A további jelentős béremelkedés várhatóan a fogyasztás élénküléséhez és az infláció emelkedéséhez vezet majd. Ez viszont tovább fűtheti az ingatlanpiaci lázat, így néhány éven belül akár buborék is kialakulhat - véli Zsiday Viktor. A befektetési szakember szerint így 2020 körül nehéz helyzetbe kerülhet a magyar gazdaság az uniós források kifutásával, az MNB is kihívás elé kerülhet, ami fokozatos forintgyengülésben ölthet testet.
Kis híján Ukrajna lakosságának a tizede tűnt el néhány év alatt, és ez nem csak a Krím elcsatolásának volt köszönhető. A környező országok évente százezerszámra szívják el a képzett ukrán munkaerőt, ebben élen járnak a lengyelek. Korábban magyar részről is volt próbálkozás arra, hogy ukrán munkásokat csábítsunk az országba, de ebben eddig nem volt túl sok sikerünk.
Bővítik a vállalkozások a béren kívüli juttatásokat, az idén már a diák- vagy lakáshitel-törlesztést is választhatják a dolgozók - olvasható a Magyar Idők csütörtöki számában.
A magyar emberek még mindig nem bíznak a béremelésben. Tavaly év végi Workmonitor felmérésünk szerint mindössze a dolgozók 43%-a számít fizetésemelésre, miközben tudjuk, hogy mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum újra jelentősen emelkedett az idei év elején, a K&H bizalmi indexe szerint pedig a kkv-k 75%-a készül béremelésre.
Megállapodott a 2018-as bérekről a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete - közölte a cég hétfőn közleményében. A megegyezés értelmében a vállalat valamennyi munkavállalója magasabb fizetést kap az idei évtől. A béremelést a Spar többségében saját forrás felhasználásával valósítja meg, melyet a járulékcsökkentésből származó megtakarítás egészít ki.
Trükköznek a vállalatok, hogy ne kelljen kifizetniük az idén is jelentősen megemelt bérminimumot. Leginkább a kisebb cégeknél kerülnék ki a bérminimummal járó kiadást - olvasható a Magyar Idők pénteki számában.
A bérek dinamikus emelkedése 2018-ban is kitarthat, igaz, kissé lassabb ütemű lehet a növekedés, mint az előző évben - vélik a Portfolio által megkérdezett szakértők. A minimálbér emelése és a munkaerőhiány fennmaradása együttesen tolja felfelé a kereseteket. A magasabb keresetűek vélhetően kisebb emelést kapnak, mint az alacsonyabb bérűek.
Januártól tovább nő a vasutasok, a postai dolgozók, a regionális közlekedési társaságoknál és a víziközmű cégeknél dolgozók bére. A kormány idén három évre szóló bérfejlesztésről döntött a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közvetlen vagy közvetett tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyes többségi állami tulajdonú gazdasági társaságoknál. Ennek eredményeként 2017 és 2019 között átlagosan 30 százalékos béremelés történik e vállalatoknál, ami több mint 140 ezer munkavállalót érint. A 2018-as béremelés mértéke átlagosan 12 százalék.
Jó az adópolitika iránya, de még nem érzékelik az intézkedések számottevő hatását a hazai cégvezetők a Joint Venture Szövetség (JVSZ) tagjai körében végzett felmérése alapján. A megkérdezett vállalatvezetők többnyire javulóként érzékelik a befektetési környezet változásait, de a kiugróan magas ÁFA, illetve a bérterhek továbbra is magasnak hatnak. A következő év legnagyobb kihívásaként egyértelműen a megfelelően képzett munkaerő megszerzését, illetve a kompetens munkavállalók megtartását érzékelik a magyar vállalkozások.
2017. november 28-án tárgyalt a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és a Metro vezetése. A cég a bérek kapcsán olyan ajánlatot tett, ami meglehetősen távol állt a KASZ követelésétől, így ezt az ajánlatot a tárgyalódelegáció nem fogadta el.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke is teljesíthetőnek nevezte a 40 százalékos reálbéremelkedés elérését 2022-ig az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli adásában.
Lengyelország fenntarthatatlan bérnövekedési üteme azzal fenyeget, hogy hasonló útra lép, mint az eurózóna perifériája - figyelmeztetett a hétvégén az S&P elemzője. A hitelminősítő jelzése alapján akár mi is aggódhatnánk, hiszen a magyar bérek is meglódultak, így nem csak a lengyelek, hanem az egész régió versenyképessége és növekedése veszélybe kerülhet.
A fejvadászati módszerek terjedése, az alapbér előtérbe kerülése az egyéb juttatásokkal szemben, a bérfeszültségek növekedése, illetve az IT- és a speciális nyelvtudás felértékelődése jellemzi a mai munkaerőpiacot - derült ki a Portfolio Budapest Economic Forumának délutáni, munkaerőpiacról szóló panelbeszélgetéséből.
Az első negyedévhez képest 2 százalékkal, míg éves összehasonlításban 17 százalékkal nőtt 2017 második negyedévében a fizikai munkások átlagos órabére Magyarországon - derült ki Trenkwalder elemzéséből. Ehhez képest a BDO Magyarország felméréséből kiderült, hogy a középvezetői szinten dolgozó szellemi alkalmazottak fizetésemelései még mindig csak az inflációt követik le, ami jelentős fluktuációhoz vezet, hiszen azzal magasabb béremelést tudnak elérni a munkavállalók.
2017 első öt hónapjában 9,5 százalékkal magasabb volt a nettó reálbér Magyarországon, mint tavaly ugyanekkor. Ha csak a versenyszektort nézzük, ott 7,9 százalékkal nőttek a reálkeresetek, míg a költségvetésnél 13,2 százalékkal emelkedtek a reálbérek idén.
Mintegy 6000 önkormányzati dolgozó nem veszi fel a munkát ma reggel 8 és 10 óra között az ország több mint száz településén. A tiltakozáshoz nemcsak kistelepülések csatlakoztak, hanem Csongrád és Nógrád megyeszékhelye, továbbá három fővárosi kerület is. Budapest XIII., XVI. és XIX. kerületében is munkabeszüntetéssel küzdenek a dolgozók a béremelésért - írja a Népszava.
Nem lesz sztrájk a Magyar Államkincstárban - erről állapodott meg a Kincstár vezetősége és a Magyar Köztisztviselők és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete Magyar Államkincstár Országos Szakmai Tanácsa (MKKSZ MÁK OSZT) pénteken. Az aláírt megállapodás értelmében a felek elkötelezettek a problémák tárgyalásos rendezésében, ezért a szakszervezet a 2017. július 17-ére meghirdetett sztrájkfelhívást visszavonta.
A Tesco dolgozók demonstrációja előtt egy nappal a Tesco-Global Áruházak Zrt. közleményben mutatta be a cég béremelési lépéseit, amiben hangsúlyozták, hogy idén 13 700 munkavállaló bérét emelte a cég átlagosan 12,4 százalékkal, és tavaly is kétszámjegyű volt a béremelés. A vállalat az elmúlt két évben 7,4 milliárd forintot költött Magyarországon béremelésre.
Július 1-jétól 30 ezer forintos havi béremelésre van szükség a Tescónál, hogy ne omoljon össze a bértábla. Ez a jobban kereső ötezer embert érinti, és 1,8 milliárd forint pluszkiadást jelentene a cégnek évente - mondta a hrportal.hu-nak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.
A szervezők szerint megtartják a díjátadót.
Fontos kérdéseket tettünk fel a vezetőknek.
Blokkolták a drasztikus intézkedést.
Legalább 15 ember megsérült a támadásban.
A nyugdíjasszervezetek kérésére.
Átfogó elemzés érkezett.
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
