Döcögő gazdaság, lassan elérhető árstabilitás - így látja a magyar gazdaságot az MNB

2020. január 20. 09:33 | Portfolio

Idén újra átadták a Lámfalussy- és a Popovics-díjakat

Tegnap este átadták a Magyar Nemzeti Bank által alapított díjakat: a Lámfalussy-díj célja, hogy elismerje azon nemzetközileg is kiemelkedő szakmai teljesítményeket, amelyek befolyással vannak a nemzetközi monetáris politikára, míg az MNB első elnökéről elnevezett Popovics-díjjal a közgazdaság és a pénzügyek területén kiemelkedő munkát nyújtó szakembereket díjazza a jegybank. A Lámfalussy-díjat idén Peter Praet az Európai Központi Bank (EKB) egykori vezető közgazdásza, és Kormányzótanácsának tagja kapta, a Popovics-díjat Baksay Gergely, az MNB Költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóságának igazgatója vehette át.

2019. július 11. 17:09 | MTI

Tíz év múlva félmillióval kevesebb munkaképes korú lesz Magyarországon

A tartós gazdasági növekedést a termelési hatékonyság javítása, és a foglalkoztatottság bővülése, új munkavállalói csoportok alkalmazása alapozhatja meg - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóságának igazgatója csütörtökön Budapesten, a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai fórumán.

2018. július 16. 14:12 | Baksay Gergely

Ami alapján vétózhat a Költségvetési Tanács és ami alapján nem

Ezekben a hetekben zajlik Magyarország 2019. évi költségvetésének tárgyalása, amelynek során a Költségvetési Tanácsnak is kiemelt szerepe van. A Kormány június 13-án benyújtotta a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amelyet az előzetes menetrend szerint július 20-án fogadhatnak el. Az alábbi cikkben áttekintjük, hogy ebben a folyamatban mi a Költségvetési Tanács szerepe a jogszabályok alapján, milyen előírások betartására ügyel és milyen eszközei vannak ehhez.

2018. február 21. 06:30 | Baksay Gergely, Gerendás János

Az MNB szerint az Eximbank-ügy nem változtat az államadósság kedvező trendjein

Az államadósság elszámolása 2014. óta folyamatos módszertani felülvizsgálat alatt áll az Európai Unióban. Az uniós nemzeti számlák statisztikai módszertanának megújítása (ESA 2010) következtében jelenleg is napirenden lévő kérdés az Eximbank és az EU-ban hasonló működési struktúrával bíró bankok kötelezettségeinek elszámolása az államadósságban. A közvélemény tájékoztatásának érdekében a Magyar Nemzeti Bank a február 19-én megjelent előzetes pénzügyi számla statisztikában bemutatta, miként érinti az államadósságot, ha az Eximbank a kormányzati szektorban kerül statisztikai elszámolásra. Ezzel kapcsolatban két tényezőt fontos kiemelni:

• Egyrészt az esetleges átsorolás nem változtatja meg az államadósság mértékét és szerkezetét jellemző kedvező trendeket.
• Másrészt az Eximbank által felvett adósság közgazdasági értelemben teljesen más célt szolgál, mint a többi adósságelem, így közgazdasági nézőpontból külön vizsgálandó.

2017. március 31. 11:30 | Baksay Gergely, Palotai Dániel, Szalai Ákos

Ezer sebből vérzik a nagy versenyképességi rangsor

Annak ellenére, hogy a World Economic Forum (WEF) Global Competitiveness Report nevű versenyképességi rangsora az egyik legismertebb versenyképességi értékelésnek számít világszerte, megalapozottságát elemezve úgy találtuk, hogy módszertana - amely túlnyomórészt vállalatvezetői kérdőíves felmérésen alapul - nem ad megbízható, robusztus, a hasonló mutatókkal és a tényadatokkal konzisztens eredményeket. Különösen korlátozott az eredmények országok közötti összehasonlíthatósága, így az egész világra vonatkozó rangsor nem tekinthető megalapozottnak, ezért versenyképességi elemzésekhez csak kellő óvatossággal és kritikával alkalmazható. Elemzésünk mindazonáltal nem kérdőjelezi meg, hogy Magyarország versenyképessége számos területen javítandó a sikeres gazdasági felzárkózás érdekében. A versenyképességi reformok nélkülözhetetlen előfeltétele azonban a pontos és hiteles helyzetértékelés, amely diagnózis felállítására a WEF versenyképességi felmérése megítélésünk szerint nem alkalmas. A szükséges reformok végrehajtása előtt tehát javasolt inkább az objektívabb tényadatokra, illetve az adott kérdéskör szempontjából releváns, más nagy nemzetközi intézetek, szervezetek alternatív mutatóira támaszkodni.

2017. február 07. 11:00 | Baksay Gergely, Kuti Zsolt

Az idén sincs szükség piaci devizakötvény kibocsátására

Az elmúlt 5 évben a lakossági állampapírok iránti jelentős keresletnek és a jegybanki Önfinanszírozási program támogatásának köszönhetően az államadósságon belül a devizaarány a 2011. évi végi rendkívül magas 50 százalékról 2016-ban 25 százalékra csökkent. Ezzel összhangban a külföldiek tulajdoni hányada is érdemben, 67 százalékról 40 százalék alá mérséklődött. A külső sérülékenység javulásán keresztül ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország adósminősítése mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriába került, valamint hozzájárult a rekord-alacsony állampapír-piaci hozamok eléréséhez. Nemzetközi összevetésben azonban az elmúlt évek dinamikus csökkenése ellenére is magas hazánkban a költségvetés devizaadósságának aránya, ezért fontos annak további mérséklése. Ezzel ellentétes lenne egy jelentős piaci devizakötvény kibocsátás, amely növelné a sérülékenységet, miközben érdemi előnyökkel nem járna. Ennek alapján helyes az elmúlt években követett, forint finanszírozásra épülő stratégia, amely csak akkor fordulna jelentős devizakötvény kibocsátáshoz, ha a forint papírok iránti kereslet változása ezt szükségessé teszi.

2015. március 13. 13:30 | Portfolio

MNB: 2011 óta csökken az államadósság

Az előzetes adatok szerint a GDP 76,9 százaléka volt Magyarországon a 2014. évi államadósság, ami mintegy 4 százalékponttal alacsonyabb, mint a három éve mért legmagasabb éves értéke. Távolabbra visszatekintve az látható, hogy az államadósság emelkedő trendje 2010-2011-ben megtört, és azóta fokozatos csökkenés következett be, ami a fegyelmezett költségvetésnek, az élénkülő gazdasági növekedésnek és a mérséklődő kockázati feláraknak köszönhető egyéb tényezők mellett. Az Európai Unióban ezzel ellentétesen alakult az átlagos államadósság az elmúlt másfél évtizedben: a válság előtt alig változott, majd gyors emelkedésnek indult, ami 2014-ben is folytatódott. Az MNB közgazdászai, Palotai Dániel, Baksay Gergely és Szalai Ákos elemzésükben az ellentétes folyamatok alapvető okait és tényezőit mutatják be.