A Danske, a Nordea és a Jupiter is lépéseket tett annak érdekében, hogy végleg bezárja az orosz kitettségű alapjait. Mindeközben egy friss elemzés arra is rámutat, hogy a feltörekvő piaci alapok négyötödében még mindig vannak orosz eszközök.
Erős az inflációs nyomás a világban, a kötvénypiaci hozamok emelkednek, a részvénypiacok gyengélkednek és egyre többen találgatják, mikor fog recesszióba sodródni a világ. Ez a környezet kihívást jelent a magyar befektetési alapoknak is, de azért vannak kiemelkedő teljesítmények. Ott vannak példának az árupiaci alapok, amelyek az inflációs félelmek, az energia- és élelmiszeripari válság hatására elképesztőt mentek már eddig is idén. De érdemes kicsit a csillogás mögé nézni, mert akkor észrevehetjük, hogy több kategória is szenved.
Hatalmas tranzakciót hajtott végre az Adventum Csoport a Penta alapján keresztül: közel 280 millió euróért vásároltak egy 18 elemből álló, magyarországi és cseh, a Tesco által fémjelzett kiskereskedelmi parkot. A 280 millió eurós vételár azt jelenti, hogy ez lesz az Adventum eddigi legnagyobb akvizíciója.
A világ egyik legjelentősebb befektetési alapkezelője szerint egyre nő a kockázata, hogy a gazdaságban az 1970-es évekhez hasonló ár-bér spirál alakul ki.
Az orosz-ukrán háború csak rátett még egy nagy lapáttal a sok esetben már tavaly elkezdődött árupiaci áremelkedésekre, az ebbe a piacba fektető magyar árupiaci alapok pedig sokat profitáltak már most is: van olyan alap, amely március végén 40% feletti hozamnál jár, de a 30% körüli teljesítmény sem ritka. Kérdés persze, meddig tart még ki az árupiacok jó szereplése, érdemes azonban különválasztani a nyersanyagokba és aranyba fektető alapokat.
Az MNB a forgalmazást ellehetetlenítő okok megszűntéig, de maximum egy évre meghosszabbította az Aegon és az OTP alapkezelők orosz részvényalapjainak felfüggesztését. Az alapkezelők az orosz-ukrán háború következményeként jelenleg nem tudják biztosítani a folyamatos forgalmazás feltételeit. A magyarországi teljes orosz kitettségű befektetési alap állomány mértéke minimális - derül ki az MNB közleményéből.
A brit piacfelügyelet, az FCA konzultációt folytat a befektetőkkel arról, hogy „kivételes” intézkedéseket léptetnének életbe a befektetési alapoknál, ezzel limitálva a befektetők kárát, amit az orosz-ukrán háború miatt szenvedtek el – számol be a hírről a Financial Times.
Bár a nevük alapján nem gondolnánk, mégis több amerikai alapnak is jelentős kitettsége van Oroszország felé, az egyik ilyen alapban az eszközök közel 17%-a orosz – számol be a hírről a Bloomberg.
A tegnapi nap sajnos történelmi nappá lépett elő azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a harcok azóta is hevesen folynak a két ország között. A támadás nem hagyta hidegen a nemzetközi, régiós és hazai tőkepiacokat sem, elképesztő volatilitást, esést lehetett és lehet látni néhány eszközben. A magyar befektetési alapok körében is találni jó párat, amelyek a régióban, Kelet-Európában vagy éppen Oroszországban rendelkeznek kitettséggel, így körbekérdeztünk a hazai portfóliómenedzserek körében, ők hogyan látják az elmúlt napok fejleményeit. A jó hír, hogy a magyar befektetők egyelőre nem reagáltak pánikszerűen az eseményekre az alapkezelők közlése szerint, de van olyan szolgáltató, amely a befektetők védelme érdekében ideiglenesen befagyasztotta bizonyos alapok forgalmazását.
A vállalati fenntarthatóság 35 000 milliárd dolláros rejtélyt jelent a könyvvizsgálóknak, akik szerint évekbe telik, mire kialakul egy megbízható ellenőrzési rendszer a vállalatok fenntarthatósági vállalásaira. Addig pedig a zöld alapokba dollármilliárdokat, vagy inkább ezermilliárdokat fektető befektetők továbbra is ki vannak téve az átverés kockázatának - írja a Reuters.
Az előző évhez hasonlóan mintegy 4000 milliárd forintnyi friss megtakarítással gazdagodott a magyar lakosság 2021-ben, a gyarapodás értékének a négyötödét azonban sajnos lenyelte az infláció. 100 új forintból 40-et folyószámlán tart a lakosság, 24 forint állampapírba, 20 forint pedig befektetési alapokba került. Kedvező fejlemény a kockázatvállalás növekedése, és hogy a befektetési alapokba 2013, a nyugdíjpénztárak 2010, az életbiztosítások pedig 2007 óta nem áramlott akkora összegű friss lakossági megtakarítás, mint tavaly.
Kansas állam republikánus szenátora kínai gazdasági érdekeltséggel vádolta meg Anthony Faucit, a Fehér Ház vezető egészségügyi tanácsadóját. A szenátor és a járványszakértő nemrég egy meghallgatás során keveredett vitába, amely sorén Fauci bolondnak nevezte a republikánus politikust.
Ha eddig a részvényalapokra mondtuk azt, hogy ezzel a befektetéssel nem lehetett melléfogni tavaly, akkor ez hatványozottan igaz a legtöbb árupiaci alapra is. A nyersanyagpiacra befektető magyar alapok ugyanis tavaly 20% feletti hozammal büszkélkedhettek, sőt, 30-50% körüli hozamok is repkedtek, egyedül az aranyba fektető alapok gyengélkedtek. A legnagyobb árupiaci alap az OTP Föld Kincsei, amely a kategória kezelt vagyonának 62%-át adja.
Tavaly egyértelműen a vegyes alapok voltak a sztárok a befektetési alapok piacán, semelyik másik kategóriának nem sikerült ennyi friss pénzt bevonzania. A vagyonbővülést a jó hozamok is támogatták, az járt a legjobban, aki nem félt egy kis kockázatot vállalni, ugyanis a részvénytúlsúlyosabb alapokkal bőven 10% felett is lehetett keresni az elmúlt évben. A legjobban teljesítő forintos sorozat tavaly közel 25%-ot hozott befektetőinek.
Miközben a tőzsdék tovább meneteltek, a megugró inflációs várakozások bekorlátozták a kötvényalapok hozamszerzési lehetőségeit 2021-ben, másik oldalról viszont jelentős fegyvert kaptak a kezükbe a szuperállampapírral szemben vívott küzdelemhez. Voltak azért olyan forintos sorozatok, amelyek szép hozamokat értek el tavaly, de inkább ez volt a kivétel. A vállalati kötvényekbe fektető stratégiák kifizetődőnek bizonyultak, a legnagyobb kötvényalapok pedig még ilyen inflációs környezetben is tovább növelték vagyonukat.
A nagy amerikai technológiai cégek ralija és egy sor kedvezőtlen piaci mozgás nem könnyítette meg a nagy hedge fundok dolgát az ügyfelek visszaszerzésében, pedig az elmúlt években egyre kevesebben fektetnek a profit befektetők alapjaiba – számol be a hírről a Financial Times.
Összességében jól teljesítettek tavaly az abszolút hozamú alapok, a legjobb teljesítmények közé 11% alatti éves hozammal nem is lehetett bekerülni. A legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, de kezelt vagyona egy év alatt harmadával csökkent és a hozama is a legrosszabbak között maradt. A lista pozitív felén pedig az tudott sok pénzt zsebre tenni, aki a kötvényhozamok emelkedésére fogadott.
Pár nap, és új világra ébred sok magyar befektető, aki befektetési alapot tart.Bár az új alapokra már augusztustól alkalmazni kell, január lesz az igazi vízválasztó: ekkor ugyanis a meglévő befektetési alapok esetében is meg kell felelni az MNB új, sikerdíjakra vonatkozó ajánlásának. A jegybank a Portfolio-nak elárulta: minden harmadik alapot érint a változás Magyarországon, de ezek 44%-ánál még mindig folyamatban van az engedélyeztetési folyamat. A sikerdíj-számítás változásának hatására több pénz is maradhat a magyar befektetők zsebében, az alapkezelők pedig felköthetik a gatyájukat.
Nem a legtöbb pénzt kezelő befektetési alapokkal lehetett idén a legtöbb pénzt keresni, persze azért így is találunk kategóriánként néhány kimagasló teljesítményt a legnépszerűbb alapok listáján. Ha csak a hozamokra koncentrálunk, akkor idén eddig az orosz és nyersanyagpiacra befektető alapok tarolnak, de van pár abszolút hozamú alap is azon a listán, ahol repkednek a 30% körüli hozamok.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!