devizatartalék

Na és így mi lesz a devizatartalékkal?

A devizahitelek forintra váltásával jelentős devizaigény jelenik meg a gazdaságban, amit jórészt a jegybanki tartalékokból lehet kielégíteni. Első pillantásra a tartalék jelentős, kockázatos szintre történő süllyedését okozhatná a kormányzati akció, szerencsére azonban ennél jóval több a mozgástér.

Végre fellélegezhet a magyar lakosság, de milyen áron?

A devizahitelek forintosítása nagy megkönnyebbülést, így lakossági fogyasztásélénkülést hozhat, és megnyithatja az utat a forint fokozatos gyengülése előtt, de egyúttal számos kockázattal is jár - mutat rá terjedelmes elemzésében a Goldman Sachs londoni elemzője. Magdalena Polan arra számít, hogy a tisztességtelen banki magatartás miatti visszafizetések már eleve tetemes veszteséget okoznak majd a bankoknak, amelyet növelhet, hogy várakozása szerint valamelyest a piaci árfolyam alatt történik majd meg a forintosítás. A veszteségek miatt egyes bankok elhagyhatják a magyar piacot, mások hitelezését pedig tartósan hátráltathatja az elszenvedett veszteség és az emiatti új üzemmód. Az elemző szerint ha az MNB egyszerre adna oda a bankoknak 12 milliárd eurót "készpénzben" a devizatartalékából, még akkor sem csökkenne túlságosan alacsonyra a tartalékszintje, de várakozása szerint mégsem ezt lépi meg a jegybank. A formálódó devizahiteles csomag összességében alátámasztja a Goldman Sachs azon várakozását, hogy a forint hosszabb távon gyengülni fog, de az elemző csak azután változtat majd előrejelzésén a gyengébb forint irányába, ha túlleszünk a forintosításon.

Kicsit csökkentek Magyarország nemzetközi tartalékai

A május végi, 2,5 éves csúcsot jelentő szintről kis mértékben, 195 millió euróval 36,08 milliárd euróra csökkentek június végére Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte ma reggel az előzetes adatot a Magyar Nemzeti Bank.

Tartózkodik az MNB a forintpiaci beavatkozástól

Alapesetben tartózkodik a devizapiaci folyamatok "közvetlen, aktív beavatkozással történő befolyásolásától" a Magyar Nemzeti Bank a szabadon lebegő árfolyamrendszerre tekintettel - rögzíti meglepő nyíltsággal a ma közzétett jegybanki Alapokmány jövőképről szóló része. A dokumentum későbbi, a devizatartalék-kezelési stratégiával kapcsolatos része annyit tesz ehhez hozzá, hogy tartaléktartási motivációk egyike "a monetáris politika támogatása érdekében a devizatartalék rendelkezésre állásának biztosítása az árfolyam ingadozásait csökkentő devizapiaci műveletekre".

A devizatartalék óvatosan csökkenthető

A jegybankok különböző célok elérése érdekében tartanak devizatartalékot és a befektetők számos mutató alapján értékelik az országok tartalék-megfelelését. A különböző mutatók alapján az MNB tartalék-megfelelése jelenleg is érdemben meghaladja a befektetők által vizsgált referenciaszinteket. Előretekintve elmondható, hogy a rövid külső adósság csökkenésének folytatódása a tartalékigény szempontjából is kedvező lehet és - különösen figyelembe véve az elkövetkező évek EU forrásbeáramlásának tartaléknövelő hatását - lehetőséget adhat a tartalékok korlátozott mértékű, fokozatos és óvatos mérséklésére. Amennyiben a tartalékok csökkenése fokozatosan, óvatosan, a kockázatok által kijelölt mozgástéren belül valósul meg, az nem jár együtt külső sérülékenységünk emelkedésével.

Elképesztő lépést tettek ma az oroszok!

Moszkvai devizakereskedők becslései szerint akár 10 milliárd dollárt, a jegybanki devizatartalékok 2%-át kitevő rubelvédő intervenciót hajthatott ma végre az orosz jegybank.

Közel 1 milliárd euróval estek az MNB tartalékai

Az előzetes tavaly év végi adatok szerint az öthavi csúcsot jelentő november végi szintről decemberben 940 millió euróval 33,79 milliárd euróra estek a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékai - közölte a jegybank.

Palotai: nulla körüli jegybanki eredmény várható idén (2.)

"Nagyon valószínű", hogy idén nulla körül alakul a jegybank éves eredménye, így az is nagyon valószínű, hogy a központi költségvetésnek jövőre nem kell a jegybanki veszteségtérítés miatti kiadással számolnia - mondta el egy mai jegybanki sajtóbeszélgetésen Palotai Dániel.

A svájci frank lesz a következő áldozat

Sorra jelentősen gyengültek az utóbbi fél-egy évben azok a biztonságos menedéknek tekintett eszközök, amelyek a 2008-2009-es válság során remekeltek (jen, arany, amerikai államkötvény), a svájci frank azonban eddig kimaradt, de most rajta a sor - mutat rá közelmúltbeli elemzésében a Societe Generale. Mivel a bank elemzői az eurózóna adósságválságának folytatódó enyhülésére számítanak, ezért a frankot célzó tőkeáramlások elapadására alapoznak. Meglátásuk szerint bár egyéves távon az euróval szemben 10% körüli frankgyengülés jöhet, de ez várhatóan nem lesz gyors, illetve folyamatos, mivel a devizatartalékokból várhatóan elad majd a jegybank és közben az ingatlanbuborék veszélye miatt kamatemelésre is kényszerülhet. A magyarországi frankhitelesek számára az elemzés kettős üzenetű: a frank mérsékelt gyengülése bizonyára jól jönne számukra (eltekintve a formálódó devizahiteles mentőcsomagtól), de az rossz hír lenne, ha közép távon már valóban kamatemeléssel lennének kénytelenek szembenézni.

Több letisztázatlan dolog is kiderülhet a héten

A hazai piacot továbbra is a devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatos bármiféle újabb információ tematizálhatja. Érdekes lehet például, hogy a magyar jegybank miként is fogja majd a kormány akcióját segíteni, és a forintgyengülést megakadályozni. Ezzel kapcsolatban friss jelentés érkezik a héten a devizatartalékok mértékéről, de fontosnak ígérkezik még az államháztartási egyenleg alakulása is. Külföldön meghatározó esemény lehet a csütörtöki japán kamatdöntés (illetve inkább az azt követő közlemény), ugyanis a japán gazdaság lassan eredményeket kell, hogy felmutasson a merész monetáris politikáját illetően. Angliában az inflációs folyamatokon lesz a hangsúly a szerdai jelentés kapcsán. Míg Amerikában a Fed elnökváltással kapcsolatos pletykákon túl az ISM szolgáltatóipari indexet várja ma délután a piac.

A devizatartalékból adja az MNB a forrást a bankoknak

A Magyar Nemzeti Bank Kommunikációs Osztálya által a Portfolio.hu-nak küldött visszajelzésből kiderül: eldőlt, hogy nem az állam, hanem az MNB adja a forrást a bankoknak a devizatartalékából a Növekedési Hitelprogram harmadik pillére keretében. Amint délelőtti cikkünkben rámutattunk: a pénzügyi stabilitási jelentés keddi ismertetésekor még nem volt ismert, hogy milyen csatornán keresztül kapják a bankok a swap tranzakciókhoz a devizát.

Június elejétől indulnak az új MNB-tenderek (3.)

A Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitelprogram III. pillére keretében 2013. június 3-ától heti rendszerességű eurolikviditást nyújtó devizacsere (FX-swap és currency interest rate swap) tendereket vezet be összesen 8 különböző futamidő mellett - jelentette be mai közleményében a Magyar Nemzeti Bank.

Az EU duzzasztotta a magyar devizatartalékot

Magyarországra az Európai Uniótól - az odautalt pénzeken felül - 1,1 milliárd euró érkezett az idei első negyedévben, és ez volt a legnagyobb tétel a devizatartalékok növekedésében, derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közzétett időközi jelentéséből.

Varga a devizatartalékról nyilatkozott

Írásbeli kérdésre adott válaszban fejtette ki meglátásait Magyarország devizatartalékáról Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint a tartalék jelenlegi mérete megfelel a különböző szabályoknak és elegendő ahhoz is, hogy a piac bizalmát biztosítsa. Azt is rögtön hozzáteszi, hogy a tartalék szintjéről a jegybank illetékes dönteni, nem pedig a kormány.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Az ukrajnai háború árnyékában szép csendben Amerika egy újabb pusztító konfliktusra készül
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.