Törökország központi bankja visszavonja a lírabetétek leértékelődésétől védő, meglehetősen drága úgynevezett KKM-rendszert, a jegybanki kamatemelések után ezzel újabb lépést tesz az ortodox politika irányába. A 2021-ben a líra védelmében bevezetett betéti formát nem fogják tudni megújítani a vállalati és magánszemély ügyfelek. A bankok részvényárfolyama eséssel reagált hétfőn a hírre.
Pénzügyi válságtól tartanak Dél-Koreában a hitelszövetkezeti szektorban tapasztalt hiteltörlesztési problémák és a nyomában előállt betétesi bizalmatlanság miatt – számolt be a Bloomberg.
Nem tette közzé éves beszámolóját a május 31-ei határidőig Magyarország legkisebb kereskedelmi bankja. A takarékszövetkezeti integrációból utolsóként kimaradó Polgári Bank azért is keltett ezzel kisebbfajta feltűnést a piacon, mert alig telt el fél év azóta, hogy az MNB gyengének találta a hitelintézet „immunrendszerét”, és megbírságolta a társaságot. A 99 magánszemély tulajdonában lévő bank tudomásunk szerint emellett eladás előtt is áll, de stabilitási problémáról nincs szó.
Folytatódik az összeomlás a lakáshiteleknél, az MNB friss számai szerint májusban 68%-kal kevesebb hitelt vett fel a lakosság, mint tavaly ugyanekkor. A személyi kölcsönöknél 14%-os visszaesést látunk, miközben a forintos betétszerződések összege nagyobbat emelkedett éves összevetésben a lakosság mellett a vállalatoknál is. A vállalatoknál az 1 millió euró érték alatti euró hitelek csökkentek, az 1 millió euró érték feletti euró hitelek pedig valamelyest nőttek egy év alatt.
Tegnap írtunk arról, hogy egyelőre még nem hosszabbította meg a kormány a június 30-ig életben lévő betéti kamatstopot, ahogyan a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházására vonatkozó tilalmat sem. A lépésre azonban nem sokat kellett várni, a tegnap esti közlönyben a határidőket szeptember 30-ig kitolták.
Ma tette közzé friss inflációs jelentését az MNB, amelyben a jegybank az idei és a jövő évi inflációs várakozását is megemelte. Ha igaza lesz az MNB-nek, emelkedhet a PMÁP-pal elérhető kamat is. Sőt, elérkeztünk oda, amikor már 2-3 hónapra is érdemes prémium állampapírban tartani a pénzünket.
Július 1-től a magyar befektetők szochót is fizetnek a bankbetétek és bizonyos értékpapírok kamata és hozama után. Ha megismétlődik a múlt, akkor több százmilliárd forintnyi megtakarítás is megmozdulhat a bevezetés előtt, de ennek hatása bőven túlmutat majd a nyári hónapokon. Egyértelmű nyertesnek tűnnek hosszú távon az állampapírok, a befektetési alapoknak és az életbiztosításoknak a június hozhat kiugró számokat, a legnagyobb vesztesei pedig várhatóan az amúgy sem sokat fizető bankbetétek lesznek az intézkedésnek.
Az MBH Bank fix 11-12%-os forintkamatot és 3,5%-os eurókamatot kínáló kötvénnyel, a Gránit Bank pedig 11,0%-os kamatozású betéttel állt elő.
Kína legnagyobb, állami tulajdonú bankjai csütörtökön közölték, hogy csökkentették a jüanbetétekre fizetendő kamatlábakat. Ez enyhítheti a marzsukra nehezedő nyomást, és teret engedhet a hitelezési költségek csökkentésének - írja a Reuters.
Nem tévedés: 73%-kal kevesebb lakáshitelt vett fel a magyar lakosság áprilisban, mint egy évvel korábban. Biztató hír azért, hogy a lakáspiac most már valamelyest élénkülni látszik. A személyi kölcsönöknél 11%-os visszaesést látunk, miközben a betétek most már nemcsak a lakosságnál, hanem a vállalatoknál is apadnak, a háztartások esetében egy év alatt 7,5%-kal. A legnagyobb furcsaság az, hogy a Baross Gábor hitelprogram ellenére a vállalatok most már három egymást követő hónapon keresztül nettó hiteltörlesztők voltak, mintha a program szerződéskötései még nem jelentek volna meg a statisztikákban.
Pénzügyi jogszabálydömpinget hozott a szerda este a Magyar Közlönyben, melynek nagy része arról szól, hogy a legváltozatosabb eszközökkel terelje állampapír-befektetésbe a lakosságot és a pénzügyi szektort egyaránt. A legszebb rendelet az, amelyik előírja a bankoknak, hogy év végén bemutassák majd az ügyfeleknek, mennyit nyertek volna, ha pénzüket állampapírba teszik, szemben a (legendásan rosszul kamatozó) bankbetétekkel.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után keletkező kamatokra és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után kell megfizetni - jelent meg egy szerdai kormányrendeletben. Az ingatlanalapok befektetési jegyeire, a részvényekre és az állampapírokra nem vonatkozik az új teher, a bankbetétekre, egyéb nyilvános befektetési jegyekre és kötvényekre viszont igen.
Kiugró nyereséget ért el a fúzió előtti utolsó negyedévben, vagyis az év első három hónapjában az MBH Bank. A korrekciós tételek nélkül számított profit ugyanis 91 milliárd forint volt, duplája az egy évvel korábbinak. Az eredményjavulás annak köszönhető, hogy a bank kamatjövedelme ezen időszak alatt 75 milliárd forinttal javult, vagyis szintén megduplázódott a kamatkörnyezet emelkedésének köszönhetően. Az állami terhek növekedése miatt ugyanakkor a számviteli nyereség valamelyest csökkent, 22,3 milliárd forintra. A hitel- és betétállomány egy év alatt még nőtt, 2022 vége óta viszont a piaci trendekkel összhangban már csökkent a banknál.
Az egész régióban a magyar bankok fizetik a legalacsonyabb kamatot a lekötött lakossági betétekre a bankközi kamatokhoz képest. Nem volt mindig így: az átárazódás az utóbbi időben feleakkora volt, mint amit az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján a kamatkörnyezet emelkedése miatt várni lehetett volna – állapította meg az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentése, feltárva a jelenség okait is.
Nagy összegű pénzpiaci ügyeletekkel hizlalta likviditási pufferét a Deutsche Bank a márciusi bankrendszeri zavarok idején, ezen ügyeleteket az EKB-val is rendszeresen egyeztették, és a bank likviditási mutatóját 137%-ról 143%-ra növelték – írja exkluzív anyagában a Reuters.
Az amerikai regionális bankok duplán biztosítanák be a bankbetéteket, ezzel is igyekezve megnyugtatni az ügyfeleket az elmúlt hónapok bankválsága után – számol be a hírről a Financial Times.
Gyakran hallani azt az állítást, hogy egyre több pénzt tartanak a magyarok külföldön, de legalábbis valutában, ezért megnéztük, mi igaz ebből. Az MNB hivatalos adatai annyit igazolnak, hogy az elmúlt két évben valóban megugrott a külföldi megtakarítások állománya a magyar lakosságnál, de még így is 10% alatt van ezek aránya, ráadásul a forint év eleji erősödése sokaknak okozhatott csalódást.
A magas infláció miatt nagyon is érthető átrendeződés zajlott az idei első negyedévben a magyar megtakarítási piacon az MNB csütörtök reggel közzétett adatai szerint: a folyószámlabetét és a készpénz felől állampapírba és befektetési alapba súlyozta át megtakarításait a magyar lakosság. Míg a tavalyi második félévben a befektetési alapokba áramlott több pénz, idén már visszavette első helyét az állampapír. A felerősödő hozamvadászat sem volt azonban elég ahhoz, hogy sikerüljön megőrizni a megtakarítások reálértékét, az ugyanis tovább romlott.
Az előző két havinál is nagyobb mértékben, 69%-kal esett vissza a lakáshitelek új kihelyezése márciusban. A fogyasztási hitelek ezúttal is tűrhetően tartották magukat, de a Baross-hitelprogram ellenére a céges hitelezés gyengélkedett. Utoljára 2014-ben fordult elő az elmúlt 12 havihoz fogható pénzkivonás a lakossági betétekből. Utóbbiak mindössze 19%-a van lekötve, a vállalatoknál ez az arány 32%. Az MNB friss adataiból szemezgettünk.
A betétbiztosítás rendszerének átfogó felülvizsgálatát szeretné elérni az amerikai betétbiztosító, az FDIC a közelmúlt bankcsődjei és a most hétvégi bankmentés után. A hatóság három lehetőséget vázolt fel erre, köztük két radikális változtatás és a mostani rendszer fenntartása is szerepel – számolt be a Bloomberg.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A volt elnök nem érti, miért nem mozdul az öreg kontinens.
Jelentősen megnőtt a halálos áldozatok száma.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
