A szlovák kormány és az ország meghatározó áramtermelői megegyeztek arról, hogy enyhítik a háztartások magas energiaárak miatt megugrott költségeit. A Szlovák Villamos Művek 2024-ig a jelenlegi, 61,21 eurós megawattóránkénti (MWh) szabályozott áron fogja ellátni a szlovákiai háztartásokat villamos energiával, írja az Új szó.
Teljes átírás helyett csak kisebb változtatások, finomhangolások várhatók abban a feltételrendszerben, ami szerint a gáz és a nukleáris energia beruházások fenntarthatónak minősülhetnek az Európai Unióban az energia átmenet során – jelezte a szerdán bemutatandó nagy jelentőségű uniós taxonómia rendelet várható tartalmát a Politicónak a pénzügyekért felelős uniós biztos.
Az Európa-szerte magasabb fogyasztás, a német szélhiány miatt is megugró fosszilis termelés és a termelési tényezőárak drágulása együttesen decemberben hihetetlenül magas villamosenergia árakat okozott a kontinensen és ezzel együtt is negyedszerre dőlt meg a hónap során a magyar áramfogyasztási rekord – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ma közzétett decemberi árampiaci jelentéséből. Az anyag rámutat arra is, hogy éves karbantartások és üzemzavarok miatt a paksi atomerőmű karácsony előttig szokatlanul kevés áramot termelt, ezért az év/év alapon 5,3%-os decemberi magyar fogyasztásnövekedés miatt az itthoni áramfelhasználás 32%-át az importnak kellett fedeznie.
A dubaji Expo 2020 világkiállítás keretén belül tartott atomenergetikai tematikus héten bemutatták a Roszatom kis moduláris reaktortechnológiáját (SMR) majd az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója, illetve a Kirgiz Köztársaság Energiaügyi és Ipari Minisztériumának vezetője együttműködési megállapodást írt alá egy kis moduláris reaktor kirgizisztáni megépítéséről - adta hírül a Roszatom.
Magyarországon a megtermelt villamosenergia fele ma Pakshoz kötődik és Paks II megépülésével, illetve a folyamatban lévő napenergia-beruházásokkal együtt „majd elmondhatjuk magunkról, hogy hazánk teljes mértékben önellátóvá vált a villamosenergia területén” – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági miniszter, aki Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszterrel együtt látogatást tett a paksi létesítményben.
Az EU működésképtelenné válik, ha a közösség beszünteti a földgáz- és atomerőművi projektek finanszírozását – véli Aszódi Attila atomenergetikai szakember, aki az Infostartnak nyilatkozott. Az Európai Bizottság a jövőben attól tenné függővé ezen üzemek támogatását, hogy azokat a fenntartható befektetések közé sorolták-e.
A Liga készen áll az atomenergiáról szóló népszavazáshoz aláírásgyűjtésbe kezdeni, mert „energia vészhelyzet van Európában” és végre az Európai Bizottság is hajlik afelé, hogy fenntarthatónak minősítse ezt az energiaforrást – kezdte egy erős bejelentéssel az újévet Matteo Salvini, a Liga kormánypárt vezetője.
Holnap, azaz január 12-én járt volna le annak a határideje, hogy a tagállami szakértők panelje véleményezhesse a szilveszter éjjel kiküldött európai bizottsági javaslatot a fenntartható energiahordozókkal kapcsolatban, de ezt január 21-re elhalasztották.
Üdvözölte az egyes földgáz-projektek zöld befektetéssé nyilvánítására vonatkozó uniós tervet a német kormány, azt azonban továbbra is ellenzi, hogy nukleáris projektekkel tegyék meg ugyanezt.
Németország pénteken megkezdte a még működő hat atomerőműve felének a leállítását, egy évvel azelőtt, hogy az ország végleg befejezi az atomenergia több évtizedes felhasználását.
Szilveszter délután 3 órakor újabb 3 atomreaktort állítanak le Németországban az energiaátmenet jegyében és így már csak 3 reaktor marad az országban, amelyeket a tervek szerint 1 év múlva, azaz 2022 végén fognak leállítani.
Az elmúlt hetekben a magyarországi villamosenergia-rendszerben regisztrált terhelési csúcsok ismét ráirányították a figyelmet az elmúlt években a rendszerben végbement drasztikus átalakulásra.
Az európai energiaárak ismét emelkedést mutatnak, ebben a hideg időjárás mellett egyedi problémák, alacsony szélenergia-termelés és kieső atomenergia termelés mellett a földgáz árának elszállása is szerepet játszik - írja a Bloomberg.
A december 7-én hivatalosan is aláírt német koalíciós szerződés alapján igencsak ambíciózus klímavédelmi célokat tűztek ki maguk elé a piros-sárga-zöld kormánykoalíció tagjai. Ez részben a klímavédelmi törvénynek köszönhető, amely 2030-ig 65%-os széndioxid-kibocsátáscsökkenésre, 2045-ig (5 évvel az uniós célpont előtt) a klímasemlegesség elérésére kötelezi a német kormányt, részben pedig annak, hogy a zöldek első alkalommal kapnak helyet a szövetségi kormányban. Kétséges viszont, hogy a koalíció minden vállalása teljesíthető és sikerül elérniük, hogy a 2030-ra 680-750 TWh-ra növekvő bruttó energiaigény 80%-át megújuló erőforrásokból fedezzék.
Miközben az atomerőművek és lehetséges szerepük a klímacélok elérésében továbbra is meglehetősen vitatott, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a nukleáris energia is bekerül a fenntartható gazdasági tevékenységek Európai Unió által kijelölt körébe. A témában a napokban Budapesten adott elő William D. Magwood IV., az OECD Nukleáris Energia Ügynökség főigazgatója, aki pozíciójából adódóan értelemszerűen pronukleáris álláspontot képvisel.
Ahhoz, hogy az Európai Unió gyorsan fel tudja futtatni a félvezető gyártást a saját területén, az állami támogatási szabályokat kell átírni és ehhez az uniós alapszerződés egyik ritkán használatos cikkéhez fognak nyúlni eszközként – jelezte az EU-Monitornak és több más uniós lapnak adott nyilatkozatában Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa (címlapképünkön). A francia származású biztos azt sem rejtette véka alá, hogy a 2030-as klímacél elérése érdekében mindenképpen támogatja azt, hogy a nukleáris energia is megkapja a zöld címkét az EU-ban, azaz fenntartható energiatermelési megoldásnak minősüljön abban a taxonómia-rendeletben, amely a napokban kerül véglegesítésre az Európai Bizottság asztalára. A paksi bővítés szempontjából is fontos brüsszeli jelzésnek voltak már előjelei az elmúlt hetekben.
A legnagyobb orosz hitelnyújtó Sberbank összesen 800 millió dollár kölcsönt folyósít az ugyancsak orosz Roszatom egyik leányvállalatának egy törökországi atomerőmű építéséhez.
Elsősorban a múltbéli tragikus események miatt az atomenergia-szektor hosszú éveken át kiszorult a pixisből az energiapolitikai döntéshozók szemében, a szén-dioxid kibocsátással nem járó tevékenység azonban komoly segítséget nyújthat az egyre sürgetőbb és nehezebben teljesíthető klímacélok elérésében. Ennek apropóján az elmúlt hosszú évek atomenergiához való hozzáállása a mögöttünk álló hónapokban alaposan megváltozott, a nukleáris energia az országok karbonsemlegességre vonatkozó stratégiáinak már-már megkerülhetetlen részévé vált. Mik voltak mostanában a legfajsúlyosabb bejelentések, kik tették le a voksukat az atomenergia mellett a nemrég véget ért klímatalálkozón? Látszik-e már az egyre élénkebb érdeklődés a szektor iránt a tőzsdéken is? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána cikkünkben.
Több évtized szünet után új atomreaktorokat épít Franciaország, hogy az elszálló energiaárak gazdasági hatását jobban ki tudja védeni, csökkentse a más országoknak való energiakitettségét és közben még határozottabban tudjon küzdeni a 2050-es klímacél érdekében is – jelentette be kedd esti televíziós beszédében Emmanuel Macron.
A hagyományos, tüzelőanyagot használó erőművek közül az üzemanyagköltség a gázerőműveknél a leginkább meghatározó költségelem, ezért az energiahordozó drágulása ezeket hozza a legrosszabb helyzetbe, míg a legkedvezőbb helyzetben e szempontból az atomerőművek vannak, mivel az uránköltségek háromszorosára emelkedése alig változtat az önköltségen.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!