Vádat emeltek a Szegedi Vadaspark területén, de az intézménytől függetlenül uniós támogatással épült játszótérrel kapcsolatos 2013-as csalási ügyben - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-t. Az ügy előzménye:
Múlt hét elején számoltunk be arról, hogy az adóhivatal és a nyomozó iroda munkatársai ellenőrizték a Mall.hu internetes áruház telephelyét, a NAV tájékoztatása szerint 4,5 milliárd forint összegű költségvetési csalást elkövető bűnszervezet felszámolására indítottak nyomozást. Két gyanúsítottat őrizetbe vettek és a Fővárosi Főügyészségnél kezdeményezték előzetes letartóztatásukat. A HVG azt írja, hogy a két őrizetbe vett gyanúsított előzetes letartóztatását rendelte el a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Az adóhivatal és a nyomozó iroda munkatársai ellenőrzik a Mall.hu internetes áruház telephelyét, a vevői megrendeléseket egyelőre nem tudja teljesíteni a cég. A NAV tájékoztatása szerint 4,5 milliárd forint összegű költségvetési csalást elkövető bűnszervezet felszámolására indítottak nyomozást.
Bűncselekmény hiányában megszüntette a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Questra Worlddel és az Atlantic Global Asset Managementtel kapcsolatos nyomozást. Pedig a két cég nyilvánvalóan piramisjátékként működik: hihetetlen befektetési sztorikkal 300-500%-os éves hozamot ígérnek befektetőiknek, a rendőrség viszont nem talált bizonyítékot arra, hogy bármi törvénytelent csináltak volna Magyarországon. A nyomozati határozat alapján az az érzése lehet az embernek, hogy elsősorban azért döntött így a rendőrség, mert át sem vizsgálták a teljes cégcsoportot. Az MNB gyanúja ellenére csak egy cégbemutató előadásra és a résztvevők vallomásaira hivatkoznak.
A brit Fizetési Rendszerek Felügyelete (PSR) létrehozna egy alapot az "átutalásos csalások" károsultjainak, ez azonban csak jövő szeptemberben indulhat el. A Nagy-Britanniában mintegy 20 ezer embert érintő átverés-típus áldozatainak eddig nem volt lehetősége kártérítést kérni és akiket addig vernek át, vélhetően nem is lesz.
A brókerbotrányok, a Marcsika-ügy és számtalan kisebb-nagyobb csalás ellenére esztelenül hódítanak a mai napig a piramisjátékok, a biztonságosként értékesített, de valójában rendkívül kockázatos befektetések és az illegálisan működő, többnyire online terjedő befektetési cégek Magyarországon. Összeszedtünk tíz olyan befektetést, amit érdemes messziről elkerülni, hiába a látszólag vonzó befektetési sztori és a magasnak beállított hozampotenciál.
Úgy tűnik, bedőlt egy magát zöldenergiával foglalkozó német cégként hirdető ukrán piramisjáték, amely állítólag Magyarországon is üzemeltetett irodát. A tanulságos eset iskolapéldája a piramisjátékozásnak: egy rendkívül jól csengő, mégis homályos háttérsztorira építettek fel egy indokolatlan magas hozammal működő "befektetési" sémát, amelyhez egy MLM-hálózatos értékesítési rendszer is társult.
Akadoznak a kifizetések a 300-500%-os hozamot ígérő, zöld-foki, de orosz-ukrán tulajdonú piramisjáték-gyanús "alapkezelőnél", az Atlantic Global Asset Managementnél, amelyről korábban már többször is írtunk. A probléma orvoslására a cégcsoport újabb "alapkezelőt" rántott össze, ami szinte semmiben nem különbözik a régitől, de "szűzen" indul azokon a piacokon, ahol az AGAM-ot betiltották, vagy figyelmeztetéseket adtak ki vele kapcsolatosan. Az új "alapkezelőt," a Five Windset és MLM-frontját, a QW Lianora Swiss Consultingot ugyanúgy érdemes elkerülni, mint az előző párost - erre azért figyelmeztetünk, mert Magyarország is a célpiacaik közt szerepel.
A pekingi bíróság életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte az egyik valaha volt legnagyobb online piramisjáték, a befektetési / hitelezési platformként hirdetett Ezubo üzemeltetőjét, emellett 100 millió jüan (vagyis 3,9 milliárd forint) kártérítést is ki kell fizetnie - írja a Bloomberg.
"Új autó, akár ingyen!" - ezzel és hasonló szlogenekkel hódít Magyarországon egyre szélesebb körben az új kocsis MLM, a Shopping Empire Network. Az ígéret egyszerű: minimális tagdíjfizetés mellett és pár ismerősünk beszervezésével kapunk három évre egy új autót a cégtől, aminek (majdnem) minden kiadását fizetik, ráadásul még egy csomó pénzt is kereshetünk egy jó kis hálózat felépítésével. Bár a kacifántos és egymásnak gyakran ellentmondó ajánlói videókból és az interneten csak szűk körben elérhető értékesítési prezentációkból nem derül ki; számításaink alapján a séma kockázatos, hosszú távon nem fenntartható és csak egy szűk réteg jár vele jól.
Az utóbbi időben előtérbe kerülnek azok a csalárd e-mailes kísérletek, amikor a Magyar Nemzeti Bank nevével visszaélve kívánnak az elektronikus levél címzettjétől személyes adatokat elkérni, vagy nagyobb összeg átutalására kérik egy megadott számlaszámra - olvasható az MNB közleményében.
A napokban írtunk a Magyarországon engedély nélkül részvényeket áruló, amerikai székhelyű Benefit Barcode Incorporatedről, amely 1000-10000%-os hozamígérettel és részvény-visszavásárlási garanciákkal toborzott ügyfeleket. Az MNB már tavaly október óta vizsgálta a céget és most ötmilliós bírsággal sújtotta a cég mögött álló magyar üzletembert, valamint végleg megtiltotta, hogy jegybanki engedély nélkül bármilyen pénzügyi szolgáltatást végezzen.
Egy különösen fantáziátlan online piramisjáték-gyanús befektetés tört be Magyarországra: a kínai Yota "garantáltan" fizet egy nap alatt akkora hozamot, mint amit a legjobb bankbetétek egy év alatt sem, de lusták voltak, hogy egy hihető befektetési sztorit kitaláljanak a séma mellé. A "befektetés" ráadásul számos olyan elemet is tartalmaz, ami miatt különösen veszélyes és még rövidtávon sem tűnik fenntarthatónak. Bemutatjuk, miről szól az új befektetési őrület és hogy miért érdemes elkerülni.
Az olasz versenyhatóság korábban betiltotta a OneCoin értékesítését, majd nyomozást indított a piramisjáték-gyanús ügyben. A hatóság nemrégiben született döntésében 2,59 millió eurós bírságot szabott ki az Olaszországban OneCoint értékesítő hálózat cégeire értékesítési eljárása miatt. A sztori azért érinti Magyarországot, mert itthon is értékesítik az állítólagos kriptopénzt, és az MNB Piacfelügyeleti munkacsoportja is folyamatosan megfigyelés alatt tartja a sémát.
A világ 20 legnagyobb bankja összesen 264 milliárd fontot (vagyis 88 200 milliárd forintot) fizetett ki 2012 és 2016 között különféle büntetésekre, ami a 2008 és 2012 közti értékhez képest 32%-os növekedés.
Egy frissen benyújtott törvényjavaslat előírná az életbiztosításokat értékesítő ügynököknek, hogy értékesítés előtt igényfelmérőt töltessenek ki az ügyféllel, valamint kötelezővé teszi a költségek megismertetését - igény esetén akár egészen a jutalékokig. Ezen felül az ügynököknek folyamatos képzéseken kell részt venniük - nem lesz elég csak a "betanításkor" beülniük a hatósági képzésre. A biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.) mellett a kgfb-törvényt is módosítanák, de kés alá kerül a pénzforgalmi, pénzintézeti és jegybanki törvény is.