség Kína világpiaci nyitásában.
2012. július 26-án Mario Draghi egy londoni konferencián elhangzott, azóta elhíresült mondata fordulópontot jelentett az eurózónás adósságválságban. A jegybankelnök azt mondta, hogy az EKB törvényi felhatalmazásán belül "mindent megtesz", hogy megmentse az eurót, majd a "higgyenek nekem, ez elegendő lesz" mondattal nyomatékosította mondanivalóját. Szavaira a részvénypiacokon, a devizapiacon, illetve az eurózónás kötvénypiacokon (elsősorban periféria) azonnali erősödés bontakozott ki.
A 2008/2009-es gazdasági válság nagy iróniája, hogy egy adósságválságból született krízis még nagyobb eladósodottságot okozott a világgazdaságban - állapítják meg a Morgan Stanley elemzői. Az adósság békeidőben még soha nem emelkedett ilyen meredeken, azonban mindezidáig nem járt komoly növekedési áldozatokkal. Ez egyrészt az 1980-as évek óta csökkenő nominális kamatoknak, másrészt a közelmúlt nem-konvencionális jegybanki lazításainak köszönhető, az elkövetkező 3-5 évben azonban fájdalmas növekedési áldozatai lehetnek az adósságleépítésnek. Mindent elsöprő adósságválsággal alapesetben nem kell számolni, azonban ha az Egyesült Államok gazdasága nem elég ellenálló, akkor könnyen csúnya vége lehet a történetnek.
Nagyjából a pénzügyi válság kitörése óta mindenki számára világos, hogy az Európai Unió alapos átalakításra szorul, ha működőképes akar maradni. Az eurózónát érintő krízisből sokan már akkor is általánosítottak, rámutatva, hogy az EU egészének óriási problémája az egységes politikai képviselet hiánya. Arra azonban bizonyára ők sem számítottak, hogy épp 2015 lesz az az év, amikor napnál is világosabban látszik: az Európai Unió súlyos válságban van.
Csúnyán kitolt saját magával Görögország, hiszen az elviselhetőbb jövőért küzdő politikusai csak azt érték el, hogy még tovább szorult rajtuk a nadrágszíj. Pedig közgazdaságilag voltak ésszerű érveik arról, hogy nincs szükség ennyire durván megszorítani őket. Csakhogy végig kellett volna gondolniuk, mi a politikai realitása annak, hogy az európai közösség enyhébb feltételekkel menti ki őket, immár harmadjára. Nem kellett volna egyébként sokáig kibírniuk, hiszen az engedetlenségük előtt már éppen kezdett volna felállva bicegni a gazdaságuk. Ehelyett a kudarcra ítélt próbálkozásukkal óriási károkat okoztak a készpénzre átálló országban, amely így minden eddiginél borúsabb jövő elé néz.
A nemzetközi hitelezők azt kérik a görög kormánytól, hogy kötelezze el magát a privatizáció, a nyugdíjcsökkentés, az egészségbiztosítási járulék emelése és a korábban végrehajtott munkaerő-piaci reformok fenntartása mellett - közölték a javaslatot jól ismerő források csütörtökön.
A 2011-2012-es adósságválsággal ellentétben ma már nem számít forró témának a piacokon, melyik bank mekkora kitettséggel rendelkezik Görögországban, ami egy esetleges államcsőd vagy adósság-újratárgyalás esetén érdekes lenne a tegnapi görög választások eredménye miatt.
Visszatért az amerikai pénzpiaci alapok bizalma az európai bankok iránt, amely még az európai adósságválság alatt ingott meg - írja a Financial Times.
Úgy tűnik, újabb 20 milliárd euróra lehet szüksége Görögországnak, hogy ne legyen fennakadás az ország finanszírozásában. Az államadósságuk már majdnem a duplája a nemzeti összterméknek és egyáltalán nem látszik biztosítottnak a konszolidáció lehetősége. A németek további megszorításokat erőltetnének, míg a Nemzetközi Valutaalap korábban már adósságleírást javasolt az országnak, ahol a fiatalok 60 százaléka munkanélküli.
Az írek megcsinálták! Tavaly december 15-én véget ért az úgynevezett trojkával (EU-IMF-EKB) kötött megállapodás, aminek a feltételeit egytől egyig teljesítették. Még csak készenléti hitelmegállapodást sem kötöttek már az IMF-el, ugyanis megtehetik. 20 milliárd eurónyi tartaléka van az államnak és egyre sikeresebb kötvény-aukciókat rendeznek, ahol a befektetői árazás azt mutatja, hogy tulajdonképpen a piac pár év után már nem is néz rossz szemmel egy olyan országra, aki rekordsebességgel triplázta meg az államadósságát. Ez azt jelenti, hogy elhiszik az íreknek, hogy a 124 százalékon kicsúcsosodó adóssághegyet le tudják építeni fegyelmezett fiskális politikával, méghozzá olyannyira, hogy az országkockázatot jelző CDS-feláruk már 100 bázispontig esett. Pedig ők csak 2015-ben tudnak majd 3 százaléknál kisebb deficitet felmutatni és az államadósság még 2016-ban is bőven 100 százalék fölött lesz az előrejelzések szerint. Az ír jegybank nem aggódik az EKB stressz tesztje miatt, pedig átlagosan 27 százalék a nem teljesítő hitelek aránya a jórészt állami tulajdonban lévő bankrendszerben. Az ír pénzügyminisztérium szuper optimista, de ottjártunkkor hallottunk olyan elemzői véleményeket is, hogy az ír papírokkal kereskedők egész egyszerűen ostobák.
A Portfolio.hu az Európai Bizottság meghívására járt Írországban és vett részt a kilátásokról és tanulságokról szóló panelbeszélgetéseken.
A legtöbb uniós országban még évek múlva sem tér vissza az államháztartás egyenlege a válság előtti szintre, sőt némely országban még 2015-ben is kritikus állapotot mutatnak a prognózisok. A költségvetési fegyelmet a válság során csak kevesen tudták megőrizni, igazán javulást pedig csak azok az országok mutatnak, amelyekből ezt a válság kikényszerítette. Ennek megfelelően az államadósságok is tovább halmozódnak; néhány éve még csak két országban volt 100% feletti az adósságráta, két év múlva már hét ilyen ország lesz, kettő további pedig már e szint küszöbén.
A német sajtó figyelt fel a Nemzetközi Valutaalap nemrégiben megjelent anyagának egy eldugott részére: felmerült az egyszeri vagyoni típusú adó bevezetése az európai állampolgárok esetében az államok költségvetésének rendbetételére. Az ottani portálok már kötelező "IMF-tizedként" nevezik az egyelőre csak ötlet szintjén megjelent sarcot, más kommentárok pedig már a bankbetétek egyszeri megadóztatását vizionálják. A történet érdekessége továbbá, hogy a Nemzetközi Valutaalap már másfél hete cáfolta, hogy egyszeri vagyonadót javasolna a megtakarításokra.
Nagyobb kitettséggel rendelkeznek hazájuk állampapírpiacán az európai bankok, mint bármikor az európai adósságválság során - írja a Bloomberg. Ez nyugtalansággal töltheti el a piacokat, hiszen túl szorossá teszi a pénzügyi kapcsolatot a bankok és az állam között. Egyikük gyengélkedése magával ránthatja a másikat, negatív spirált indítva ezzel.
Az eurózóna adósságválsága egyre mélyül, a krízis elkerülhetetlen - állítja két neves közgazdász. Pierre Pâris, a Banque Pâris Bertrand Sturdza vezérigazgatója és Charles Wyplosz, a The Graduate Institute Geneva professzora öt lehetőséget vázolnak fel az adósságválság megfékezésére. Szerintük a leginkább reális és hatékony megoldás egyfajta sajátos csődesemény, ahol az EKB monetizálja az adósságot.
A görög válság megakadályozható lett volna korábbi és nagyobb mértékű adósságelengedéssel. Az ilyen mértékű válság kialakulásában felelőssé tehető mind a görög kormány mind a Nemzetközi Valutaalap (IMF), Európai Központi Bank és az Európai Bizottság - írja sarkos véleményében Barry Eichengreen.
Meglepő következtetésre jutott két közgazdász az európai hitelminősítő ötletével kapcsolatban. Bernhard Bartels és Beatrice Weder di Mauro, a Mainzi Egyetem kutatói egy kicsi, független német hitelminősítő adósságválság alatti reakcióit vizsgálva megállapította, hogy egy politikai nyomás nélkül működő európai szervezet még aggresszívebb lépéseket tett volna, mint a kíméletlenségükért oly sokszor kárhoztatott tengerentúli társaik.
Az elhúzódó adósságválság miatt szóba került az adósságszabályok fellazításának lehetősége - értesült a Handelsblatt. A lap úgy tudja, hogy a kormányzati beruházások egy részét is beszámítanák a költségvetési hiányba.
Hamarosan aláírják a megállapodás.
Megkönnyebbültek a befektetők.
Kanada digitális szolgáltatási adót vezetett be.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Több gép bánta az akciót.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
