Érdekes gyűjtést tett közzé a Bloomberg friss cikkében, e szerint hiába van már 20 éve velünk az euró, rengeteg olyan pénz van még európai háztartásokban, amelyekkel már nem is lehet fizetni.
Négy év letöltendő börtönbüntetést kapott egy 67 éves brit nyugdíjas, aki kirabolt egy pénzügyi intézményt és két másikat is megpróbált kirámolni - írja a Fox.
Az eurózóna állampolgárai azt várják az Európai Központi Bank által javasolt digitális eurótól, hogy az privát, biztonságos és olcsó legyen - derült ki az EKB felméréséből.
Az EKB szerint a koronavírus paradox felhasználást hozott a pénzfelhasználásban. Az elmúlt egy évben a forgalomban lévő euró mennyisége 156 milliárd euróval nőtt, annak ellenére, hogy a fizetésekhez és tranzakcióhoz használt készpénz mennyisége egyébként csökkent – számol be a hírről a Financial Times.
Venezuela bejelentette, hogy új, nagy címletű bolivárt vezetnek be hétfőtől, mivel a hiperinflációval küzdő országban a legtöbb bankjegy már értéktelenné vált – számol be a hírről a Bloomberg.
Az utóbbi időben a csapból is az elektronikus pénz folyik, olyan kezd lenni mint a foci, amiről sokat beszélnek, de csak kevesen értik. Ezzel egyidőben egyre népszerűbbé válnak az olyan eszközök (pontgyűjtőkártyák, ajándékkártyák, üzemanyag kártyák, vásárlói tokenek), amelyek egy vállalat vagy a vele szerződéses viszonyban álló kereskedelmi partnerei üzleteiben használhatók, vagy meghatározott körű termékek és szolgáltatások beszerzését, illetve egyéb vásárlói kedvezmények igénybevételét teszik lehetővé. Az MNB elemzőjének alábbi cikkében bemutatásra kerül, hogy mit tekintünk elektronikus pénznek, milyen eszközök nem minősülnek annak és ez miért fontos kérdés a fogyasztók szemszögéből.
Ingyenesen, a bankok és a posta pénztárainál, 2020. december 31-ig válthatók át a régi húszezer forintos bankjegyek. A bevont bankjegyek a bevonási határnaptól számított 3 évig minden bank- és postafiókban térítésmentesen válthatók át azonos címletű, törvényes fizetőeszközökre. Ez a határidő a régi 20 000 forintosok esetén az idei év végén lejár -hívja fel a figyelmet az MNB közleményében.
Sokáig egymással párhuzamosan működik majd Kína digitális devizája és fizikális fizetőeszközei – jelentette be a jegybank digitális devizafejlesztéssel foglalkozó igazgatója egy sanghaji konferencián.
A Covid-19-betegséget okozó új koronavírus 28 napig fertőzőképes maradhat bizonyos felületeken, mint bankjegyeken, mobiltelefonok képernyőin és rozsdamentes acélon ausztrál kutatók szerint.
Ingyenesen még tíz napig, 2020. július 31-ig válthatók át a hitelintézetek és a posta pénztárainál használatba lévő bankjegyekre a régi, 2017-ben bevont, 2000 és 5000 forintos címletek. A bevont bankjegyek a bevonási határnaptól számítva 3 évig válthatók át díjmentesen azonos címletű, törvényes fizetőeszközökre minden bank-és postafiókban.
Július 1-től kerülnek forgalomba az új alapanyagú 100 forintos érmék. A jelenleg használt 100 forintosokkal továbbra is lehet majd fizetni - derül ki az MNB közleményéből.
A koronavírus-járványnak valószínűleg több olyan hatása is lesz az emberiség mindennapjaira nézve, ami örökre velünk marad. A pénzügyi szektor digitalizációjának például hatalmas löketet ad a járvány: rohamosan terjedhet el az online ügyintézés és az elektronikus fizetési megoldások, hosszabb távon pedig még akár az alapjövedelem ötlete is előtérbe kerülhet. Megnéztük, milyen hosszú távú hatásai lehetnek a pénzügyeinkre a koronavírus-járványnak akkor is, ha egyszer véget ér az egész.
A K&H befizetős automatáiba tavaly 533 milliárd forintot fizettek be, ami 39 százalékos emelkedést jelent éves szinten – közölte a bank. Naponta átlagosan 4462 alkalommal „fogadtak” el pénzt a K&H-s ATM-ek.
Kínában már hetekkel korábban felismert problémára hívja fel a figyelmet a WHO globális szinten: aki csak teheti, kerülje a készpénz használatát, mert a bankjegyeken és az érméken is terjedhet a koronavírus.
A svéd jegybank szerdán elkezdte tesztelni a világ első digitális jegybankpénzét, az e-koronát – jelentette be a központi bank. Ha egyszer élesben is bevezetik, az e-korona hétköznapi fizetési tranzakciók elszámoló egysége lesz, úgy küldhetik egymás között az emberek, akár egy smst. Az új pénzhez a bitcoin révén ismertté vált megosztott főkönyvi technológiát használják a svédek. Az e-korona újdonsága azonban nem ebben áll: a Riksbank évszázados tabut döntene le azzal, hogy nem fizikai, azaz dematerializált pénzt bocsát ki. Elmagyarázzuk, miért olyan nagy dolog ez.
Nehezen tudnak megválni a németek a német márkától, 18 évvel az euróbevezetés után még mindig több mint 12 milliárd márka van forgalomban, annak ellenére, hogy nem csak a jegybanknál lehet visszaváltani a korábbi fizetőeszközt, de egyre több üzletben is elfogadják.