Évek óta nem látott olyat a japán lakosság, amit most: a bankok megemelték a bankbetétek kamatait. A 10 éves betétre kapott eddigi 0,002% után most már 0,2%-ot tehetnek zsebre, ami százszoros emelést jelent – írja a Bloomberg.
A kormány 2024. április 1-jéig meghosszabbítja, egyben a vállalkozásokra is kiterjeszti a betéti kamatsapkát - derül ki a GFM közleményéből. Ezzel egy időben vélhetően a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházását is megtiltják.
Derekasan rácáfolt a magyar megtakarítási piac a várakozásokra: a lakosság megtakarítási rátája csaknem duplája annak, amire az MNB 2022 őszén számított, és sokkal nagyobb a megtakarítások beáramlása a szolgáltatókhoz, mint tavaly. Jó hír az is, hogy a megtakarítások nagyobb ütemben gyarapodnak az inflációnál (részben a pozitív reálhozamok megjelenése miatt), így most már második negyedéve emelkedett a lakosság pénzügyi reálvagyona. A jegybank ma közzétett statisztikái az egyes megtakarítások teljesítményéről is tartalmaznak egészen új információkat, de egy valami nem új: az állampapírok és a befektetési alapok mindent visznek.
Szeptember végén először haladta meg a 12 ezermilliárd forintot a magyar lakosság állampapír-állománya, de új rekord ide vagy oda, nem a lakosság kezében van a legtöbb államadósság. Érdekes folyamatok zajlanak a befektetési alapoknál is, mivel állományváltozás alapján vezetnek az állampapírokkal szemben idén.
Hiába ért véget a nyári uborkaszezon, és kezdett el mozgolódni a CSOK átalakítása miatt a hazai lakáspiac, szeptemberben még kevesebb hitelt vett fel a magyar lakosság, mint augusztusban. Az MNB friss adatai szerint csökkentek a forinthitelkamatok, ennek ellenére a vállalati hitelpiac is pangott, miközben a betétekből való tőkekiáramlás mintha megállt volna.
Kimagasló kamatokat kínálnak mind lakossági, mind vállalati ügyfelek részére, gyakorlatilag minden futamidőre - mondta a Portfolio-nak Jendrolovics Péter, a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese, a Lakossági Divízió vezetője. A szakember szerint a pénzintézet a lakossági betétgyűjtésben és hitelezésben is jobban teljesít a szektor átlagához képest.
Augusztusban történt először olyan, hogy több megtakarítást tartott a magyar lakosság állampapírokban, mint bankbetétekben. Voltak más mérföldkövek is: miközben a kötvényalapokban kezelt lakossági vagyon átlépte a 3000 milliárd forintot, a DKJ-kereslet láthatóan visszaesett. A befektetési alapok állampapír-állománya pedig folyamatosan nő a kötelező állampapír-tartás miatt, mostanra a magyar államadósság 4,5%-át birtokolják. A magyar megtakarítások sajátosságairól, illetve a befektetési lehetőségekről lesz szó a Portfolio november 8-ai ingyenes, Portfolio Investment Day rendezvényén, részletek itt.
A bizonytalan gazdasági környezte ellenére, vagy pont emiatt, jelentősen növekedett idén eddig a lakosság megtakarítási állománya Magyarországon – hangzott el az OTP Bank mai sajtóeseményén. Az OTP Alapkezelőhöz idén eddig már közel 950 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, ennek közel fele egyetlen alapba, az OTP Optimába áramlott.
2022 katasztrofális év volt a megtakarítók számára, a háztartások pénzeszközállománya világszinten 2,7 százalékkal zsugorodott, ami a legsúlyosabb visszaesés a 2008-as pénzügyi világválság óta -derül ki az Allianz friss, Globális Vagyonosodási Jelentéséből. Miközben világszinten az értékpapírokban lévő megtakarítások visszaestek, a bankbetéteknél pedig erőteljes növekedés látható, Magyarországon éppen fordított trend következett be: a magyar háztartások még sosem vásároltak ennyi értékpapírt egy év alatt. A nettó pénzeszközállományt nézve pedig Magyarország a 30. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában.
December végéig meghosszabbítja a kötelező akciózást, valamint a betéti kamatsapkát és a jegybanki kötvény vásárlás tilalmát – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
9 nap múlva, október 1-én indul a bankok kötelező lakossági tájékoztatása - derül ki a GFM közleményéből.
A márciusi bankválságokat követően a magyar gazdasági sajtóban is előtérbe került a digitális jegybankpénz mint egy lehetséges megoldás a bankpánikra. Lásd például Zsiday Viktor írását. Korábbi cikkemben részletesen bemutattam a modern bankrendszer működését, elemeztem az SVB és a Credit Suisse válságát, végezetül csupán felvillantottam a digitális jegybankpénz lehetőségét. Most ez utóbbira térnék ki részletesen.
Egyes európai nagybankok már 5%-os betéti kamatokkal csalogatják a betéteseket az ügyfelekért folytatott versenyben – hívta fel a figyelmet a Bloomberg. Magyarországon ez nem jellemző, hiába jóval magasabb az infláció.
Érdekes folyamatok zajlanak a lakossági megtakarítások piacán: miközben a szocho előtti hónapban rekord összegek áramlottak ki és be egyes megtakarítási termékekbe, júliusban olyannyira lecsendesült a piac, mintha nem lett volna földindulás egy hónappal korábban. A bankbetétekből továbbra is áramlik ki pénz, de korántsem olyan mértékben, ahogyan azt előzetesen várni lehetett. Mindeközben van egy szektor, ahol úgy tűnik, bejöttek a kormány számításai, a befektetési alapok állampapír-állománya ugyanis jelentősen megugrott. A megtakarítási piac jövőjével foglalkozunk szeptember 20-án, a Portfolio Future of Finance konferenciáján. Ne maradj le róla!
Egyre több nyugati országban ébrednek fel a lakossági állampapírok és a lakossági államadósság-finanszírozás fontosságára, legújabban Belgium hirdetett kötvényprogramot a háztartások számára – számol be a hírről a Bloomberg.
Jelentősen felforgatták a befektetési alapok piacát a kormány idei döntései: a szociális hozzájárulási adó július 1-i bevezetésének köszönhetően júniusban rekord kereslet mutatkozott a befektetési alapok iránt. Azt már megnéztük, hogy mely kategóriákba, illetve konkrétan mely alapokba áramlott a legtöbb pénz az utóbbi két hónapban, most viszont a kormány egy másik rendeletének hatását vettük górcső alá: nevezetesen azt, hogy a kötelező állampapírtartás hogyan befolyásolta az egyes alapkategóriák allokációját 2023 júniusában. A Portfolio Future of Finance 2023 konferenciáján helyet kapnak majd az alapkezelés jövőjével kapcsolatos kérdések is, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!
Történetében először 10 ezer milliárd forint emelkedett a magyar lakosság banki hiteltartozása, nem mintha dübörögne a hitelezés: lakáshitelből 45%-kal, babaváróból 33%-kal kevesebbet vettünk fel júliusban, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelezés is lelassult, a betétekből pedig már jó ideje vonják ki a pénzt a megtakarítók. Az MNB csütörtökön közzétett havi adataiból szemezgettünk, szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon pedig banki felsővezetőkkel beszéljük meg a hitelezés jövőjét, érdemes eljönni.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, május végén jogszabálydömping keretében a legváltozatosabb eszközöket jelentette be a kormány arra, hogy a lakosságot és a pénzügyi szektort állampapír-befektetésbe terelje. Ennek része volt az az előírás is a bankoknak, hogy év végéig mutassák be majd az ügyfeleknek, mennyit nyertek volna, ha pénzüket állampapírba teszik, szemben a (legendásan rosszul kamatozó) bankbetétekkel. A tegnap esti Magyar Közlönyben közzétették azt is, hogyan kellene kinéznie ennek az ügyféltájékoztató levélnek, igaz, július 17-én már megjelent hasonló rendelet, minimális változás történt az akkorihoz képest.
Júliustól él a kötelező állampapír-tartás egyes intézményi szereplőknél, korábban a kormány azt becsülte, hogy ennek hatására 500 milliárd forintnyi többletkereslet jelenhet meg a befektetési alapok oldaláról az állampapír-piacon, ebből azonban júniusban egyelőre csak 320 milliárd teljesült.
A magyar háztartások bankszámláin 1600 milliárd, a vállalatokén 800 milliárd forinttal van most kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Nincs min csodálkozni: az infláció nemcsak szűkíti a gazdasági szereplők, főleg a lakosság likviditását, de arra is ösztönzi őket, hogy átalakítsák megtakarításaik szerkezetét. Mindkét jelenségnek a bankszámlaegyenlegek az első számú elszenvedői. Megnéztük, mekkora drámát jelent mindez a magyar bankok szempontjából, és azt találtuk, hogy ennyi még belefér nekik, szaporodnak azonban az arra utaló jelek, hogy egyesek szeretnék már megállítani a folyamatot, és az MNB is kockázatot lát a jelenségben. A témáról a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján is szó lesz, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Nagyon fontos információkat mondott Mátrai Károly egy bécsi eseményen.
Súlyos aggályok is felmerültek.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Egyetlen, rövid szó miatt áll a bál.
A közel-keleti konfliktus nem tesz jót a forintnak.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
